• General Press: Angyalarc - krimi
• 21. Század Kiadó: Hosszú, fényes folyó - thriller
• Libri: Egy csésze tea Tokióban - romantikus, női
  • Cholera-napló - történelmi, női
  • Nine Elms réme - krimi
• Kolibri: Kámforkór - gyerekkönyv, fantasy
• Kossuth: George Sand és a szerelem nyelve - női, romantikus
• Fumax: A Hail Mary-küldetés - sci-fi
• Könyvmolyképző: Bátor - memoár, önsegítő
  • Gurulás - YA
  • Hozzáférés megtagadva - new adult
  • Tolvajok klubja - ifjúsági
  • Visszatérés - YA fantasy

Május

24. Pattillo: Jane Austen tönkretette az életem - női 4

     B. Czakó: Pitypangtánc - történelmi romantikus 4,5

25. Myers Jr.: Életem védelme - tárgyalótermi 4,5

26. Kollár: A vonzás törvénye - new adult 3,5

27. Whitehead: A Nickel-fiúk - kortárs 5

28. Wéber: Az ellenállók vezére - ifjúsági 4

29. Engler & Rensin: Férfiak a díványomon - pszichológia/emlékirat: 1,5

    Winters: Szerelem sokadik látásra - romantikus 4

30. Kleypas: Ördöngös tavasz - történelmi romantikus 3

      Rooney: Baráti beszélgetések - női 4

Úgy tűnik, mindig arra lesz rossz idő, mire ezt az összefoglalót írom... Megint esik, sötét van meg szürkeség. Pedig ez volt május záró hétvégéje...

Viszonyos, érzelmes, barátnős, kapcsolatos.

Frances a húszas évei elején járó egyetemista. Verseket ír, melyeket gimnáziumi barátnőjével adnak elő. A kapcsolata különben is egyedi Bobbival. Még középiskolában szerelmes pár is voltak, amiből a barátság és egymás közelsége a szakítás után is megmaradt. Egy előadást követően az idősebb, sikeres író Melissa szólítja meg őket. Szeretni írni róluk és magával sodorja a két lányt. Bobbinak tetszik a nő, ami már felkelte Frances irigységét. Majd látja Melissa sikerét, a gazdagságát és a fiatalabb, jóképű férjét, aki közepesen sikeres színész. Mindez tetszik neki, és míg Bobbi Melissával flörtöl, Frances Nickkel beszélget. Egymásra hangolódnak, és a lányt magát is meglepi, hogy mennyire megtetszik neki a férfi. Az érzés kölcsönös, és hamarosan belesodródnak egy szerelmi négyszögbe.

Nem először töröm a fejem egy Sally Rooney köteten. Van benne valami, amiért nem tudom utálni, még le is kötött, pedig a cselekmény tele van olyasmivel, ami engem egy regényben taszít. Tud valamit az írónő, miközben utálom, hogy szinte tetszenek a könyvei.

Kezdjük azzal, hogy kevés olyan dolog van, ami annyira taszítana, mint a viszonyok. A szerelem nem tart örökké, és megesik, hogy a felek boldogtalanok együtt, másba lesznek szerelmesek vagy kalandra vágynak. Ezzel nincs is bajom. Kommunikáljanak! Nyitni akarnak a kapcsolaton? Beszéljenek róla! Válni akarnak? Mással lenni? Beszéd! A viszony viszont hazugság, ami ebből a regényből is kiindulva minden felet megsebez. A csalók és a megcsalt is sérülnek benne. Itt négy ember sérül, pont úgy, ahogy ebben a helyzetben vártam.

Gondban vagyok azzal is, hogy egy ilyen történetben nem tudok kivel azonosulni. Melissa maga sem ártatlan, és nem értem, mi tartja össze a házasságát. Van egy-egy emberi és szerethető megnyilvánulása, máskor támadó és ellenséges. Hitelesnek érzem akkor is, amikor nem értem.

Nick. Ő valahogy mindenbe belesodródik, de felelősséget nem vállal. Semmit nem ő kezdeményez, mindig a nők azok, akik alakítják a dolgait. Ő csak belemegy. Pedig vannak jó tulajdonságai, és több lehetne, de ez kényelmes így. Sajnáljam, megvessem?

