Fülszöveg: 

Aliya a birodalom legügyesebb tolvaja. Egyetlen cél vezérli, hogy összegyűjtsön annyi aranyat, amennyivel végre maga mögött hagyhatja a vízhiány sújtotta Ardahant. Az álma karnyújtásnyira kerül, amikor a gyűlölt szultán legkisebb fia visszautasíthatatlan ajánlatot tesz számára. Aliyának el kell lopnia egy lámpást a palotából, cserébe pedig szabadon, gazdag emberként távozhat a birodalomból. Hogyan lehet elviselni a vonzó, de öntelt herceget?

Ez a feladat még a lámpás elemelésénél is nagyobb kihívásnak tűnik.

Aliya kénytelen az ellenérzéseit félretéve összedolgozni a szultán fiával. Szép lassan ráébred Asmar herceg igazi természetére, és minél több időt töltenek együtt, annál nehezebb figyelmen kívül hagynia a herceg iránt érzett vonzalmát. Mégsem bízhat meg benne: ha Asmar rájön a féltve őrzött titkára, egyetlen szavával véget vethet az életének. De Asmarnak is megvannak a maga titkai. Olyan súlyos és sötét titkok, amelyek szorosan összefonódnak Aliya múltjával, és ha nem vigyáznak, nem csak a saját jövőjükre nézve lehetnek pusztító hatással – Ardahan vesztét is jelenthetik.

Szerintem: 

Az ötletes regényeket mindig is szerettem, és ebben a történetben megvolt az a

szikra. Az Aladdin az alapja, de annyi mindenben más, hogy teljesen önálló, saját regény a végeredmény.

Itt is van egy tolvaj, aki azt a feladatot kapja, hogy lopjon el egy lámpást. Itt is álruhás királyi sarjjal ismerkedik meg, és lesz is döbbenet, amikor kiderül, kicsoda az a személy. Ám meg vannak cserélve a nemek: a tolvajunk lány, Aliya. A királyi sarj pedig a szultán legkisebb fia, Asmar herceg. Innentől kezdve azonban csak a motívumok közösek, mint a lámpa és a dzsinn. A történet viszont saját.
A lánynak be kell épülnie az uralkodó köreibe, hogy hozzáférése legyen a lámpához. De mielőtt nekiállhatna a lopásnak, az udvartartásnak el kell utaznia egy tárgyalásra. Asmar egy háború kitörését akarja megakadályozni, és Aliya kénytelen ráébredni, hogy a jóképű herceg több egy nemtörődöm nemesnél, és lassan elkezdenek megnyílni egymásnak. Kell is az összefogás, mert a királyi udvarban van egy ármánykodó, aki mindent veszélyeztet, ami a hőseinknek kedves. Szerelem, árulás, mágia, régi viszályok, hatalmi harc, titkok. Van minden, amivel lehet színesíteni egy történetet.

Szerettem is benne, hogy a cselekmény dinamikus, miközben a szereplők titkai és egymás iránti érzelmeik a feszültséget és drámát is beleteszik. Aliya különösen sok veszteséget kellett, hogy túléljen, és ezek fokozatosan vannak felfedve. Neki van egy plusz lelki útja azzal, hogy a királyi család iránti ellenszenvét felül kell vizsgálnia. Vagy, inkább úgy írom, az általánosítást kell félretennie. Mert van, aki megérdemli, de nem tehető felelőssé senki sem az apja és felmenői bűneiért, ahogy majd tapasztalja a lány a történet során.

Szépen fel van építve benne egy világ. A fókusz a királyságon, a fővárosán és a királyi udvaron van, de az egyes cselekményszálak szépen bővítik ezt a keretet. Utaznak is, és a birodalom/mágia története további színeket tud hozzátenni. Ügyesen használja a keleti motívumokat, de inkább éreztem fantasy mesének, amit színeznek a keleti elemek és nem azokon van a hangsúly.

Kifejezetten szimpatikusnak találtam a főszereplőit. Mindketten túlélők és jó emberek, akik egymást még erősíteni is tudják. Önfeláldozók, pozitív célokért küzdenek, családcentrikusak. Azt mondjuk díjaztam volna, ha Asmar herceg alakja nem úgy lenne rajzolva, hogy visszatérő elem legyen, mennyire jóképű, de próbálom úgy nézni, hogy innen lépünk tovább. Az a felszín, amelyről majd kiderül, mi van mögötte. Hogy jó harcos is, taktikus is, és a látszat ellenére hűséges alkat.
A regény gonosza némileg egysíkú a hatalmi vágyaival, de sokan mások annyira fel vannak építve helyette, hogy nem panaszkodom. Ilyen szempontból Nazira volt a kedvencem, akit a hatalomvágya elvakít, rosszul dönt. De belátja, mit vétett és igyekszik jóvátenni. Az, ahogy szembenéz magával és látja magát, a tetteit, izgalmasabbá teszi, mint a történet nemezisét.

Olvasmányos és gyorsan lehet haladni benne. El van találva az arány, amit egy regényben szeretek. Építi a történet világát, rámutat a szereplők érzelmi életére és fejlődésére, de közben van egy izgalmas cselekménye is, ami a történetben tart. Működött szerelmi történetként és hatalmi játszmaként is.

Idézet: 

A háború mocskos dolog. Az hagyján, hogy rengeteg pénzbe kerül, de van valami, amit nem lehet altunban meg aszperben mérni, és ez az emberi élet.

Mert a mágiának mindig ára van.