5: Temple: Végítélet – a szerző magyar ugyan, de a helyszín nem, így ez egy kicsit kilóg a sorból. Több történetből áll össze az egész. A helyszín mindig Riddleville, ahol minden részben egy elítélendő emberi tulajdonság körül forognak az események. Minden mögött azonban van egy titkos történet, aminek köze van a világ eljövendő végéhez.

4: Gaál: Második honfoglalás – ez kicsit kilóg a sorból, mert nem az egész világnak, csak a társadalomnak lesz annyi. Egy vidéki, magyar kisvárosban az embereknek elege lett. Bevonulnak a plázába, és kikiáltják a saját államukat. Természetesen ez a magyar államnak nem tetszik, és azt is megtudjuk, hogy buknak el az ideák a hatalom oltárán.

3: Csurgó – Kalapos – Mészöly – Miklya Luzsányi – Molnár – Sohonyai – Turbuly: Plázafoglyok – kamaszok, akik beültek egy mozifilmre. Akad köztük gazdag, világlátott fiú és vidéki naiva is. Plázacica és szűz. Ami közös, hogy a film után összeomlik köröttük a világ. A pláza kiszakad térből és időből, nekik pedig a legnagyobb félelmeikkel kell szembenézni, vagy tényleg véget ér a világ.

2: Kemény – Kondor: Értetek teszem – Budapesten tombol a forradalom. A diákoknak elege lett, a szavakat tettek követték, és most háborús övezet az ország. A káosz közepette egy rafinált gyilkos sorra szedi az áldozatait, minden oldal vezetőiből. A rendőrség megmaradt állománya nagyon igyekszik helytállni, de egy szétesett országban nincs könnyű dolguk.

1: Szöllösi: Acélszentek – Ádám gépromboló Budapest maradványain. A legutóbbi világháború után csak romok maradtak vissza, és gyilkos gépezetek. A túlélők több csoportra osztottak, és vívják a maguk harcait a túlélésért. Amikor feltűnik egy eltűntnek hitt, életveszélyes robot, Ádámnak mindent kockára kell tennie, hogy megállítsa. Akcióregény, de ötletes disztópia is, ami újraértelmezi Budapestet.

Árva gyereket befogadós, szerelmes, középiskolás, botrányos.

Ella Harper az anyjától nem csak remek alakot, de elég erőt is örökölt. Túlélte, hogy eltemette az anyját, egyedül maradt. Táncból megél, közben küzd a jó jegyekért és az egyetemért. Váratlanul éri, amikor soha nem ismert apja egy barátja az életébe lép, és örökbe akarja fogadni. Ella akarata ellenére kerül be a dúsgazdag Royal családba, ahol négy fiú lesi rosszindulatúan ki ő, és mit akar az apjuktól. Mindegyik Royal fiú zűrös: az ikrek ugyanazzal a lánnyal járnak felváltva. Easton, aki túl sokat iszik és szerencsejáték-függő. Gideon, aki egyetemre menekült, de egy botrány máig üldözi. Végül, a falkavezér Reed, aki közli is a lánnyal, hogy takarodjon. Aki helyes, de elviselhetetlen. Akivel mégis kezdenek egymásra kattanni. Ellának az iskolában, a Royal palotában is küzdenie kell.

Erin Watt a Royal sorozattal robbant be, és a magyar olvasók szívébe is utat talált. Ella és Reed története már magyarul is végig olvasható, és előbb-utóbb szerintem Easton regénye is megérkezik hozzánk is. Most az első két részt olvastam újra, mielőtt belevágnék a trilógia zárlatába.

Elsőre nagyon élveztem mindkét regényt, most azért annyira nem. Hiába, az újdonság varázsa már elszállt, tudtam, milyen fordulatok fognak következni. Mert ennek a regénynek az egyik varázsa, hogy nagyon fordulatos. Ahhoz képest, hogy szerelmes New Adult meglepően gyors a cselekménye, és sorra jönnek a botrányos, durva események benne. Egy iskolai bunyó semmi, itt akad illegális verekedős verseny, bukik halálos fenyegetése, szexszel zsarolás, randi erőszak, középiskolai szemétkedés felsőfokon és még sorolhatnám. Kb. mintha a Dynasty középiskolás verziója lenne, vagy a Gossip Girl legelvetemültebb részei.

Annak ellenére, hogy milyen mocskot mutat meg a gazdagok és szépek életéből, mégsem egy rossz hangulatú regény. Ella elég erős és tiszta, hogy egyfajta fáklya legyen a regény világában. Aki kapcsolatba kerül vele, a lány hatására magába fordul és képessé válhat a javulásra. Ez az egész Royal családon meglátszik, és az iskolában is történik változás közvetve a lány hatására.

