Fülszöveg: 

Mina otthonát 100 éve viharok pusztítják. A Tengeristen dühös, és haragját csak igazi menyasszonya csillapíthatja.

A falu minden évben feláldoz egy lányt, hátha pont ő a vágyott menyasszony. Amikor Mina bátyjának szerelme, Sim Cshong kerül sorra, Mina feláldozza magát, és beugrik a vízbe a lány helyett. A Szellemek birodalmába kerül, ahol elképesztő kalandok várnak rá egy titokzatos lord és cimborái, démonok, istenek és istennők, szellemek és misztikus lények között.

A szerelem is megtalálja, ám nem a Tengeristen mellett. Vagy mégis? Vagy mégsem? A sors ahhoz köti, akihez tartozik.

Szerintem: 

Nagy kedvencem volt A vándorló palota – talán az animációs film jobban is, mint a meseregény, de azzal is jól kijöttem. Az már mindenképpen jó pont a tenger alá eső lánynak, hogy

nagyon hamar azt a világot idézte fel bennem: Chihirót, Sophie-t és Howl-t.

Felismerhető mesei fordulatokból építkezik, de szerettem, ahogy ezekből egy világ kezd kibontakozni. Más is, mint ami a mi kultúrkörünkben megszokott, így ez is folyamatosan egy plusz színt jelentett. A szellemvilág, az ott élő sokféle lény és istenek, az alakváltások. Sok minden van benne, ötletes és színes, egészen filmszerű képekkel. Magam elé tudom könnyen képzelni a ködbe burkolózó várost, ahogy az édességes bódé fel- és eltűnik a ködben. A Tengeristen kertjét, a papírhajókkal teli tóval.

Ez kárpótol azért, hogy egyes fordulatok azért kitalálhatók voltak. Bár az is igaz, meseregény, nem kellene olyan csavart várnom a végén, mint egy jobb thrillerbe. Mert a zsánerből adódóan lehetett azért sejteni, hogy Sin ki is valójában. Amikor elhangzik, hogy isten, de nem mondja meg, mié, már erre tippeltem volna.
Máskor viszont meg tudott lepni. Az, hogy Mina áldozata ellenére a tengerbe vetették az eredetileg feláldozni akart lányt, pont ilyen volt. Talán azért is vártam még többet, mert menet közben akadtak olyan események, amelyeket nem gondoltam volna. Így a végétől is többet szerettem volna kapni, ha a mesei gyökereket, némi fordulatot hozott is.

Simán el tudom nézni, pont a mesei gyökerek miatt, hogy egyes elemeket nagyon nem érzek még fantasy történetbe se hihetőnek. Pl. a 100 év után visszatérő császár, akit vár a trónja. Éppen elvesztett egy csatát/háborút, amikor eltűnt, hogy maradt meg a hatalma? De azt sem értem igazán, hogy Minára most milyen jövő vár. Belőle szellem lesz, vagy marad halandó, vagy mi? De a végponton mindenki eléri a maga happy end állapotát, így nem is kell tovább gondolnom, ha van is rá késztetésem.

Szerettem benne, hogy több szereplővel dolgozott. Nem csak Mina és a Tengeristen van jelen, benépesíti ezt a világot. Többféle isten – kifejezetten jó lett az a jelenet, amikor Mina egy állapotos lány kívánságát igyekszik az istennőhöz ejuttatni, és amit az istennő majd művel. Egy megjelenés, alig van jelen, és mégis, mindent tudunk is már, ami fontos.

Tetszett, ahogy a meséket és a történetmondást kezeli. Ugyan abban egyetértek Sinnel, hogy Mina nagyon naiv tud lenni. Amit az istenekről gondol, aztán szembesül a valósággal. Az kb. olyan, mint akár napjainkban kinőni a gyerekkorból. Mina belső értékekkel, erkölccsel és hittel érkezik, és látnia kell, hogy mennyire korrupt, önimádó és a híveikkel nem törődő istenek vannak. Éri egy nagy csalódás – és mégis, ott marad a hit és a mesék, történetek ereje. Mesékkel gyógyítja majd a sérültet, mesékből táplálkozik a maga hite is. A történeteink, amelyekben hiszünk, azok formálnak.

Van akadály, van varázslat, és Mina személyében szimpatikus hősnő is akad. Ő a legjobban megírt alak, és ő úgy tudott a szomszéd lány típusból kilépni, hősnővé válni, hogy megszerettem közben, és nem azon törtem a fejem, hogy nem értettem, miért szereti majd mindenki annyira. Mina belül erős, alakítja a sorsát, és nagyon tud hinni. Kifejezetten példakép alkat, és ellensúlyozva vannak az erősségei a hiányosságaival, amelyek azért nem tragikusak. Nem nevezhető szépségnek, nincs művészeti vagy egyéb tehetsége, de talpraesett, bátor, cselekvő. Ő nem várja senkitől, hogy mentse meg, ő cselekszik.

Lényegesen több dolog tetszett benne, mint ami nem. Kellemes meglepetés is volt a világa és a cselekménye is. Simán lehetne ebből is jó mesét animálni.