Fülszöveg: 

Tíz évnyi házasság.
Tíz év titkok között.
Egy házassági évforduló, amit soha nem fognak elfelejteni.
Adam és Amelia a skót Felföldön töltik a hétvégét. A világtól távol eső hely tökéletesen alkalmas arra, amit terveznek.
De amikor romantikus utazásuk hátborzongató fordulatot vesz, mindkettejükben felmerül a kérdés: megbízhatnak-e abban, akivel együtt vannak?
Mert minden házaspár mond kegyes hazugságokat. Csakhogy Adam és Amelia számára az igazság sokkal veszélyesebb.

Szerintem: 

Még olvasatlanul, csak a fülszöveget ismerve elkönyveltem magamban, hogy ez egy csajos thriller lesz. Így aztán kellemesen meglepődtem, hogy témájában tényleg az: egy szerelem és házasság anatómiája, de azért mégsem igazán az. Nem annyira női regény, mint képzeltem.

Ennek egyik jó eleme, hogy

a jelen síkja még egy gótikus horrorhoz is közelít. A házaspár – Adam és Amelia – kapcsolata a jelenben halódik. A nő nyer tombolán egy hétvégét, oda utaznak el, és mentenék a házasságuk. Csak éppen a templomból lett ház a semmi közepén van. Rejtélyesen nyílnak – záródnak az ajtók. Mintha valaki figyelné őket, néha egy-egy arc tűnik fel az ablakban. Elszáll az áram. Elveszik a kutyájuk. Hangokat hallanak. Aztán szép lassan össze fogják rakni azt is, hogy nem véletlenül ők nyerték ezt a hétvégét. Ez egy csapda, valaki várta őket és most kész lecsapni. Nem vitte túlzásba Feeney, nem gótikus horrort írt, de ez a színezet kifejezetten feldobta a regényt.

Aminek a linearitást megtörő, visszatekintő eleme a levelek is. A feleség minden házassági évfordulóra írt egy levelet a férjének, amelyben sok minden benne van, amit titkol a férfi elől vagy éppen nem mer elmondani neki. Egy-egy év krónikája, érzelmi megélése, amelyből szépen össze lehet rakni egy házasság anatómiáját. Ez már a csajos téma, mi történik egy szerelemmel és a házassággal, hogy megy tönkre? Nem érzelmileg túlszabottan, inkább elemzően jön a munka, az intimitás, a gyerekvállalás kudarca és a közös idő témája is.
Az pedig remek horog, hogy sok az utalás. Bár a feleség magának szánja, és a férjének nem is áll szándékában megmutatni ezeket a leveleket, azért egyes dolgokat itt sem mer nyíltan leírni. Csak húzza a rejtélyt maga előtt – amik közül van, amire azért rá lehet jönni. Mint arra, hogy a sikerszerző, akinek a regényeinek filmfeldolgozásai majd sikeressé teszik Adamet, az apósa – ha ezt nem is tudhatja.

A rejtély és a végére betett csavar szépen ült a történetben. Vannak utalások, így meglepő tud maradni úgy, hogy logikusnak is éreztem. Csak úgy van értelme az eseményeknek, ha a Robin – Adam – Amelia háromszög úgy áll össze, ahogy Feeney majd a végére felfedi.

Az már nehezebb kérdés, hogy a szereplők maguk mennyi szimpátiát képesek kelteni. Magamon észrevettem, hogy én folyton oldalt akartam választani, mintha férj és feleség máshol állna. Csak éppen mindenkinek olyan titkai vannak, hogy a végére eljutottam oda, hogy ez 'zsák a foltját' szituáció. Mindenkinek van mocskos titka, valahol mindenki beteg elme, megérdemlik egymást.
Azt az egyet sajnáltam, hogy volt, akinél nem tudtam eldönteni, hogy hol az igazság. Konkrétan Robin – egész másképpen értelmezte a nő és az apja a kapcsolatukat, és más a történetben a szörnyeteg. De hol az igazság? A végére oda jutottam, hogy mindenkinek megvan a sajátja.

Ha már szereplők – remek húzás Adam betegsége. Arcvakságban szenved, és ezt is a thriller mélyítésére tudta használni a szerző. Átjött, micsoda nehézség és félelmetes lehet, ha valaki még a legközelebbi családtagjainak az arcát sem képes megjegyezni.

Jól olvasható, érzelmeket és kapcsolatokat elemez, de közben pergeti a cselekményt is. Téma a szerelem és a házasság, de azért nem romantikus. A személyes hang, a maguk előtt is megtartott titkok kellő dinamikát adtak neki.

Szerettem a címét is. Nagyon sok mindenre ráutal a cselekményben. Férj és feleség játéka, amivel döntéseket hoznak. Egy regény és egy forgatókönyv. Szimbóluma az egész házasságnak, de a munka témában is megjelenik. Még könyv a könyvben eleme is van.

Korrekten össze van rakva, meg is tudott lepni a végére. Leginkább annak az autóbalesetnek az igazi történetével, a személyazonosságokat egész jól összeraktam menet közben magamtól is. Az egyetlen, ami nekem némileg lehúzza, hogy ebben a történetben jó emberek nincsenek. Csak beteg, megszállott és rosszra is képes alakok.

Idézet: 

Nem a házasságok vallanak kudarcot, hanem az emberek.

Ha minden történet boldog véget érne, akkor soha nem lenne okunk újrakezdeni. Az egész élet a választásokról szól, és arról, hogy amikor szétesik az életünk, megtanuljuk összeszedni magunkat.