Bobbi simán csak irritált. Ő az a fajta extrovertált személyiség, aki önmagában zavaró nekem. Pedig neki is vannak szép megnyilvánulásai, de szubjektíven nem bírom.

Frances, direkt őt hagytam a végére, mert vele nem tudok mit kezdeni. Zavaros már a szexuális identitása is. Nekem nem jött át, milyen egy biszex. Az elején le is döbbentem, amikor kavarni kezdett Nickkel, és testi viszonyuk is lesz. Majd visszavált Bobbira. Sok minden zavaros a fejében. Az énképe nem pozitív és Melissa az irigység tárgya. Minden arra menne ki, hogy olyan lehessen, mint ő? Nem tudom. Annál őszintébb a vonzalma Nick iránt, míg Bobbit inkább csak barátnak érzem mellette. Maga a nőiség is veszélyes téma körötte, hiszen nőgyógyászati gondja is van, ami szintén válságba löki. Lehet gyereke, egyáltalán akarna-e?

Az egész Frances – Nick kapcsolat bizonytalan, billeg és nincs lezárás sem. Kevés véget érzek annyira semmitmondónak, mint ami itt van. Bármilyen fejlődés? Vagy tényleg csak visszaülnek a hullámvasútra, és senki nem tanult semmit?

Rooney egyedi stílussal bír, amit szintén szokni kell. Több hagyományos formát is bont, és pl. a párbeszédek ezzel a félig elbeszélt módszerrel mások. Megszoktam, de nem szerettem. Ő félig már szépíró, nem szórakoztatni akar. Frances belső, nagyon női történetét mondja el, de nem vagyok biztos benne, hogy megértettem, mi ennek az egésznek a lényege.

Akkor mégis mi vonz benne mégis? Rühellem a témáját, nem szeretem a szereplőit. De hiteles, emberi és nem mű. Ez élőbb, fájóbb és igen, lényegesen zavarosabb is. Fejtörő!

Rooney: Baráti beszélgetések - Mint női: 85% tele van érzésekkel, konfliktusokkal, jellemekkel. Modern a téma, a forma.

Szubjektíven: 50% tehetnék kérdőjelet? Egy részét rühellem, mégis leköt és tudom értékelni.

Szerelmes, házasságot igazivá tevő, kosztümös.

Lady Pandora Ravenel alapvetően nem szereti a házasság intézményét. Egyrészt, nemes lányként kevés esélye van szerelemből házasodni, pedig a családban már több példán is látta, hogy sokkal boldogabb egy feleség, ha szereti is a férjét, nem csak a nevét és a vagyonát választotta. Másrészt, a kor szokásainak megfelelően minden, ami az asszonyé, egyben a férjéé is. Pedig Pandora társasjáték vállalkozása éppen kezd beindulni, és nem áll szándékában azt egy férfinak sem átengedni. Sógornője beszéli rá, hogy vegyen részt a báli szezonban, és a különc lány hamar kompromittálja is magát. Barátnője elhagyott fülbevalóját keresve beakad egy bútorba, ahonnan a nőcsábásznak tartott Gabriel St. Vincent rángatja ki. A társaság meg azt hiszi, rajtakapták őket. Nősülni kell! Pandora kapásból nemet mondana, de a férfinak megtetszik a lány, aki olyan más, mint a többiek. Lehet, ő a neki való nő?

Lisa Kleypas jól csinálja, amit csinál. A történelmi romantikus regények egyik királynője, aki jókora családregényeket ír. Ahogy pedig most divatos az univerzumépítés, még erre is odafigyel. Erre pont ez a regénye a jó példa. Hogyan? Gabriel a Wallflowers sorozat egy kötetében összejött párosnak a fia, aki most e másik sorozat hősnőjében találja meg az igazit.

Ha már két sorozatot így összekapcsol ez a rész, érdemes megnézni, kell-e előismeret. Vannak utalások. Megint látjuk azokat a szereplőket, akik már boldog házasok. Az ő történetüket azonban nem kell ismerni, hogy ez a rész élvezhető legyen. Pl. abból a másik sorozatból még nem olvastam Gabriel szüleinek történetét, de nem hiányzott. A Ravenel sorozatból olvastam az előző kettőt, és nem sok pluszt jelent.

Egy dolog van, ami már inkább előre mutat: a doktornő és a fiatal nyomozó újabb feltűnése, akik majd egy későbbi kötet hősei lesznek. Nekem már most ők a kedvenceim.

