5: Duncan: Időbe zárva – Nore a nyarat apjánál és új családjánál tölti, nem is sejtve, milyen veszély leselkedik rá. Az új testvérei egyszerre különösek és megnyerőek, de valami nagyon nem stimmel velük. Mire a lány észbe kap, már az életéért kell úsznia a mocsárban, és megfejtenie, miért akar a mostohája végezni vele.

4: Pinborough: 13 perc – Tasha és Becca egykor legjobb barátnők voltak. Most nagyon más életet élnek: a lázadó és a gimi méhkirálynője. Amikor azonban Tashát holtan találják a folyóban, Becca a rejtély nyomába ered. Nem is sejti, hogy ezzel egy pszichopata figyelmét vonja magára, aki számára csak a nyerés az opció.

3: Downing: Elbűvölő feleségem – a férfi sem egy ártatlan bárány. Segített a nejének eltussolni egy gyilkosságot, és rákaptak az ízére. Ő hozza haza az áldozatokat, miközben a világ előtt játsszák a mintapárt két helyes gyerekkel. Talán túl későn döbben rá, hogy a felesége előtte is titkolózik, és ha olyat lép, ami nem tetszik az asszonynak, fizetni kell érte.

2: Denzil: A néma gyermek – Emma számára pár éve megtört a világ – egy heves esőzés idején elveszett a kisfia. Most új élete van: egy férje, akivel az első gyermeküket várják. Ekkor kerül elő az erdőből a már nagy fia. Ám az egykor életvidám, heves fiú most meg sem szólal, ki tudja, mi történt vele. Emma az otthonába fogadja, a férje hiába félti tőle a családjukat. Emmára valóban veszély leselkedik – de nem onnan, ahonnan várja. Ahogy a múlt nyomába ered, a jelenben fedezi fel a szörnyeket maga körül.

1: Sager: Zárj minden ajtót! – Jules úgy tűnik, végre sikeres lapokat kapott az élettől. Álomlakásba költözhet, amiért remekül meg is fizetik: egy patinás épületben kell egy lakásra vigyáznia álomfizetésért. A ház azonban titkokat rejt, már a házirend is különös, az élete új útját kereső lány bele is veti magát a nyomozásba. A kedvenc regénye itt játszódik, itt él az írónő: de miért olyan elzártan és magányosan? Hova tűnnek a fiatalok, akik hozzá hasonlóan egy-egy lakásra vigyáztak ebben a házban? Kísértetház, vagy nagyon is evilági veszély leselkedik rájuk? Lehet, hogy a jóképű dokiban sem kellene megbíznia, nemhogy beleesnie?

Űrháborús, parazitával együtt élő, jövőbeli.

Kira xenobiológus, aki készül továbblépni az életében. Letelepedni, férjhez menni, és Alan kedvéért még családot is kész lenne alapítani a férfival. Egy rutin feladat azonban mindent a feje tetejére állít: egy idegen létforma, egy parazita fészkeli be magát a nő testébe. Ahogy a társai segíteni próbálnak neki, vizsgálnák, a parazita támad, és míg Kira eszméletét veszti, a körötte levő emberek meghalnak, köztük Alan is. A nőt a tudósok azonnal vizsgálgatnák, de Kira felismeri, hogy minden veszteség ellenére mit nyert: a benne levő xeno segítségével képes értelmezni az emberiségre támadó proteidák nyelvét, és megfordíthatja a háború menetét. Ezenkívül a xeno alakítja a testét, sok tekintetben tökéletes fegyverré lett. Elszökik, hogy egy hajón társakat találva az események sűrűjébe vesse magát.

Christopher Paolini az Eragon miatt lett nagyon fiatalon sikerszerző. Az már más kérdés, hogy az első nagy siker után mi jött. A folytatás kötetek nem voltak olyan jók történetben sem, stílusban sem. Majd ezt a világot folytatta, mintha nem lenne más a tarsolyában. (Érdekes, ha sikerfilm lett volna az elsőből, merre halad a karrierje, de ez már nem fog kiderülni. Bukott a film is, jogosan.)

Az Álmok a csillagok között már csak azért is érdekes, mert ez nem Eragon történet. Zsánert is váltott a szerző, fantasy után sci-fi.

