Fülszöveg: 

1939

Egy gesztenyebarna hajú lány zaklatottan néz ki a vonat ablakából, figyeli az elsuhanó ismeretlen tájakat. Kirsty szülőhazájában, Skóciában a háború szele már elérte az országot. Ő Magyarországra utazik, ahol egy bentlakásos iskolában kezd el dolgozni. Még nem is sejti, hogy miután mindent hátrahagyott, rátalál a legértékesebb ajándékra, amelyet csak kaphat az élettől, egy igaz barátra, Anna személyében, aki az iskola tanulója.

1943

Amikor a nácik megszállják Budapestet, Kirsty és Anna magukra maradnak, és a skót lány nagyon félti zsidó származású barátnőjét.

Meddig kell elmenniük a túlélés érdekében? És amikor egy tragédia megingatja az egymásba vetett hitüket, vajon a barátság vezércsillaga visszavezeti őket egymáshoz?

Szerintem: 

Már azért különleges lehet nekünk ez a regény, mert magyar mintát és igaz történetet használt alapnak az írónő. Azért olyasmibe ritkán futok bele, hogy angolszász szerző a magyar történelemből merít. Ez egy ilyen könyv.

Már annyi haszna volt elolvasni, hogy alaposabban

utánaolvastam Székely Éva életének és karrierjének. Mert ő az, aki félig a történet egyik főszereplőjének mintája. A főszereplő, nem meglepő módon angolszász: a skót Kirsty, aki otthonról menekülve éppen egy gyereknevelő intézetben köt ki Magyarországon. Ott barátkozik össze a fiatal Annával és szeret majd bele a lány bátyjába. De ez a náci felemelkedés, majd a világháború kora. Amikor Kirsty, az intézet dolgozói – élen az igazgatónővel, Jane-nel – igyekeznek minden rájuk bízott gyermeket megmenteni, a zsidókat éppen annyira, mint a keresztényeket. Anna is zsidó származású, és ennek a családnak a megmentésében is nagy szerepe lesz Kirsty-nek.

Elkalandoztam. Anna az, akinek Székely Éva volt a modellje. A történetben majd Kirsty tanítja meg úszni, túléli a zsidóüldöztetést és a háború után bajnok lesz belőle. Természetesen nem annyira, hogy igazán rá lehetne ismerni, pl. Anna majd disszidál is, és a fivérével már házas Kirsty segít neki Angliában új otthonra lelni. De annyira igen, hogy az igaz történet alapján címke rákerülhessen. Az utóhangban különben Thompson részletesen le is írja, hogy milyen történetelem milyen valóságdarabkából született meg. Én onnan tudom a Székely Éva történet alapját, de használt annál ismertebb történeteket is: mint a Dunába lövetések a nyilasok által.

Nehéz lenne zsánert adni a kötetnek. Sok minden van benne, de igazán nem illik sehova. Vannak történelmi elemek is benne, de azért nem vegytisztán történelmi regény. Nem az a középpont, hogy milyen gyereket és hogyan mentenek. Lassan is gyűrűznek le az események az iskola életébe, volt, hogy csak azt vártam, történjen már valami. A munkaszolgálat – zsidóként Elemér majd ott lesz kénytelen túlélni – számomra Radnóti életéből ismerős elem, de ez valahogy mégis más. Mert nem történelem, regény. Van benne szerelmespár, de nem is romantikus regény. Még a párrá válás is annyira a sorok között történik, hogy meg lehetne kérdezni, mégis, mikor lettek ezek szerelmesek. Ha nem lenne ennyire történelmi a környezet, talán a női regény felé hajlanék. Barátság, életpálya meglelése, család és barátok. Ez mind benne van.

Van világépítése. Cselekménye is, ha gyakran azért jobban tetszett volna, ha gyorsabban pörögnek az események. De azért a szereplők fejlődése, belső világa, ami megtölti a regényt. Pozitív, nagyon szerethető alakokat is épített fel, akik példamutatóan cselekednek egy pokoli környezetben. A három nő, Kirsty, Anna és Jane - akiből az ügy mártírja lesz - is a maguk módján hétköznapi hősök.

A konfliktusok nem is személyesek, hanem a történelemből fakadnak. Az emberség megőrzése a korban, amikor a törvények mást írtak elő. Nem egy kiemelt személy ellen kell küzdeni, hanem ellenséges környezetben életben kell maradni, és ebben másokat is segíteni.

Annyit emlegettem már, hogy így talán nem is meglepő, milyen értékeket igyekszik megragadni a regény. A barátságot, az emberséget, a kitartást. Egy csendesebb, de éppen annyira szükséges erőt: mert nem mindig az a hős, aki kiáll a barikádra és mellbe kapja a golyót. Bár ilyen szereplő is van, mert Jane megfeleltethető ennek a szerepnek.

A kedvenc könyvem nem lesz, de most kifejezetten érdekesnek találtam azzal együtt, aminek utána olvastam a történet kapcsán. Azt pedig mindig is értékeltem egy regénynél, de filmnél is, ha arra késztet, hogy valamiről többet akarjak tudni.