Talán azért is, mert nem érzem úgy, hogy bármi újat kaptam volna. Kleypas egy stílusban alkot. Van a férfi, akinek már van múltja. Ez igazság szerint csak azért kell, hogy már hajlandó legyen nősülni és képzett csábító legyen. Mert a nő ártatlan sok értelemben, és a csábítás része az is, hogy az érzéki gyönyörökbe bevezeti a férfi.

Olyan kiszámítható a násztánc, ahogy az ellenkezés szenvedélybe fordul, aztán meg sem állnak egy papig. Azon már inkább gonoszan és cinikusan nevetek, hogy milyen félelmeik vannak magukkal és a friggyel kapcsolatban. Ok, Pandora története be van ágyazva egy családi történetbe, azt át tudtam érezni. De ahogy Gabriel a szexuális fantáziái miatt tart attól, hogy tisztességes nő nem tudja kielégíteni… Most komolyan, Kleypas kísérletezget Christian Grey viktoriánus megfelelőjének megalkotásával? Hát, Gabriel nagyon messze van a szürke árnyalataitól. Én meg szánalmasnak tartom ezt az egész vonalat.

Bár tény, az ilyen regényekben rendszeresen problémám, hogy nem tudom elhinni, hogy ezek az emberek tényleg egymásba szeretnek. Itt még jóformán egymás nevét sem tudják, aztán máris a jegyesség a téma. Alig ismerik meg egymást, amikor már házasok és a szenvedély, a szex lesz a közös nyelv. Nem Kleypas a legrosszabb ilyen szempontból, itt legalább minimális utalások vannak arra, hogy más is leköti őket a másikban, mint a testi adottságaik. De már tartok ott az egész zsáner kapcsán, hogy inkább erotikus nyálregénynek bélyegzem őket, mint szerelmi történetnek. Keresem a kivételeket, de ez nem az.

Kleypas a szokott karaktereket, a szokott konfliktusokat és természetesen a szokott végkifejletet szállítja. Aki szereti, nem ez a regény ábrándítja ki a munkásságából.

Kleypas: Ördöngös tavasz – Mint történelmi romantikus: 65% a történelem csak háttér, a románc nyálas, de jó sorozatrész.

Szubjektíven: 30% ki vagyok már ábrándulva. Szerelem és vágy összemosása, csak románc.

A társaságba bekerülő Ernesztina szépsége sorra idézi meg a férfiakat. Felfigyel rá a nagy nőcsábásznak tartott, félig orosz Szapáry Félix is. Ugyan fiatalnak tartja még a lányt, de beleszeret és udvarolni kezd neki. Tina nagyon nem akarja viszonozni az érzéseket, tart a férfi hírétől, de nem tud neki ellenállni. Hallgatólagosan megígérik egymásnak, hogy megvárják egymást: Félixnek Oroszországba kell mennie.

Hónapok telnek, Félix nem ír. Tina lemondana a családról, vénlány maradna. A testvérei ezt nem szeretnék, bátorítják, hogy mondjon igent a gyerekkori barátja lánykérésére. Albert, a fiatalabb bátyja, aki titokban egy cigánylánnyal él együtt és alapított családot, az esküvő előtt 2 nappal jön rá, hogy a bátyjuk kobozta el Félix leveleit és hitette el a lánnyal, hogy Félix elfelejtette. De már Albertnek nincs ereje közbeavatkozni, nem tesz semmit.

Tina férjhez megy, és az esküvő után kap egy levelet. A postáját átirányították, így Félix levele megtalálja. Rádöbben, mi történt, de már ő sem tehet semmit. Férjhez ment. A hazatérő Félix szenved, kerülik egymást, de titokban még mindig egymást szeretik. Tina a házasságát elhálni sem tudja, valósággal undorodik a testiségtől.

Az idő telik. Félix mérnökként és a repülőkkel foglalkozva sikerember lesz. Kitör a háború, nem is kell bevonulnia, túl fontos a kormánynak a munkája. Tina férje erre az időszakra unja el, hogy a felesége nem is a felesége. Egy őrült pillanatában megerőszakolja a nőt, majd bűntudattól vezetve bevonul katonának. Tina pedig lemegy vidékre, majd a cigányokhoz csatlakozik és a frontra indul. Meg akar bocsátani a férfinak.