Ella kifejezetten szerethető karakter, és nem azért, mert szép. Az ereje miatt. Ahogy végig küzd, és képes megállni a lábán. Ő arra is képes, hogy faképnél hagyja az álompasit, még ha a szíve is szakad bele. Bírtam a regényben, hogy mellette Reed csak külsőre álompasi. Sok rossz döntést hozott, mondhatni, bemocskolta magát rendesen. Ella miatt kezd el változni, de nem egyszerre. El lehetett hinni, hogy a lány miatt kezd el gondolkodni és lassan rendbe tenni az életét és a családját.

A Royal család különben is izgalmas. Ahogy egy végzetes félreértés miatt mindenki nyomorult benne: az összes fiú, de az apjuk is. Komolyan sajnáltam is őket, hiszen hagyták elmérgesedni a kapcsolataik, és most a lány kellett, hogy kezdjenek rájönni, mit tettek magukkal és mit lehetne változtatni.

A botrányok szórakoztatóak és tényleg botrányosak. A szerelmek hevesek és szenvedélyesek. A dumák sodróak, stílusosak.

Ha nem is az első olvasás élménye volt, így is vitt magával a történet végig.

Watt: A Royal család 1-2. - Mint New Adult: 90% szenvedélyes, de pörgő cselekménnyel és gyarló szereplőkkel.

Szubjektíven: 95% guilty pleasure sorozat számomra, bírom a rút ármányokat benne.

• Egyetlen igazság - skandináv krimi az Animustól.
• Rendszerhiba - a 21. Század elhozza az Edward Snowden könyvet.
• Az éjszaka és a lányka - az új Musso a Parktól.
• A boszorkány hagyatéka - Cure jó thrillerét bővítve kiadja az Enigma.
• A lány, akit élve ástak el - az Enigma hozza az új Cure sztorit is.
• Öngyilkos királyok - a Libri folytatja a Wild Cards történeteket.

Szeptember

9. Perks: Mint a szemem fényére - thriller 5/3,5

10. Dick: Az utolsó tréfa - sci-fi 5/5

11. R. Kelényi: Barcelona, Barcelona - strandkönyv 5/4,5

12. Archer: Fej vagy írás - fejlődésregény, kortárs, kalandregény 5/5

13. Thorne: Gyűlölök és szeretek - romantikus komédia 5/3

14. Miller: Kirké - női kortárs 5/3

      Rettegés a felhők felett - horror 5/4

15. Höfler: Velem nem lehet járni - ifjúsági 5/3

       Henderson: Üldözöttek és katonák - dokumentumregény 5/5

Beköszöntött az ősz, kezdődik az iskola. De az olvasás nem megy ki a divatból most sem.

Világháborús, helytállós, katonás.

Amikor a náci rezsim hatalomra került, a zsidó családoknak hamar fel kellett ismerni, hogy a nácik Németországában nincs számukra hely. Korlátoztak az utazásuk is, így sok családnak kellett kemény döntéseket hozni. Hagyományosan a legidősebb fiú viszi tovább a nevet és a vért, így ezeket a fiúkat a segélyszervezeteknek és a kint élő rokonoknak hála elkezdték az Államokba menekíteni. Ahogy a nácik egyre vérszomjasabbak lettek, a kapcsolat megszakadt. A fiúk amerikaiként nőttek fel, és már fiatalemberek, amikor kitört a világháború. A hadba lépéskor ők is ott voltak, hogy harcoljanak. A német zsidó származásúk miatt kihallgató tiszteknek képezték őket, akik már amerikai katonaként tértek vissza Németországba harcolni a nácik ellen és rájönni, mi történt hátrahagyott családjukkal.

Ahány szemszög, annyiféle egy történet. Egészen másképp nézünk a világháborúra attól függően, ki mesél róla. Az Elit alakulat az európai hadszíntérről mesélt, míg a holokauszt témáját is elmesélték már túlélők, bűnösök, szemtanúk is. Bruce Henderson egy olyan nézőponttal állt elő, amilyet nem olvashattunk korábban.

Kötete attól különleges, hogy milyen amerikai katonákról szól. Született német zsidókról, akik egy más rendszerben a német hon védelmezői is lehettek volna, de a vallásuk miatt erre esélyük sem volt. Zsidó németek, akiket elüldöztek, megöltek volna, és visszatértek harcolni a náci rezsim ellen.

Henderson jó érzékkel nem akarja a teljes csapat történetét elmesélni. Sok ilyen fiatalember volt, akiknek saját kiképzőtáboruk is volt, ami után Ritchie-fiúknak nevezték őket. A történelem azonban hallgat róluk: ahogy a kötetből is kiderül, a német származásuk miatt, a német akcentus miatt a seregen belül is ki voltak rekesztve. Ők még veterán találkozókra se járhatnak, hiszen az akcentusuk a többieknek zavaró.

Egy-egy fiatalember életútját ragadja ki a sokból: 4-5 hazafi, akik túléltek, majd visszatértek. Ennyi fő éppen elég ahhoz, hogy nagyon sokféle életutat megmutathasson a szerző. Olyan családot, akiknek sikerült elmenekülni. Olyat, ahol a kimenekített fiú már csak azzal szembesült, hogy a hátrahagyott szerettei a holokauszt áldozatául estek.

Külön izgalmas az is, amire ezeket a fiukat kiképezték. Nem a fronton harcoló katonák lettek, hanem vallató tisztek, hiszen nekik anyanyelvük volt a német, ismerték a gondolkodásmódjukat. Olyan információkat is ki tudtak szedni a foglyokból, amire a született amerikaiaknak, a szótári német tudásukkal esélyük sem volt. Pszichológiai és különféle vallatási módszerek is a regény részét képezik. Ez önmagában is érdekes lenne, a történelmi háttér nélkül, ami még színesebbé teszi a történetet.

A cselekmény szövése regényszerű, miközben dokumentumok és interjúk képezik az alapját. Így egy hiteles, tényszerű könyvet kaptunk, amit regényként, ráadásul szórakoztató regényként is lehet olvasni. Van, ahol megnevettet. Máskor elgondolkoztat, elborzaszt, vagy éppen könnyeket csal az ember szemébe. A történetnek magának is olyan ereje van, hogy heves érzelmeket váltson ki.

Izgalmas olvasmány volt, egy sorozatnak is nagyon jó alapja lehetne.

Henderson: Üldözöttek és katonák - Mint dokumentumregény: 100% regényszerű, fordulatos. Új szemszög a II. VH ismeretéhez.

Szubjektíven: 95% megkedveltem a szereplőket, izgalmas a cselekmény, közben tanulságos.

Középiskolás, szerelmes, előítéletekkel szembenézős.

Niko élete nem könnyű középiskolásként. Lehet értelmes és kedves srác, ez senkit nem érdekel. Mert amit mindenki észrevesz belőle, hogy nagydarab. Nem egyszerűen kövér, nagyon az. Aki mindenkinek céltábla, aki némán tűri az egyre durvább gúnyolódást és kiszúrásokat is. Sera számára viszont pozitív ugyanez az előítélet: szépnek született, és már most az a téma, az iskola melyik helyes fiújával fog járni. Amikor azonban eldurvul a helyzet, Niko lesz az, aki kimenti a lányt szorult helyzetéből. Sera másként kezd el a fiúra nézni, és észreveszi mindazt, ami eddig a túlsúly miatt rejtve maradt előre. De vajon képes lesz felvállalni az iskola előtt is, hogy Niko több mint egy gúnyolható kövér srác?

A díjnyertes köteteket mindig kíváncsian veszem kézbe, bár nem egyszer kellett csalódnom. Ha valami sok díjat nyert, nem biztos, hogy tetszeni fog. Höfler ifjúsági regénye büszkélkedhet a Die Zeit Év Ifjúsági- és Gyerekkönyve díjával, 2018-ból, de én nagyon nem éreztem semelyik év ifjúsági regényének sem.

Az nem gond, hogy a témát már jó pár író kivesézte. Ez az egyik olyan kamasztéma, amit sokféleképpen elő lehet venni. Hogy nem elégedettek a külsejükkel. Nem feltétlenül a kövérség miatt: olvastam olyat is, amiben a főszereplő lány nádszálvékony volt, mégis kövérnek látta magát és éheztette magát.

Niko tényleg kövér, sokat bántják is miatta az iskolában. Róla azonban mindez lepereg, látszólag. A regényben számomra az volt az igazán érdekes, hogy a felszín alatt mégis milyen sebeket szed össze a fiú. Mert lehet, hogy mindent eltűr és nem csap vissza. Lehet, hogy ki van azzal békülve, hogy ő ilyen és kész. Ugyanakkor nem egy nyomot találunk arra, hogy a sok negatív visszacsatolás elkezdi az önértékelését szétszedni. Már a cím is erre utal: Niko eljutott arra a pontra, ahol ő maga is elhiszi, hogy mivel ő kövér, neki nem jár semmi, csak a csúfolódás és a gúny. Amikor egy lány kedves kezd lenni vele, azzal sem tud mit kezdeni, mert már elfogadta ő is, hogy a külseje miatt értéktelen.

