Fülszöveg:
Tizenhárom évvel ezelőtt az árnyékból felbukkantak a szörnyek, és pusztító háborút robbantottak ki Kierse világában, amely csaknem teljes pusztuláshoz vezetett. Az a New York, amit a lány ismert, gyakorlatilag egyik napról a másikra összeomlott.
A vérengzés nyomán megszületett a Szörnyegyezmény. Egyfajta fegyverszünet vette kezdetét.
Ma éjjel azonban Kierse, ez a tehetséges, rettenthetetlen tolvaj, meg fogja szegni a megállapodást. Betör a Magyalkönyvtárba… mert nem tudja, hogy egy szörny lakik ott.
A szörny vonzó, egyszerre igéző és rémisztő lény. De rögtön felismeri, ha tehetséggel találkozik. Innentől csak az a kérdés, milyen áron szerzi meg magának Kierse-t.
Kierse veszélyes alkut köt a szörnnyel – ezzel a minden tekintetben páratlan teremtménnyel. Feláldozza a szabadságát. Felajánlja különleges képességeit. Együtt teszik kockára a jövőjüket.
De ez a játszma évszázadokon át tart – és ha Kierse egyszer beszállt, onnantól nincs menekvés…
Szerintem:
Ereklyék, mágikus lények, urban fantasy, szerelmi történet is… Linde szépen kitalálta ezt és el is érte, hogy
legyen kedvem tovább is olvasni. Bár már ki vagyok éhezve a szóló regényekre, ez határozottan ígéretes sorozatnyitány.
A történet izgalmas világban játszódik: a szörnyek színre léptek, nagy háború volt és a béke után kezdenek újraépülni a dolgok. A helyszín New York. Kierse egy remek tolvaj, akit megbíznak egy gyémántgyűrű ellopásával. Csak az éppen egy szörny könyvtárában rejtőzik és elkapja a lányt. Graves ki is végezhetné a lopásért, helyette nekiadja a gyémántot és munkát is ajánl neki.
Ezzel indul Kierse útja a mágia és lények világában, amelyben megment egy régi barátot, felfedezi a saját identitását, és még szerelmi szál is lesz benne, meg ősi ellenség is.
A történet fordulatos, folyamatosan van valami kaland, illetve készülés a nagy lopásra. Már simán a tolvajlás és az arra való készülés is olvastatná velem. Gyengém a heist movie, és valahol ebben is van ilyen elem, ha különben fantasy is a kerete.
De van sok más elem is, amiért szívesen olvastam a cselekményt. Linde játszik azzal, hogy a régi mesékben és mítoszokban ott vannak a valóság magvai. Mond történeteket, Kierse a készülése során meséket is olvas és a történet végére már érteni is fogjuk, ezek hogyan kapcsolódnak össze a jelen történetével. Ez a mese – valóság, egyikből hogyan lesz a másik, az egyik kedvenc cselekményelemem egy regényben.
Szerettem a világépítését. Kierse az alapokat ismeri, amit egy szimpla ember tudhatna. De ahogy Graves tanítani kezdi, egyre több mindent tud meg, vele együtt mi is. Linde összehozta azt, hogy sok lényt, mágikus eszközöket is bemutat, de mégis úgy érzem, még sok történet és titok van, amit elmesélhet. Miközben van egyedi mágia, sokféle természetfeletti lény, sokféle varázs és trükk. Kaptam is, de még nem merült ki az ötlettár, teljesen elhitette velem, hogy ezt még fogja tudni fokozni a továbbiakban.
Mert bizony Graves sok titkot tud és az egyik horog is egyik részről a másikra, hogy mit tudhatunk még meg. Ugyan Kierse-nek már mondott dolgokat, de itt is azt éreztette, hogy még van bőven mit mesélni. Mégiscsak egy 500 éves boszorkánymesterről van szó, akinek van egy ősellensége, akivel örök háborút vív…
Szerettem a szereplőit is. Kierse nem egy megmentésre váró hölgyemény, vagy a kedves, de jelentéktelen szomszéd lányka. Mélyről jött, sok mindent túlélt, és jelentős harcossá nőtte ki magát. Nagy a szája, kalandor lélek, hűséges és nekem imponál, ahogy kész cselekedni. Ugyan a szívére hallgatva nagy áldozatokat is meghoz és túl önfeláldozó tud lenni, de ettől csak szerethetőbb. Rajta nem hagyott lelki nyomot az a sok kegyetlenség, amiben felnőtt. Inkább azt erősítette fel, hogy küzdjön azért, védje meg, aki fontos számára.
Jó a baráti köre. Bizonyos szempontból talán gyengébbek nála, de együtt nagyon erősek. Még a mellékszereplők is adnak a történetnek – akár Nate, a farkas alfa, vagy Kierse triumvirátusa.
Graves pedig a hatalmas, titokzatos, rosszfiús vonásokkal bíró álompasija. Egyelőre túl titokzatos, hogy igazán meg tudjam ítélni, de rossznak biztosan nem látom. Ő fejlődik, emberibb lesz a lánynak köszönhetően, és ez a csapdába ejtő zsáner a románcokba. A rosszfiús vonásai miatt vonzó, ugyanakkor a szerelem folyamatosan jobbítja.
Kellően olvasmányos is. Értékeltem, hogy nincs érzelmi dráma. Kierse ugyan megéli a dolgokat, de nem kell fejezeteken át töprengeni. Ő tisztában van magával az érzéseivel és képes ezeknek megfelelően cselekedni vagy akár irányt váltani miattuk. Így Linde a cselekményre koncentrálhat, amit szépen a világa bővítésével is feldob. Van leírás is, párbeszédek is, belső nézőpontok is, néhol egészen filmszerűen.
Bőven látok még ebben fantáziát, már csak össze kell várni a következő részeket is. Ez tipikusan az a sorozat, ami idegbajba kerget azzal, hogy mikor jön már a folytatás.
Idézet:
– A leghatalmasabb erőforrással kereskedem.
Kierse szkeptikus pilalntást vetett rá.
– Pénzzel?
– Tudással – mutatott Graves a könyvre.