Félix is beáll a seregbe, ő Tina után akar menni. A fronton találkoznak újra össze. Tina férje már súlyos beteg, a tábori szajháktól nemi betegséget kapott. Megegyeznek, hogy elválnak. A sérült Félixet Tina és a cigányok ápolják, ők pedig egymásra találnak, szeretők lesznek, és amint lehet, össze is házasodnak.

Pár évvel később Tina a második babát várja, már van egy kisfia Félixtől. Ők jól élnek, Trianon ellenére is. A férfi sikeres üzletember. Az idősebbik bátyja belehalt, hogy elvesztették a birtokaikat. Albert hivatalnok lett, aki maga neveli a gyerekeit – a neje belehalt a szülésbe. Tina első férje a háború végét sem érte meg, belehalt a nemi bajba.

Forgatókönyvet inspiráló, szerelmes, balszerencsés.

Evie gyerekkora arról álmodott, hogy egy napon forgatókönyveket fog írni. Amikor egy ügynökhöz jelentkezett, a szemébe mondták, hogy nem elég tehetséges. Viszont, kapott egy állást asszisztensként. Ha nem is ő írja a forgatókönyvet, segíthet annak, aki erre született. Most éppen Ezrával kellene zöld ágra vergődnie. A jóképű férfi az előző filmjéért Oscart kapott, leszerződött egy vígjátékra, amit semmi kedve megírni. Komolytalannak és hiteltelennek tartja a zsánert. Evie így alkut köt vele: a komédiák tipikus helyzeteit használva ismerkedik, szerelembe esik és a történetekért cserébe Ezra írni kezd. Csak éppen arra nem számít, hogy a művelet közben ketten is másképpen kezdenek rá nézni: egy özvegy fotós, akibe mindig belebotlik és maga Ezra is.

Rachel Winters kötete pont olyan, mintha egy romantikus komédiát nézne az ember. Nem csak azokat a helyzeteket idézi fel, amelyek a nagy romantikus komédiákban voltak, de ennek az alaphelyzete is maga a romantikus komédia. Majdnem azt is írnám rá, hogy romantikus komédia rajongóknak kötelező.

Ennek megfelelően tele van a kötet utalásokkal a filmekre, amelyeknek az alaphelyzeteit Evie igyekszik újra megteremteni. Talán azért is kell némileg képben lenni ezekkel a filmekkel, mert akkor jobban érthetők a poénok, hogy milyen volt ott, és ehhez képest Evie mit hozott össze, mi siklott félre. De egyáltalán, ha pl. nem ismerjük a Holiday alaphelyzetét, nem fogjuk érteni, Evie miért kezd el lakást keresni cserére, amikor a barátnője lánybúcsújának a helyszínét kellene lefoglalnia.

A komédiát természetesen az adja, hogy a lánynak csak nem akar összejönni a nagy filmes találka. Vannak visszatérő szereplők, egy egész baráti kör, akik nyomon követik a lány dolgait. Az özvegy apuka, aki fel-felbukkan, de nagyon igyekszik elkerülni, hogy Evie akármelyik nagy romantikus jelenetébe a férfiként besétáljon. A főnöke, aki elég hamar az ember agyára tud menni. A szexi író, aki az egészet elindította a fogadásukkal. A romantikus komédiák tipikus szereplői.

Nem mély, kellemes kikapcsolódás, ami úgy is kezd alakulni, mint egy romantikus komédia. Unottam kezdtem bólogatni, amikor Ezra érdeklődni kezd a nő után. Mondhatnám, pont ezt vártam az elejétől fogva. Itt pedig Winters meg tudott lepni: megírta a tökéletes romantikus komédia helyzetet a hősnőnek, aztán felrúgja az egészet. Ez az, ami feldobja az egészet, és többé teszi, mint Evie csetlése-botlása a sikerfilmek árnyékában. (Persze azért nem marad el a várt befejezés, csak kicsi csavarral, ki lesz a nagy Ő.) Talán az vesz el az erejéből, hogy a végére így is írt neki egy nagy happy endet a szerző, de az a csavar nagyon kellett bele.

A szereplők nagyon egyszerűek. Nincs fejlődés sem: aki rendes és annak látszott, az. Aki komisz alaknak tűnik, nem cáfol erre rá. Legfeljebb Evie hinni akar valamit, és mivel ő az elbeszélő, el tudja bizonytalanítani az olvasót, de Winters nem ment bele ilyesmibe. Fogta az alapfigurákat, és mozgatta őket a komédiák szabályai szerint.