Abba nem akarok belemenni, hogy akkor miért nem változtat. A szövegben ez is el van rejtve: a nagyanyja csak akkor érzi jól magát, ha a gyerek eszik. Niko így eszik, bármi is legyen a következmény. A felszín alatt komoly családi gondok is vannak, de ezeket a regény végig elnyomva tartja. Nagyon kevésszer kerül szóba, és abba az irányba nem indulnak el a szereplők, hogy ezen a téren kellene valamit változtatni vagy fejlődni.

A karakterek illenek egy ifjúsági regénybe. Nincsenek túl bonyolult jellemek, mindenkinek 2-3 oka van, amiért olyan, amilyen. Nincsenek nagy jellemfejlődések sem, csak egy-egy felismerés. A maguk módján szimpatikusak is, csak éppen most semmi kedvem nem volt hozzájuk. Hozzám nem is kerültek közel, nem szerettem se Nikót, se Serát. Azért azt tanulságként valóban le lehet belőlük vonni, hogy senkit nem szabad a látszat alapján megítélni. Sok olyasmi lehet az életében, amiről sejtelmünk sem lehet.

Nem volt elég pörgős vagy érdekes a cselekmény. Nem sok minden történik benne, és mivel a szereplőkkel nem szimpatizáltam, a lelki életük se kötött le.

Most nagyon nem talált rám ez a könyv, félre is teszem hamar.

Höfler: Velem nem lehet járni - Mint ifjúsági: 60% pozitív tartalmú, kamaszos témákkal könnyeden foglalkozó regény.

Szubjektíven: 30% untam is, a szereplőket se szerettem, valahogy az egész érdektelen.

A New York felé tartó hajóra felszálló anya – fia kettősnek végig dolgozni kellett a hajón. A tisztek nem is tudták, hogy ott vannak. A szakács projektje volt az embercsempészés, ráadásul dolgoztathatta is őket az utazásért cserébe. Így tulajdonképpen korábban itt ragadt segédje, Alekszandr és Jelena végzett mindent, amíg ő ivott és aludt. Ezért nem is akarta őket az Államokba elengedni – bezárta őket, hogy maradjanak csak vele a hajón és tovább robotoljanak helyette. A segéd szerzett pótkulcsot és engedte ki őket – minden nélkül, de legalább szabadok lehettek.

Az Államokba könnyen beilleszkednek. Jelena egy pizzériában kezd el dolgozni, míg a nevét Alexként használni kezdő Alekszandr a meggazdagodás lehetőségét keresi. Az anyja nyomására elkezdi az egyetemet, gazdaságtant tanul, közben a piacon egyre több pultot bérel és építi a vállalatát. A koreai háborúba besorozzák, túléli, és hazajön. Egyre sikeresebb, és egy galériában megismerkedik a nagy Ő-vel is. Anna lesz a felesége, akivel egy fiuk születik.

Amikor jó barátja öngyilkos lesz, a banki részvényeit és pozíciót Alexre hagyja. Ő leleplezi a korrupciót a bankon belül, és sikeressé teszi újra. Már sikerember, amikor felmerül, hogy visszamehetne Oroszországba is, ahol végre változik a rendszer. Tele van gazdasági lehetőséggel, és onnan egy köpésre van a politikai karrier is. A családjával együtt repül haza.

A gépük azonban szabotálják, lezuhannak és mind meghalnak, az orosz katonáknak hála.

A London felé tartó hajón tisztelettel bánnak a fiúval és anyjával. Besegítenek a konyhán, de fizetést kapnak és összebarátkoznak a személyzettel. Amikor leszállnak, még egy csomagot is kapnak ajándékba mindenféle hasznos holmival. A bürokrácia itt nehéz, listára kerülnek, de ha meghatározott ideig rendben lesznek, dolgoznak, kaphatnak letelepedési engedélyt. Jelena étteremben kezd el dolgozni, és egy jó magániskolába járathatja a fiút, aki a matematikai és orosz tudásával ösztöndíjat kaphat.

Az egyetem lesz a cél, és fel is veszik Oxfordba, ahol szárnyal. Már itt belekóstol a politikába, és diákelnök lesz. Élete szerelmére is itt talál rá, Charlie személyében, aki szintén karrierista lány, így előbb karriert építenek, csak utána családot. Szása, ahogy ebben az életben nevezi magát, egyre feljebb jut a politikai ranglétrán. Közben lánya születik, majd egy kisfia – ő azonban csak pár percet élhetett. Több gyermeke nem lesz. A helyi képviselőség után a kormányban kerül egyre feljebb, miniszteri rangig jut.

A megváltozó Oroszországban is indulhatna elnöknek. A családdal haza is repülnek, a nép nagy szeretettel fogadja őket. De egykori, gyerekkori legjobb barátja, aki mindent megtesz a sikerért, már rájuk állította a bérgyilkosait. Putyin elnök akar lenni, és nem tűr ellenfelet.

Balesetes, szörnyes, repülős.

A férfi hullaházban dolgozott, és egy napon különös gyűrűt vett észre az egyik halott ujján. Ellopja, hamarosan rájön, az időt lehet visszapörgetni vele. Minden álmát megélheti vele, míg egy repülésen a poklot tapasztalja meg általa örökké tartó 57 másodpercben. (Lucifer!) A gép hazafelé tart, de nem engedik leszállni. A hírekből kiderül, valami történt Ázsiában. Senki nem meri kimondani, de elindul az atomháború. Hova lehetne még repülni? (Az irányítás átadva) Ryan jó családból származott, akik hiába próbálták jövedelmezőbb szakma felé terelni, művészettörténetből szerzett diplomát. Kénytelen volt rájönni, ezzel csak akkor él meg, ha a bűn útjára lép. Éppen egy lopott indián ereklyével tartana hazafelé, amikor szembe kell néznie a tette következményeivel a repülőgépen. (Diablitos)

A novella remek műfaj, főleg akkor, ha az ember jó történeteket akar olvasni, de nincs ideje elmerülni egy több száz oldalas regényben. Egy-egy jól sikerült antológia öröm lehet mindenkinek, akinek egy-egy sztorit van ideje elolvasni, és így történetről történetre végighaladhat egy könyvön anélkül, hogy fejben kellene tartania a szereplőket és cselekményt. Az antológiák a kedvenc utazós könyveim között vannak.

Ez a kötet már csak azért is érdekes, mert Stephen King szerkesztette. Van benne saját története is, de az is izgalmas, ahogy egy-egy szerzőt és történetet felvezet. Kicsit beleshetünk King könyvespolcára, ő kiket olvas és tisztel. Találtam új, izgalmas szerzőt most így (pl. E. C. Tubb) és olyanokat is, akiket régebb óta kedvelek magam is (pl. Hill vagy Bradbury).

Van szervező elv is, amit már a cím is elárul. Rettegés a felhők felett – vagyis, a horror a meghatározó műfaj és a történetek valamiképpen kapcsolódnak a repüléshez. Az ember általi repüléshez, repülőgéppel. Még azok a történetek is, melyek különben erős sci-fi beütéssel rendelkeznek, pl. időutazás is szerepel bennük. Rendezett ettől a kötet, öröm volt olvasni.

A sokszínűség a regény egyik kulcsszava annak ellenére, hogy minden történetben számíthatunk a repülőgépen rettegésre. De hogy ez mitől jön? Van olyan elemi félelem, mint az alattuk megsemmisülő világ rettenete. Van olyan, amikor egy szörny ül a szárnyon és a hőst lassan az őrületbe kergeti. De krimis, zárt szoba rejtélyt is kapunk, ahogy a repülés történetének kezdetére is visszapillanthatunk egy-egy történetben.

A cselekmény és zsánerek tekintetében tehát változatos a kötet. Ha a szerző és King előszava ad is egy kis kiinduló pontot, mire számíthatunk, bőven maradnak meglepetések. Amit szeretek: a csavarokat novellában, regényben egyaránt tudom díjazni. Itt van egy-egy olyan, ami kifejezetten nagyon üt.

Ám, ahogy minden gyűjtemény esetében, vannak gyengébb, kevésbé tetsző darabok is benne. Nem szívesen használnám a gagyi jelzőt, de van benne olyan, amiről valami mese jutott eszembe. Ok, talán egy ijesztőbb mese, de akkor sem egy felnőtteknek szánt horror. Ezek leginkább azok voltak, melyet már meghaladt a kor.

Sok emlékezetes karakter fordul elő a lapokon, és élmény volt az is, hogy akadnak rosszfiúk is a főszereplők között. Nem csak egy hős kalandja lehet izgalmas és rettenetes…

Ami tetszett, nagyon. Sajnos, ami nem jött be, az nagyon nem volt az én világom.

Rettegés a felhők felett - Mint horror: 70% több stílust vegyítettek, a repülés köré szervezve színes antológia.

Szubjektíven: 65% a sokszínűség előnyei és hátrányai. Van benne nagyon jó, de furcsa is.