Azt érezni is belőle, hogy beleásta magát a témába. Nagyon sok minden benne van, ami kifejezetten sci-fi. A leginkább talán az, hogy a jövőben járunk, amikor az emberiség már bolygókat hódít meg, és találkozik más értelmes lényekkel. Talán az sem meglepő, hogy nem mindegyik kapcsolat békés, megy egy háború is. Aztán, az is jellegzetes, hogy az egyik hőst megszállja egy más életforma. Egy űrhajónak a mindennapi élete.

Valahogy mégsem éreztem azt, hogy ez teljesen összeáll. Egyszerre történik benne sok minden, és van túl sok üresmenet is. Háborús összecsapások időhúzó beszélgetésekkel váltakoznak, helyenként bonyolultabb, már szinte tudományos témák, máskor olyan banális problémák, mint a menstruációs ciklus megléte vagy nem léte. Nem volt olyan izgalmas, hogy haladni akarjak vele, és túl sok a lassítás is benne.

Érdekes vállalásnak éreztem, hogy Paolini női hőst állított elénk. De miért kellett Kirának nőnek lennie? Nincs egyetlen olyan vonása sem, amitől nőinek érezném a karaktert. A szerelme halála, a teste megváltozása egyaránt megviselne férfit és nőt is. Talán csak egy olyan rész volt benne, amihez nőnek kellett lennie – a xeno egy férfi menstruációs ciklusát sem tudná visszaállítani anatómiai hiány miatt. De ezt különben is felesleges résznek éreztem – és a tovább vitt gondolatsora Paolininek is egy más sztorit juttatott eszembe. Belegondolt, milyen nehéz lenne neki szexelni most, hogy a xeno páncélként le tudja zárni a testét. A bátor férfi könnyen lehetne farkatlanná az aktus során – volt egy horror, amiben a hősnő nemi szerve hasonlóra volt képes, és leharapta a vele közösülő férfiak farkát.

De, ha már felhoztam, még valamire nagyon emlékeztet a sztori. Ahogy Kira együtt kezd élni és létezni a parazitával – nagyon olyan, mint Eddie Brock és Venom kapcsolata, csak az szórakoztatóbb, és jót tesz nekik az antihős színezet. Itt ez nincs.

Érzelmileg volt kevés Paolini – főleg, mert női hőse van. A nők érzelmesebbek, de itt nem nyitotta ki Kira karakterét eléggé. Felszínesen tudjuk, közben mit érez, de a női írók ennél sokkal mélyebben hozzák a hősnőiket.

A mellékszereplők között nem egy olyat találtam, aki sokkal közelebb jutott hozzám. A kamasz Trig sokkal színesebb, életszerűbb lett, mint maga Kira.

De egy része meg jönni fog, addig még nem hajlok semerre. Lehet ez még jobb…

Paolini: Álmok a csillagok közt - Mint sci-fi: 60% többféle cselekményszál; kínlódó, hősies hősnő, a zsáner sok tipikus eleme.

Szubjektíven: 50% egyelőre nem tudom eldönteni – nem fogott meg, de nem is utáltam.

• Lettero: Titkos vacsorák - thriller
• Álomgyár: Tartsd közel a barátaidat, de még közelebb az ellenségeidet - női thriller
  • Senki sem az, akinek látszik - női thriller
• 21. Század Kiadó: Washington Black - kaland, kortárs
  • Egy decemberi nap - női
  • Karácsonyi parti - női
• Európa: Jáde háború - fantasy
• Könyvmolyképző: Légy merész - romantikus
  • Roncs - női
  • Kattanás - new adult
• Libri: Hol vagy, Madison Culver? - thriller
• Jelikon: A Kingfisher Hill-i gyilkosságok - krimi
• Tericum: Párizs összes virága - női
• Cartaphilus: A sötétség fejedelme - horror, sci-fi
• Noran Libro: A Szent Grál-kód - thriller
• General Press: Váltságdíj - thriller
• Alexandra: Játszma - ifjúsági, thriller
• Pioneer: Perzselő titkok - thriller
  • Idegen a parton - thriller

Október

26. Kwan: Kőgazdagok problémái - strandkönyv 4

27. Bessenyei: A feledés folyója - gyerekkönyv - 4

28. Sanderson: Vész - fantasy 5

29. Lackberg: Ezüstszárnyak - skandináv krimi 3,5

30. Johnston:  A Megtörtek Istene - fantasy 5

31. Wesley: Egy űrállomás-takarító naplója - humoros 3

      Robb: Halálos ünnep - krimi 5

November

1. Rácz-Stefán: Pokolba a jópasikkal! - New Adult 4

    Bessenyei: A háború lelke - gyerekkönyv 4,5

Ezzel átlépünk novemberbe, Holtak napján - remélem, estére mindenki egy horroros olvasmánnyal készült!

Háborút megakadályozó, jóslatot megfejtő, múltba kalandozó.

A jövő harcosai két csapatra szakadtak, és ezt egy részük nem is tudja. Marcell a múltban ragadt, és Árész a spártai katonákhoz küldte kiképzésre. Majd saját terveibe akarja bevonni: az istenek háborúja közeleg, és eddig mindig egy jóslat segítségével értek véget és győztek az olimposziak. Tőle hall Marcell a háború lelkéről, és a jóslat fontosságáról. Már a szökésen is dolgozik, míg reménykedik, hogy a barátai érte jönnek. Közben Adria és Erik egyre gyanúsabbnak találja Marcell viselkedését – le is leplezik, igazából egy nimfa, akit Héphaisztosz csempésztetett Marcell alakjában a jövőbe. A sors istennők is jelzik, még nincs megoldva a múltbeli incidens. Az istenek háborúja mindjárt kitör, és a gyerekekre szüksége van Zeusznak. Marcell megmentése érdekében bele is egyeznek a kalandba, és visszatérnek egy újabb harcba.

Bár eredetileg mára nem ezt terveztem, de ez nem változtat azon, hogy ennek a sorozatnak sikerült a zárásra a legerősebbnek lennie. Igaz, most is van, amibe bele tudok kötni, de összességében ez volt a sorozat legjobb része, és sok minden megvan benne, amit eddig hiányoltam.

A legfontosabbnak azt érzem, hogy ennek már saját, önálló jogon erős cselekménye van. Mindkét csapat, de van, hogy a három kamasz három úton jár, önállóan jó sztorik. Mindenki maximálisan megtanulja használni az erejét, és a saját örökségének mestere lesz. Marcell elfogadja a benne levő spártai örökséget, míg Adria az amazonok királynője lesz, ha csak egy kis időre is, Erik pedig szembenéz Poszeidónnal, aki el is veheti az erőt, amit neki adott.

Most nem mitológiai történetek nyomában járnak, hanem egy jóslatot igyekszik az egyik csapat megfejteni, míg a másik a háborúra gyűjt szövetségeket. Most is vannak a mitológiából részletek és történetek, de ezek szolgálják a cselekményt, és nem nőnek föléje. Regényesebb, pörgőbb, olvashatóbb volt így a regény.

Tetszett, hogy sokféle kihívással kell megküzdeni. Kifejezetten elmére vonatkozó feladat nincs, de a jóslat megfejtéséhez nem csak a lábuk kell használniuk, és kérdezgetniük a náluk okosabbakat. Marcell elkezd taktikában gondolkozni, és megfejteni, mi lehetett Héphaisztosz célja mindezzel. De persze mellette ott vannak a csaták és az összecsapások. Különösen veszélyesnek tűnik Tartarosz felébredése, aki Marcell lelkére pályázik, de sok istennel kell összecsapni, és használni a képességeiket.

Bejött az is, hogy a görög istenek eddig is kritikus bemutatása folytatódik, és meg is lesz fogalmazva, hogy igencsak gyarló életet sikerült élniük. A kamaszok maguk is megértik, hogy miért lázadtak fel egyes istenek Zeusz uralma ellen. Nem csak az emberekkel, egymással is kifejezetten mocskosan bántak – meg is kapják majd a jövő harcosaitól az ítéletet, hogy sok mindent maguknak köszönhetnek, és több emberséggel nem lett volna semmilyen háború, aminek a lezárásáért küzdeni kellett volna.

A végére betett dupla csavar is ült. Kiderül, ki van minden történet mögött, és mi a nagyobb játszma, mert nem csak annyi, hogy Héphaisztosz át akarja venni az uralmat, és az istenek nagyját eltörölné.

A kamaszok sokat fejlődnek, és bár megvannak a maguk személyes harcai – Marcell nehezen emészti meg, hogy 4 hónapig nem jöttek rá, hogy egy hasonmás van a helyén, Adria és Marcell szerelmi szála is kamaszosan viharos – jó példákat állítanak az olvasó elé. Önfeláldozás, bátorság, barátság – ezek bennük vannak.

Így jobban elnézek olyasmit, hogy van két Leónidasz és nem rendes történelmi kor a múlt.

Az utolsó kötetért simán megérte elolvasni az egész sorozatot, gyerekkönyvnek is remek.

Bessenyei: A háború lelke - Mint gyerekkönyv: 80% kalandos cselekmény, mitológiai háttér, egyéni fejlődéstörténetek.

Szubjektíven: 70% beérett a sorozat. Jobb a cselekmény, bírtam a gyerekeket, a cseleket.

Útkereső, szerelmes, családdal dűlőre jutó.

Hunor kiskora óta rajong a főzésért. Szívesen néz ilyen műsorokat, tökéletesíti a receptjeit, és eteti a családot és a barátokat. Az anyja azonban mindkét gyermekét diplomás, komoly felnőttként akarja látni, így hallani sem akar arról, hogy Hunor egyetem helyett főzni tanuljon. A fiú kénytelen megjátszani magát, titokban eljárni egy kifőzdébe dolgozni, és a bátyja barátnőjével valamit az érettségire is tanulni. A szerelmi életében szintén nagy kérdőjelek vannak: a bátyja legjobb barátja, Gergő nagyon régen tetszik neki. Nem csak jól néz ki, de melegszívű és rendes srác is. Azonban ő a lányokat kedveli. Amikor megcsillan a remény, hogy mégsem így van, és kölcsönösen tetszenek egymásnak, a bimbózó kapcsolatnak több akadályt is le kell győznie: Gergő Angliába készül átmenni dolgozni, és a fiú családja előtt is titkolni kényszerülnek, mi alakul közöttük.

Rács-Stefán Tibor könyveit nagyon tudom szeretni, de most megtaláltam azt az egyet, amibe kevésbé tudtam beleélni magam. Pedig, ebben is van sok jó dolog, valahogy mégsem éreztem a sajátomnak. De miért?

Azonnal felmerült bennem, hogy most csak meleg szerelmi szál van. A főszereplő, Hunor Gergőbe szerelmes, és az ő kapcsolati libikókájukat követhetjük végig. A bátyjának ugyan barátnője van, de az már egy stabil kapcsolat, és a báty a barátnővel nagyon csak mellékszereplők. Elolvasom az LMBTQ regényeket is, homoszexuális szerelmi szállal együtt is, csak kell mellé nekem egy hagyományos páros is. Talán a Túl szép-hez van ez a legközelebb, de ott is volt a főszereplőnek egy barátnője, akinek a barátjával és egy nem tervezett terhességgel voltak gondjai. Itt viszont csak Hunor és Gergő van – mivel erotikus jelenet is akad a könyvben, ez nekem hagyományos párkapcsolat nélkül nagyon kívül esett a komfortzónámon.

Ha már a Túl szép említésre került – vannak egyéb hasonlóságok is. Itt is egy duci, kevésbé vonzó srác szeret bele az álompasiba és nyeri el végül. Sportolói múltja van mindkét álomszerű srácnak, és a kapcsolatukban is vannak hasonló elemek. Nem annyira feltűnő, hogy olvasás közben zavart volna, de most felmerült bennem ez is.

Szokás szerint a szerző nagyon közel tudja hozni érzelmileg a főszereplőjét. A lelkét a papírra vetette, és mi gond nélkül bele tudunk olvasni, és bele tudjuk élni magunkat. Hihető, sodort előre, és megint nagyon szimpatikus alakok születtek meg. Nincsen negatív karakter, meglepően sok pozitív példát és embert sorakoztat fel a regény.

Ami leginkább elkapott engem a könyvben, és ami miatt olvastam – mert a szerelmi szála inkább távolabb lökött – Hunor küzdelme, hogy azzal foglalkozhasson, ami a szenvedélye. Szerintem is nagyon erős az a szemlélet nálunk, hogy diploma kell, mert azzal könnyebben lehet boldogulni az életben. Hunor tudja, mit akar, jó is benne és megvan az útja. Nem is értem, miért olyan nehéz ezt elfogadni. Igazán ez a jó példa a könyvben, hogy a diploma nem egyenlő a boldogsággal. Azt kell megtalálni, amit szívesen csinál az ember, és azt, ahol abból meg lehet élni.

De sok helyen jó szúrások vannak a magyar társadalom felé. A munkaerőpiactól kezdve az emberek beszűkült látásmódjáig sok mindenre ráutal, amiért a nyugati országok fejlettebbek nálunk. A roma helyzet kezelésétől kezdve az előítéleteken át sok minden a lapokon van. Volt egy sora, ami nagyon az agyamba égett. Nyugaton demokráciában élnek, mi itt disztópiában.

Talán azt hiányoltam még, hogy Rácz-Stefán jó sok popkulturális utalással szokott dolgozni. Most be kellett érnem a Riverdale utalásokkal, amely sorozatért nem vagyok oda.

Zsánerében korrekt regény, de nekem nagyon kellett volna egy fiú – lány páros is bele.

Rácz-Stefán: Pokolba a jópasikkal! - Mint New Adult: 75% érzelmi oldalról megfogott, fiatal felnőtteket érintő kérdéseket boncol.

Szubjektíven: 60% a szakmai szál lekötött, a szerelmi viszont nem. Nem kötött le igazán.

A múltban történtek:

Az erőszakos apától a fia és a lánya is szenvedett. Az anyjukkal hárman egymásba kapaszkodtak a túléléshez. Ám Matilda - aki később Faye lett - 13. születésnapjának estéjén Sebastian bemegy a húga szobájába éjjel, és megerőszakolja a lányt. Rendszeresen visszajár, és szexuálisan zaklatja. Egyszer kirándulni hívja, és 2 barátjával elmennek egy közeli szigetre. Matildát a fiúk egy kunyhóba zárják, ahol 3-4 napig tartják. Csoportosan bejárnak hozzá, és megerőszakolják. A végére már nem is küzd, ezért unnak bele és engedik haza. A lány bosszút fogad. A bátyját nem akarja bántani, az anyjuk szereti. De a másik kettőt belöki a tengerbe, megfulladnak. A testvérével is közli, csak az anyja miatt nem jutott erre a sorsra ő is. Falaznia kell neki, mintha baleset történt volna.

De Sebastian romlott, és egy ponton Matilda belátja, neki is vesznie kell. (Sebastian azt hitte, zsarolhatja azzal, hogy gyilkos.) Megtéveszti a bátyját, a szobájába csalja, megfújtja. A testet úgy rendezi el, mintha öngyilkosság lett volna, még levelet is hagy, melyben a barátai halála miatt van kiakadva.

A jelenben történtek:

Faye élvezi az életét, nyaralgat, viszonyai vannak, és a nyarakat az anyjával és a lányával tölti, akiket mindenki halottnak hisz. Az életébe lép David, a befektetési bróker, aki éppen válik. Nagyon hamar találnak egymásra, lesznek szeretők, és Faye bele is szeret a férfiba. Ha megvan a válás, össze is akarnak házasodni. Faye már tervezi, hogy beavatja a lánya és az anyja történetébe.

Csak közben kiderül, hogy valaki fel akarja vásárolni a nő cégét. Henrik az, Faye volt férjének egykori társa, aki saját jogon is milliárdos, és nem bocsátotta meg a nőnek, hogy a legjobb barátját börtönbe juttatta. A nők összefognak, és kiderül, Henrik zsarolja a részvényeseket a sötét titkaikkal. David is az ő embere. Faye átengedi a céget, de aztán közli, az csak a cég. A termékeinek joga az övé, magyarán szólva Henrik nem vett semmit, mert a termékek voltak a Revenge értékei. Ő új céget nyit, Henrik meg kezdhet valamit a puszta névvel, mert mása nincs.

Jack megszökött a börtönből, és el is csípi a nőt. Érzi, hogy a lánya igazából él, és Faye elrejtette. A nő Jack egykori barátnőjéhez fordul segítségért, akinek szintén van egy lánya a férfitól. Elmondja, Jack pedofil, ezért kell végezni vele, mielőtt bántaná azt a lányát is. Megszervezik. Jack halott és rágyújtják a kunyhót is.

Faye élné tovább a viszonyos, kényelmes életét, de akkor feltűnik az apja, aki Faye anyja és a lánya fotóját lebegteti meg előtte, majd eltűnik. (Ő volt a rabtársa Jacknek, együtt szöktek meg a börtönből. A férfi azért ült, mert Faye úgy rendezte meg, mintha végzett volna a feleségével, ahogy Jack a lányukkal.)

Karácsonyi, nyomozós, sorozatgyilkosos.

Eve az első karácsonyára készül, mint feleség. De nem csak Roarke miatt más ez az idei év. Több barátja van, emberek, akikkel törődik, és akiknek ő is fontos. Nem tudja, hogy kell ezt kezelni, milyen ajándékokat vegyen, hogyan viselkedjen. Szerencsére Roarke és Mira is rengeteget segít neki ezekben, így kezdhet egy új, boldogabb ünnepi tradíciót kialakítani. Nem mindenki készül így az ünnepekre: egy férfi Mikulásnak öltözik, bejut a lakásokba, megerőszakolja, majd megfújtja a magányos lakót. A testen olyan ékszert hagy, ami egy karácsonyi dalt idéz meg. Eve kapja az ügyet, ami a sérülése utáni első gyilkossági ügye lesz. A nemi erőszakok saját gyerekkori emlékeit idézik meg, és a szokottnál is megszállottabb, hogy elkapja a felelőst. Az áldozatokat egy társkereső szolgáltatás köti össze, és Eve roppant gyanúsnak találja a tulajdonos ikerpár férfi tagját. De hogy bizonyítsa az elméletét?

Bár már megállapítottam ezt a korábbi Eve-regénynél is, Nora Roberts egyre rutinosabban ír krimiket, ha ezt JD Robb néven teszi is. A Halálos ünnep is egy nagyon jól sikerült, korrekt krimi, amiben az írónőre jellemző romantika csak egy kis színezetként van jelen.

Mivel nem is olyan régen láttam a bostoni fujtogatóról készült filmet, nem tudott nem eszembe jutni, hogy mennyi hasonlóság van a valóban megtörtént események és ennek a regénynek a bűnelkövetési metódusa között. Ugyanúgy fujtják meg az áldozatot a gyilkosok, akinek álcázva jutnak be a lakására. Csak ez karácsonyi krimi, így adja magát a Mikulás jelmez, míg a bostoni sorozatgyilkos szerelőnek adta ki magát, aki a gázra akart ránézni. Az meg valahol dicséret, hogy egy valódi esethez mérhető hangulatot és gyilkossághullámot tudott megírni a szerző.

De persze, a fikció szórakoztatóbb tud lenni, mint a valóság. Nagyon ki van találva a teljes karácsonyi tematika, ami sok-sok szempontból visszaköszön a regényben. A gyilkosságok abszolút az ünnep köré rendeződnek, és Eve életében is ez valami újnak a kezdete, nagyon téma nála is a karácsony.

Vannak kis betétek, ahogy a szeretteinek rátalál a tökéletes ajándékra. Foglalkoztatja, hogy mit és hogyan kellene tennie, milyen egy valódi, szeretettel teli ünnep, amiben eddig neki nem volt része. Érzelmileg egyre többet lép előre, ahogy Roarke és a barátaik mellett igazi kapcsolatai alakulnak ki, és élete lesz, nem csak hivatása. Még mindig nagyon megszállott rendőr, de vannak mellette emberek, akik emlékeztetik arra is, hogy mellette nő is. Magánember, akinek jár a boldogság.

Mivel ez karácsonyi rész, most toleránsabb voltam azzal is, milyen idilli és szenvedélyes még mindig a Roarke és Eve közti viszony. Az valahol még kifejezetten tetszik is, ahogy a férfi komoly erőfeszítéseket tesz, hogy boldoggá tegye a feleségét és család legyenek. Mondjuk, még mindig jobban szeretem, amikor együtt nyomoznak, de itt volt súlya az érzelmi részeknek is. Igaz, abból a regény közepére már elegem lett, ahogy az Eve – Roarke páros nyulakként képes egymásnak esni. Nagyon hangsúlyos ebben a kapcsolatban a szexualitás, de ezt hajlamos vagyok annak is betudni, hogy Roberts elsősorban románcokat írt.

Ami érzelmi rész, de nem akarok egy megjegyzésnél többet tenni róla: van egy vérfertőzéssel kapcsolatos szál. Nagyon nem díjazom, hogy bármilyen formában ezt legitimizálják. Az tabu.

Erre a kötetre is igaz, hogy bár a szerző a nem túl távoli jövőbe helyezte az eseményeket, a leírtak és a hangulat inkább a kilencvenes éveké, nem egy jövőbeli világkép. Eszköz is csak pár van, ami ma még nincsen, nem mondanám ezt sci-fi környezetnek sem.

Összességében ebben a részben kapunk egy érdekes ügyet, jó nyomozást – ha a vége össze is van csapva – és érzelmi fejlődést, némi romantikával nyakon öntve.

Robb: Halálos ünnep - Mint krimi: 85% jól felépített bűnesetek, korrekt nyomozás, csak a megoldás összecsapott.

Szubjektíven: 80% még sokallom a romantikus betéteket, a vége is túl gyors. De különben ok.