Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Szabó: Ezüsterdő

2024. március 06. - BBerni86

ezusterdo.jpgFülszöveg: 

A mágikus képességekkel bíró Grosvenor-ház a kezdetektől fogva védelmezi az Ezüstvidéket és a környező országokat a farkas alakváltóktól. Ám az egykor nagy hatalmú családból napjainkra csupán ketten maradtak: Calluna és a nagymamája. Nem sokat tehetnek az ifjú Faelan király ellen, aki a trónra kerülését követően merész hódító hadjáratba kezdett. A farkasok jelentette fenyegetés nőttön-nő.

Amikor a farkaskirály házassági szövetséget ajánl, Calluna az otthona
és a szerettei védelmében kénytelen igent mondani. Előítéletekkel felvértezve száll le a repülőről a Lykon Birodalomban. Csakhogy Faelan egészen másnak bizonyul, mint hitte, és egyre nehezebb összeegyeztetni a kegyetlen uralkodó képét azzal a férfival, akit megismer.

Ráadásul nem elég, hogy vonzalom ébred benne az ellensége iránt, megdöbbentő családi titokra is bukkan Lykaiában. Mégis mi köze az ősének a farkasokhoz? És mi az a különös mágia, ami összeköti őt Faelannel?

Calluna kénytelen helytállni a veszedelmekkel teli, ellenséges udvarban, és fényt deríteni az igazságra, mielőtt minden, amit szeret, menthetetlenül odavész.

Szerintem: 

A szerző második kötete, és folytatja ugyanazt a stílust, történetmesélést és zsánert, amit

a bemutatkozó kötetében olvashattunk tőle. Vagyis, romantikus szálakkal operáló fantasy, amiben mesei elemeket is fel lehet fedezni.

Ha nagyon keresni akarom az alapokat, akkor az Ezüsterdő egy jócskán felturbózott Piroska és a farkas. Olyan elemek utalnak erre, mint a vadász és a préda visszatérő emlegetése, vagy a piros sál, amit Calluna nem hajlandó levenni, és a birodalmi szépészek majd kénytelenek lesznek eköré tervezni a ruháit.

Megint egy nagyon szerethető párost kapunk. Faelan és Calluna is hősi alkatok, akiket az határoz meg leginkább, hogy védik a szeretteiket és felelősségteljesek. Természetesen jár hozzá a dögös külső és a fiatalság is, de ez annyira alap egy ilyen történetben, hogy felesleges is külön kiemelnem. Mindketten kapnak annyi mélyítést, hogy valami emberivé tegye őket. Calluna robbanékony és heves, előbb üt, mint gondolkodik. Faelan pedig titokzatos, sok mindent nem mond el és magába rejt. Calluna elég sokat is szenved azzal, hogy milyen ember a férje, mert Faelan profi szinten rejti el az érzelmeit, ráadásul királyként a parancsai, illetve amiket személyesen csinál, túl sűrűn térnek el.

Hagy időt nekik Szabó, nem esnek azonnal mély szerelembe. A zsáner egyik szeretett alaphelyzete az ellenségekből szerelmesek, itt is ilyen történetet kapunk. A két család ősidők óta rühelli egymást, és Calluna sokkal szívesebben ölné meg eleinte Faelant, mint lenne a felesége. De nincs választásuk, és változni kezdenek az érzelmek, ahogy megismerik egymást. Nekem ez szimpatikus is, sokkal hihetőbbnek tartom, mint amikor ’meglátnak és ész nélkül szeretnek’.

A pároson van a fókusz, de szépen kerülnek melléjük a kevesebb vonással jellemzett, de tipikus mellékszereplők. A gonosz nagybácsi, az imádott nagymama, a kedves és megmentésre szoruló húg, a nagyszájú legjobb barátnő. Simán elférne benne, hogy ezen világon belül más szereplők történeteit is kibontsa a szerző. Azért drukkolok, hogy ne ebben az irányban gondolkozzon az írónő és inkább újabb történetet írjon.

Izgalmas a világa is. Simán elment volna úgy is, hogy középkori fantasy környezetet kapunk. Néha olyan is, mintha abban járnánk. Pedig ez modern kor, mobiltelefonokkal és koncertekkel, csali autókkal szervezett utazással és repülőgépekkel. Annyira elringatott a hagyományos fantasy kerettel, hogy nem egyszer lepődtem meg, amikor jött egy olyan elem, mint a Google keresés vagy repülés.

De, mindenre igaz, hogy nincs túlragozva. Igazából egyenes és egyszerű a cselekmény, a szerelmi szál és a megoldás is. A világa sincs túlgondolva, ahogy a szereplők érzelmi világa sem. Vagy a gonosz indokai. Jó a körítés, de hordozza a mesék egyszerűségét is.

Újat nem talál fel, de az ismerős elemekből jó kis történet lett összegyúrva. Akad benne humor is, dráma is, veszteség és szerelem is. Jót mosolyogtam rajta többször is, szerettem ezt a könyvet.

Idézet: 

A szeretet néha ocsmány dolog. Szörnyetegeket szül.

– Rögtön tudtam, hogy remek párost fogunk alkotni – teszi hozzá vigyorogva.
Felvonom a szemöldökömet.
– Megfenyegettelek, hogy megöllek, ha nem kotródsz el innen.
– Abban a pillanatban indult virágzásnak a szerelmünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr1118347247

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása