Fülszöveg:
Niederkaltenkirchen, az ízig-vérig bajor falu éppen Franz Eberhofer szolgálati jubileumának megünneplésére készül, amikor a békés mindennapokat tragikus esemény árnyékolja be: a kis helyi lottózó ellen Molotov-koktéllal elkövetett támadás nemcsak a boltot semmisíti meg, de halálos áldozatot is követel. A nyomozás szálai egy nemzetközi bűnbandához vezetnek, Franz dolgát pedig nemcsak az nehezíti, hogy a megvédendő koronatanú egyáltalán nem kér a védelemből, hanem az is, hogy a banda vezetői között rendőrök is lehetnek – s ha mindez még nem lenne elég baj, a Rudi Birkenbergerhez fűződő, évtizedes barátságát is váratlan veszély fenyegeti…
Szerintem:
A sorozat egy sikerültebb része. Talán azért is, mert
Franz többet nyomozott a szokottnál, és nem csak a vidéki mókás hétköznapokat kaptuk ömlesztve.
Az ügy kis lépésekkel indul, de jó ütemben fejlődik valami nagyobbá. Egy helyi fiatalember, a lottózó tulajdonosnőjének fia – Lottó-Ottó, menthetetlenül ráragadt – keresi meg Franzot segítségért. Egy nyaraláson felfedezte a szerencsejátékot, és mire észbe kapott, már 60000 eurónyi tartozása van rossz embereknek, akik meg is verték már, két ujját le is vágták. Az anyja rendes asszony, semmit nem tud, és Franz miatt is kész segíteni.
Ezzel meg is indul az őrület. Bújtatni kell az asszonyt, ráadásul úgy, hogy ne tudja meg, a fiát és vele őt is életveszélyesen megfenyegették. Mivel korrupt rendőrök is érintettek, Franznak azt is ki kell találni, őket hogyan fogja meg. Zsarolás, gyújtogatás, gyilkosság és Lottó-Ottó szerencsétlenkedései is nehezítik az életét.
Van terv, vannak segítők és nem is emlékszem, ilyen komoly rendőri munkát mikor olvastam ebben a sorozatban utoljára. Igen, megtartja mellette a humoros elemeket. Eleve, a segítségre szorulót még a saját anyja is a gúnynevén, Lottó-Ottónak szólítja, de Falk halmozza is a néha már abszurd elemeket. Ahogy Franz mindig lemarad a kuglófról. Ahogy Rudi megsértődik és Franz egy ponton valóban önvizsgálatot kell, hogy tartson. Rossz barát lenne? Meglepetés, de még fordulat is akadt benne. Eszembe nem jutott volna, hogy Lottó-Ottó anyja áldozatul esik, és valóban veszélyt jelentenek az uzsorások. Inkább arra a típusú elkövetőre számítottam, mint az első lebukó, aki első szóra mindent bevall és elmond Franznak.
Az, hogy jobb a krimi, nem jelenti azt, hogy nem volt benne olyan elem, amin azért felhúztam a szemöldököm. Azt nagyon nem tudom megemészteni, ahogy Franz a helyi bankárból kizsarolja a pénzt, és simán megjátssza, hogy az összeg közel harmadával kevesebbet ad vissza. Az nem lopás? Franz mégiscsak rendőr, és néha már annyira eltávolodik a szabályoktól, hogy az nem esett jól. A kreativitással nincs bajom, de ahogy egyeseknek be tud szólni vagy kihasználni őket, az negatív.
Szimpatizáltam azzal is, hogy családi fronton most szinti idilli a helyzet. Franz még a bátyjával is egész jól megvan ebben a részben. A kis Paul már óvodás és jópofa kölyök. Ott nincs konfliktus, legfeljebb a humor kedvéért van olyan műbalhé, mint amikor Rudi lekarmolta Franzot, és Susi gyanakodni kezdett, hogy Franz csalja.
A nyelvi humor, a párbeszédek és Franz belső monológjai a sorozat szokott formájában érkeznek most is. Néha már kicsit fárasztónak érzem, pl. az Uschi – Sushi becenév magában gondolva még csak elmenne, de hogy nyíltan is úgy hívja az unokahúgát… Tudom, hogy nem rasszista éllel mondja, de amikor a félig thai lányt egy ázsiai ételnek becézi, az valahogy nem poén. Meg is értem, hogy a kislány apjána, Leopoldnak nem tetszik a becenév.
Falk különben már teljesen otthonosan mozog Niederkaltenkirchen lakosai között, és rutinosan mozgatja a visszatérő szereplőket. A polgármester, a vízvezetékszerelő vagy éppen a hentesék szépen hozzák a maguk formáját és otthonossá teszik a környezetet. Ez a bajor környezet és benne az emberek nagyon részei a sorozat világának, és megadják neki azt a pluszt ízt, amitől kisvárosi krimi tud lenni.
Vagyis, jó rész volt, több krimivel és ismerős szereplőkkel, bár a nyelvi humora a 10. részre azért már fárasztó tudott lenni egyes esetekben.
Idézet:
Hiába, az ember sajnos nem válogathatja meg a rokonságát. Csak a barátait.
