Fülszöveg: 

A két idősíkon játszódó történet helyszíne közös csupán: Tihany. Gréta, a fiatal parfümőr és Dénes, a sármos sommelier sorsszerű találkozásával elindul valami, aminek hatására a múltból titkok és rejtélyek törnek a felszínre…

Az 1050-es évek sötét középkorában Lázár apát titkos kertjében egy váratlan találkozás megváltoztat mindent, ami még a távoli jövőre is hatással lesz…

N. Fülöp Beáta a tőle megszokott érzékletes stílusában tárja elénk a rejtélyekkel és érzelmekkel átszőtt történetét, melyben a középkor és napjaink éles kontrasztja adja a fűszert.

A szálak végül Dénes és Gréta kezében futnak össze, de a kérdés ott motoszkál mindkettejük fejében: vajon a kapcsolatuk túlélheti-e a múlt és a jelen hátborzongató összefonódását?

Szerintem: 

Ez most hány történet is volt egyben? Kapkodtam a fejem, ahogy elkezdtünk ugrálni. Aztán persze rájöttem, de

oldalszámhoz képest lehet, hogy a kevesebb több lett volna?

Alapvetően két idősík van. Az egyik napjaink, amikor a Párizsban élő Gréta hazatér Tihanyba egy kisebb időre. Szívességből, de így van ideje a parfümjén is dolgozni. Szinte azonnal egymásba botlanak a megnyerő Dénessel és együtt, nem is tudom, mit csinálnak. Nem éppen kincset keresnek, de a múlt egy darabjára bukkannak. Van misztikus, közös múltjuk is. Kirándulnak, gasztro kalandoznak. Ismerkednek. Nem románc, nem is kaland. A végére átfordul románc irányába, még Gréta is rájön arra, hogy nem csak a barátja lett a férfi, ha addig azon is drukkolt magában, Dénes nehogy többet lásson a kapcsolatukba, mint barátságot. Én díjazom, ha egy románc nem csak egymás nyalás-falása és ismerkednek a szereplők, megismerik egymást, de most hiányzott a kémia. Nekem is inkább barátnak tűntek, mint szerelmesnek. Még a végén is.

A múlt síkján jobban értettem a történetet. Adott Lázár apát, aki megment és befogad egy tolvajt, Hajnát. A lánytól tudja meg, hogy Miklós apát, akinek a nemi erőszakból született lánya maga Hajna, hogyan hamisítaná a történelmet és juttatná a trónra András helyett/után annak öccsét, Bélát. A maga módján a páros próbál segíteni a királyi párnak, de kicsik ők, hogy a történelmet befolyásolják. Mi több, tanúként Hajna útban van, így Miklós püspök boszorkánynak bélyegezteti és máglyára is küldi majd. A történelmi életképek, az összeesküvés gördülékenyebb, mint a jelen síkjában a múlt újrafelfedezése. Igaz, ott is van egy inkább nagyon jó barátság, szinte apa – lánya viszony, amit szerelemnek is eladtak. Csak éppen Lázár tudja, hogy a fattyú és az apát kapcsolata sehova sem vezetne, így bele sem kezdenek.

A történetnek mindkét síkon van egy misztikus vonulata is. Egyrészt, itt megvan a lélekvándorlás. A végére sikerül kikerekíteni, hogy Dénes és Gréta egykor Lázár és Hajna voltak, csak a jelenben megélhetik a szerelmet, ami a középkorban nem adatott meg nekik. Másrészt, mindkét férfit erősen foglalkoztatja a jövő. Dénes készül a világvégére, míg Lázárnak látomásai voltak és mondhatni, előre látott megtörténni dolgokat. A lényeg mindkettőben az, hogy az emberiség megérett a bukásra. Mindegy, jelen vagy a múlt, az emberi természet nem változott és nem tud magánál előrébb nézni.

Innen már talán érezni, miért fogom a fejem. Női regény? Történelmi? Romantikus? Spekulatív és időutazó sci-fi? Mindegyik mellett tudnék érvet találni, de ellene is. Egyik sem, meg az is.

A stílusában érezni a szerkesztettséget. Nem természetesnek érzem, még a jelent sem. Mű. A középkornak ez még jól is áll, ha nem is középmagyar nyelven van írva – azt ki olvasná el? – de egy archaikusabb szókincs és szórend jelenik meg benne.

Ami különben még nagyon benne van, és tényleg átérezni, a Balaton és Tihany nagy szeretete. Ha nem is teljesen kirándulós könyv, de benne van a Balaton több arca, nagyon sok levendula, éttermek és ízek – egészen kedvet is kaptam leutazni a kisvárosba. Még akár tippek is vannak benne, hogyan lehet lejutni egy vonat + busz kombináció révén. (Éljen az országbérlet?)

Még kicsit emésztem magamban az élményt. Hangulatos, kellemes, csak olyan… nem is tudom milyen. Nekem hiányzott egy markánsabb, megkülönböztethetőbb arculat.

Idézet: 

Szóval ez a bolygó sajnos megérett a pusztulásra. Vagyis pontosabban a hátán élő emberek pusztulására, mert maga a Föld ki fogja heverni a felszínén dúló háborúkat és egyéb természeti katasztrófákat. Hidd el, megrázza magát és kezdi elölről.