Fülszöveg: 

Az ország, ahogy az egész világ, a bekövetkezett klímakatasztrófa okozta kihívásokkal küzd. A szerencsésebbek a belső kerületekben élvezik az állam által biztosított jólétet. Viszont akik a peremkerületekben élnek, nem sok jóra számíthatnak. Az állam szigorú szabályait mindenkinek be kell tartania, és ami a legfontosabb, a fennálló rendet nem szabad megkérdőjelezni.

Dani, a magának való fiú és osztálytársa, Anikó abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az ország egyik legjobb gimnáziumába járhatnak. Mindketten kilógnak a sorból egy kicsit, így nem véletlen, ha hamar megtalálják a közös hangot. A kamaszok félénk barátkozását és a kibontakozó szerelmét azonban félbeszakítja egy újabb katasztrófa, aminek következtében a fiatalok elszakadnak egymástól és az egész addigi életük fenekestül felfordul.

Vajon sikerül Daninak Anikó nyomára bukkanni, és ha igen, képesek lesznek együtt megbirkózni a rájuk váró kihívásokkal? Mit kezdenek az új információkkal, amik alapjaiban rengetik meg a világukról alkotott elképzeléseiket?

Szerintem: 

Több minden tetszett benne, ám van

egy csak. Tudom, hogy van folytatása, és most sok mindent éreztem összecsapottnak, előkészítés nélkül lecsapottnak. Azt várom, hogy ezt a második rész majd helyreteszi, de jelen pillanatban még csak a Szárazságban tudok gondolkozni.

Ami nagyon kényelmesen, két kamasz szemén keresztül bemutat egy nem túl távoli jövőbéli Magyarországot. Ahol a világ lassan megsül, és a víz lesz a nemzetek nagy kincse. Dani és Anikó már környezettudatosan nő fel, ahol a világban egyszerre van jelen a tudomány magas foka és az egyre nagyobb probléma. Kitér a mindennapi élet szabályaira, látunk tudományos újításokat, vannak alternatívák, hogy lehet élni ebben a világban.
Dani és Anikó viszonylag védettek, hiszen a szüleiknek jó szakmája van, egymásban igaz barátra lelnek és megvan a maguk külön, kreatív világa. Képregényt rajzolnak együtt, és így nem nyeli el őket a virtuális valóság sem.
De a víz fogy és kitör egy válság, ami kalandok sorát indítja el. Útra kell kelni, új emberekkel ismerkednek meg, és a védett világukból kiszakadva több mindent megtudnak a valódi valóságukról, olyasmiket is, amiket a kormány gondosan rejtene. Ez a kisebb rész, és úgy van lezárva, hogy sok kérdés megmarad. Valamennyire nyitott, és a nagyobb képet nézve nyugtalanító is ez a zárás.

Tetszett benne, ahogy folyamatosan szélesíti az olvasó látóterét. Ahogy a kamaszok kis és védett világa megnyílik, megismerik a város és ország más pontjait, majd a történelmükre és az állami berendezkedésre is kapnak más válaszokat. Egyre több minden, egyre magasabb szintű összefüggésekkel. Ha vannak is hiányérzeteim, az irány és a koncepció tetszett.

Jó az is, hogy a súlyos kérdések mellett meg tud maradni ifjúsági regénynek is. Anikó és Dani közös munkája, barátsága kezd több válni és aranyos, ahogy a két félénk kamasz találgatni se nagyon meri, hogy csak barátok vagy többek-e. Ahogy benne van az is, hogy milyen a kapcsolatuk a szüleikkel. Dani, aki jobban a szülei nyomvonalán jár. Anikó, aki más életet szeretne magának, és távolodik. Az még tetszett is, hogy ez nem megy a szeretet ellen. Itt elég érettek, hogy engedjék a lányt a saját életét irányítani, segítik és féltik, és nem fogják vissza. De benne van a népszerűség témaköre is: Daninak a pénze, Anikónak a külseje van meg ahhoz, hogy könnyen lehetnének népszerűek, de nem keresi egyikük sem ezt a helyzetet. Miért és miért nem? Kiderül a kötetből az is.

A két fiatal a főszereplő, de szépen kerülnek melléjük a mellékszereplők is, gyakran a társadalom egy-egy rétegét bemutatva általuk. Mélységében nem ábrázoltak, még Anikó és Dani sem, de egy-egy típust jól lefednek.
Még az is benne van, hogy meghagy szürke szereplőket. Pl. Dani nagybátyja, Zoli. Ahogy az elején a kamasz életének egyik legfontosabb és szimpatikus szereplője, kedvelhető, úgy látjuk másként, ha a szakmájában, rendőrként lép színre. Egyszerre van meg benne egy jó és egy negatív hős lehetősége is.

Jó a húzása, és tényleg nincs túlírva. Inkább olyan érzetem volt többször is, hogy egy-egy rész lehetett volna hosszabb is, több magyarázattal és kapcsolódási ponttal a cselekményben. A történések húzzák előre az olvasót, sok a párbeszéd és nem ülepszik le a történet. Jó tempóban, változatosan halad előre, főleg a válság kitörését követően. Ad egy pluszt neki, amit Dani beszédmódjára kitalált Rojik Tamás. Egyedi, megjegyezhető tőle Dani, és annyira ritkán látok ilyesmit, hogy egészen újnak is hatott, hogy egy főszereplő ilyen formában beszéljen. Tőmondatokban. Nincs töltelék. Lényeg.

Fontos az üzenete. Nem egyszer van kikacsintás, hogy a szereplők számára múltban, a mi jelenünkben mit csináltak az emberek rosszul, és kifejtik, ez hova vezetett a szereplők jelenében. Érzékenyít a témára, és vannak benne ötletek is, hogy mivel lehet csökkenteni a lábnyomunkat a klíma védelmében.

Alapvetően szerettem, ifjúsági regényként teljesen kerek. Vannak szerethető szereplői, cselekménye és tartama is. A hiányérzeteim meg valóban remélem, hogy a folytatás majd helyreteszi.

Idézet: 

A pénzesek olyan könnyen ítélkeznek. Buta, szegény, szerencsétlen. Mintha az ész, az iskola és a vagyon lenne a dolgok mértéke.