Fülszöveg: 

Adamics Ádám, a volt elit elnöki testőr és terrorelhárítási vezető, leszerelése után saját személyvédelmi cégében kezd dolgozni. Nemzetközi kapcsolatainak és munkáinak köszönhetően karrierje felfelé ível. Megbízást kap egy kétes hírű belorusz üzletember védelmére, ám a meglepetésekkel nem számol.

Varvara Bandurova, az egykori szépségkirálynő és férje, Vlagyimir Bandurov minden álma, hogy gyermekük szülessen. Sikertelen próbálkozásaik megingatják kapcsolatukat, ennek ellenére a nő igyekszik egyben tartani a házasságát. Elkíséri férjét az egyik üzleti útjára, ahol találkozik a testőrrel, akit a férje a védelmükkel bízott meg.

A feleség csábító és szenvedélyes.
A testőr határozott és tettre kész.
A férj halálosan veszélyes.

Mindenki tudja, mi a helyes és mi a tilos, de a vágy, az érzések és a bosszú másfelé hajtja őket.

Szerintem: 

Az elvárásban is hiba volt, a részemről. Már rájöhettem volna, hogy a szerzőtől

erotikus regényre számítsak, és ne romantikusra. Mert ez annak ellenére inkább az, hogy nincs is sok szexjelenet benne.

Főleg azért, mert az van benne, ami az ebbe a zsánerbe tartozó regényekben végtelenül tud irritálni. Szerelemnek neveznek valamit, amit inkább elemi szexuális vonzalomnak kellene. A történet egyszerű, túlzottan is: Ádám a milliárdos Vlagyimir testőre, rendszeresen kíséri az Államokba. Ám most a férfival tart egykori szépségkirálynő felesége, Varvara is. Ádámnak kell vigyáznia rá, és a házasságát romokban érző asszony felfigyel a férfira. Mennyi, kb. 2-3 nap az egész tényleges cselekmény, és ez alatt a páros nem csak viszonyba kezd, de életre-halálra szerelmesek is lesznek egymásba. Csak éppen senki nem tudja megmagyarázni nekem, hogyan és miért. Semmit nem tudnak egymásról, alig beszélnek, csak egyre hevesebben kattannak testileg. Brown igyekszik alapozni, hogy milyen figyelmet és gyengédséget nyújtanak egymásnak, de nekem az is inkább a kapcsolat testi, és nem lelki oldalához tartozik. Ők nem megismerik egymást, hanem feltételeznek dolgokat a másikról – legalábbis Ádám fejében van egy kép a nőről, Varvara fejezeteiből viszont az köszön vissza legjobban, hogy tetszik neki, ahogy a férfi nézi. Mindezt fokozza, hogy a történet végén 3 évre elválnak az útjaik. Mégis, azonnal folytatják, ahol abbahagyták. Vagyis, azonnal mennek szobára. Ez a másik olyan romantikus klisé, amit rühellek: amikor évek telnek el, de ugyanúgy szeretik egymást, mintha nem is telt volna el idő.

Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a történet megoldása is gáz. Ez a legkényelmesebb megoldás mindenkinek – nemzetbiztonsági okokból Vlagyimirt megölik, minden előtt. Nincs ideje válni, bosszút állni, semmi. Komfortosabb ennél nem is lehetne. Amitől meg olcsónak érzem. Csak hamar elvarrni a szálat, és kész is. De ez is erősíti bennem, hogy ez csak egy erotikus történet, amiben többet ne is keressek.

Van még egy oldal, amit nagyon kényelmesen kezel a szerző. Varvara és Ádám házasságtörők lesznek, és ha a nőnek van is egy kis lelkiismeret-furdalása, hamar túlteszi magát rajta. Ezzel a húzással nekik kellene a történet rosszának lenniük, de mi rá a megoldás? Vlagyimir még sokkal rosszabb. A kezdetektől csalja a feleségét, a történet idejére eljutnak oda, hogy kezdődne a családon belüli erőszak is. Tehát, hogy tűnjön valami bűn megbocsáthatónak? Aki ellen elkövetik, még rosszabbat tett meg. És ezt is túl olcsó megoldásnak érzem.

Minimális cselekmény, sok vágyakozás és szexuális feszültség, ez van a történetben. Megírva is így van, lelkizve és túlfűtötten. Nyersebb helyzetek, túlmagyarázott és számomra hihetetlen érzések, meg helyenként durvább nyelvezet.

Vagyis, eljutottam oda, hogy az alapvető probléma inkább az, hogy többet vártam ettől a kötettől. De ez csak egy viszony bulváros megragadása, a konfliktusok meseszerű feloldásával. Engem inkább bosszant, mint szórakoztat.

Idézet: 

Az egész világ egy csatatér. Amerika és Oroszország kést szorít egymás torkához, miközben cafatokra szedi Ukrajnát. Az Unió szétszopatja magát, Kína meg a seggét veri örömében a földhöz. A Közel-Keletet vagy Koreát már meg sem említem…Ígérheti itt mindenki, hogy nem használ atomfegyvereket, meg hasonlók, de a fegyverek skálája végtelen! Minden sokat ér, amivel emberek életét lehet kioltani.