Fülszöveg:
Háromezer évvel ezelőtt az emberekre vad mágiát használó, nagy hatalmú fajok vadásztak, amíg meg nem született közöttük egy paktum. Az azóta eltelt évszázadok során a tündék mindig Luella falujából vittek el egy fiatal nőt, hogy ő legyen az emberkirálynéjuk. Akit kiválasztanak, arra a falu úgy tekint, mintha megjelölte volna a halál. A 19 éves Luella hálás, hogy megmenekült ettől kislánykorában, és lehetősége nyílt arra, hogy a gyógynövények tanulmányozásának szentelhesse az életét, és a város egyetlen javasasszonyává válhasson.
Egészen addig, amíg váratlanul meg nem jelenik a faluban a tündekirály, aki érte jött. Minden, amit Luella a saját életéről és önmagáról tudott, hazugságnak bizonyul. Miután elviszik egy vad mágiával teli vidékre, Luella kénytelen királynévá válni a hideg, de perzselően jóképű tündekirály oldalán. A legnagyobb fájdalmat egy olyan szenvedély okozza neki, amire nem is számított.
Szerintem:
Határozottan kellemes meglepetés volt. Ugyan felismerek benne kliséket és megszokott történetmenetet, de mellette ötlet is volt benne és úgy dolgozza fel a Hades – Persephone mítoszt, hogy az nem is túl direkt.
Az alap különben népmesét idéz:
minden 100 évben a tündéreknek kell adni a lányt, aki mágiát birtokol. A konfliktus meg az, hogy most nincs meg ez a lány. Ki is derül, hogy a gyógyítónak tanult Luella az, csak mivel a gyerekkori barátja/titkos szerelme egy mágikus nyaklánccal meglepte még jóval korábban, saját maga sem tudta, hogy varázsereje van. Eldas, a tündérkirály azonban ráismer, és a lány kénytelen vele tartani, a felségének lenni. Csak éppen Luella saját álmokkal bír, és őt nem tündérfeleségnek nevelték. Így aztán jócskán megbolygatja a tündérek életét, és Eldasét is.
Kova eltalálta, hogy a világot és a románcot egyaránt építse. Ugyan fontos, hogy Eldas és Luella hogyan kerülnek egyre közelebb egymáshoz, hogyan fedik fel a titkaikat és kezdenek bízni egymásban, de közben egy rejtélyt is meg kell fejteni. Miért van szükség a szertartásra? Nem lehet megkerülni? Mi is történt pontosan a múltban? A világok hogyan kapcsolódnak össze? Ez nem csak egy szerelmes regény. Az is, de mellette new adult fantasy történetnek is működik.
Szerettem ráismerni az ókori mítoszra is benne, ha Kova valóban átformálta és erre a tündérekkel teli világra szabta. Még azt is sikerült kitalálnia, Eldas hogyan legyen tündérkirály, ugyanakkor a halál istene is tulajdonképpen. Nem olyan egyszerű, mint volt Hades esetében. De különben ez az a szint, hogy aki nem ismeri az eredetit, nem is fog innen ráismerni, de semmi hiányérzete nem lesz. Kerek és működik magában a történet, az adaptáció csak egy jópofa plusz annak, aki érti.
Szerettem a hőseit is. Ok, fantasy románc – kaland tipikusak, de nem véletlenül mennek annyira ezek a figurák. Eldas a zord, látszólag rideg és nem szimpatikus férfi, aki nem véletlenül mutatja magát ilyennek. Luella majd megismeri az igazi, rejtett énjét, akibe bele is lehet szeretni. A lány pedig a tevékeny, bátor hősnők sorát erősíti. Nem vár megmentőre, maga alkuszik, küzd és nyomoz. Talán csak egy gyengéje: borzalmas nagy benne a megfelelési kényszer. Majd bele szakad, hogy mindenkinek a legtöbbet nyújtsa, senkit ne hagyjon cserben. A szülei lesznek kénytelenek a végén azt mondani neki, hogy gondoljon magára is, neki is jár a boldogság. Ha megtalálta, még ha egy tündér oldalán is, ne engedje el a félig csak beképzelt kötelezettségeire hivatkozva,
Az is jó, hogy nem kétszereplős a regény. Kova építi melléjük a tündérudvart és az emberi kisváros lakóit. A többre hivatott, de léha herceg, akin segíteni kellene. A látszólag tökéletes udvarló, akinek mégiscsak akad egy súlyos hibája – a szerelem nevében elvakultan és önzőn cselekszik. Csak pár példa.
Szórakoztató, könnyed regény, amit könnyű is volt olvasni. Ennél többet nem is vártam tőle. Sem erkölcsnevelést, sem irodalmi értéket. Csak kapcsoljon ki, és használja jól a görög mitológiai alapot. Ez szerintem teljesült is.
Megjegyzem, a Kossuth Kiadó honlapján olvastam a bónusz fejezetet is, amihez annyit fűznék hozzá, hogy jópofa beetetés. Miközben felvillantja a most megszeretett szereplők happy endjét, már elhúzza a mézes madzagot, Kova mivel folytatja a sorozatot. Jó húzás volt így kiadni és hozzáférhetővé tenni, kedves kiadó!
Idézet:
– Én az együttérzés és az emberi kapcsolatok felett állok – feleli dühösen. – Nem látom indokoltnak, hogy lealacsonyítsam magam a tömegek érzelmeihez. Ezek rangomon alul állnak.
– Ha mindig mások felett állsz, akkor nagy lesz az esélye, hogy eltaposod őket, Eldas. És így a legkönnyebb ellenségeket szerezni.