Evie – szimpatikus, szerethető. A szomszéd lány típus. Helyeske, de nem a bál szépe. Tehetséges, de nem a feltűnő fajta. A szerencsétlenkedése kellene, hogy közel hozza az olvasóhoz. Működik is a recept, nekem sikerült megkedvelnem, pedig irritálni tud, amikor érezhetően azért van átlagosra írva a hősnő, hogy az átlagolvasó azonosuljon vele.

Szórakoztató, kedves kis könyv. Semmi mélység, de kikapcsolódni jó.

Winters: Szerelem sokadik látásra - Mint romantikus: 75% a tipikus szereplőket és helyzeteket variálja, de egy csavarral eladta.

Szubjektíven: 60% a zsánerben korrekt, csak éppen semmi plusz nem volt, ami megragadna.

Terápiás, problémákat feltáró, párkapcsolatos.

Dr. Brandy Engler diploma után el kellett döntse, hogyan folytassa pszichológiai praxisát. A bevett gyakorlat az, hogy becsatlakoznak egy működő csoportba, és a többiek segítségével építik fel a klientúrát. Engler más utat választott – mivel a szakdolgozatát is szexuális témában írta, megnyitotta egyedül a szexuálterápiát nyújtó rendeléseit. Meglepetésként érte, hogy a nők helyett elsősorban férfiak keresték fel. Mint David, a sikeres befektető, akinek modell barátnője is vagyona volt, már családot akart alapítani, mégsem bírt lemondani az alkalmi hódításokról. Paul, aki imádta a feleségét, mégsem tudott kielégítő szexuális életet élni vele a lelohadás miatt. Közben pedig a saját életét is rendbe kellett tennie, hiszen nem tudott szabadulni egy idősebb férfivel épített kapcsolatából.

A témában van lehetőség, attól függetlenül, hogy az emberek milyen problémával keresnek fel egy szakembert. Az egyik kedvenc sorozatom volt a Terápia, sajnálom is, hogy nincs újabb évada, amit nézhetnék. Az biztos, hogy ez a könyv nem lesz pótlék, még ha pikánssá is teszi, hogy itt szexuális problémák mélyére hatolnak le.

A könyv alapvetően belülről van megfogva. Brandy Engler hosszan vezeti fel, miért nyitott ilyen szolgáltatást és nagyon erősen meséli a személyes tapasztalatait is. Ahogy a betegeinek is van egy problémája, a saját életében is van egy hasonló kérdéskör. Engem kifejezetten zavart is, ahogy az üléseken hallott dolgok lecsapódtak a magánéletére, és az alapján kezdte el magyarázni és kezelni a saját kapcsolatát, amit ott hallott.

A Rami-szerelem. Nem is nagyon értem, miért kellett ilyen hangsúlyosan betenni a könyvbe. Ugyanúgy ki van elemezve ez a kapcsolat is, miközben eleve lehetetlen objektíven szemlélni, hiszen az a saját szerelmi története, és nem tud kívülállóként nézni se magára, se a férfira, akivel együtt is lenne, meg nem is. Ahhoz képest, hogy mennyire meséli ezt a történetet, a végét mégis lecsapja és két mondatban elintézi. Szakítottunk, hozzámentem máshoz, akit nagyon szeretek. Mi ez, szerelmi csalimese?

Azt egy fokkal jobban toleráltam, ahogy a betegei kapcsán is folyamatos az önreflexió. Nem csak bemutatja őket és visszaidézi az esetet, de folyamatosan elemzi, milyennek látta őket, hogyan érzett irántuk. Erre építi rá, hogy milyen problémát ismert fel az esetükben és hogyan igyekezett segíteni nekik.

Ahhoz képest, mennyire a szex adja el a könyvet, nem egy pikáns könyv. Az egyetlen szexi leírás egy olyan nőtől származik, akit a barátja kért meg, hogy menjen el vele terápiára és a nő négyszemközt feleleveníti egy viszonyát. Ezzel nem is lenne baj, pláne, hogy hova fog minden esetben a doktornő kilyukadni.

Ha nagyon le akarom szűkíteni, akkor önértékelési zavarok és szeretetéhség van minden mögött ebben a kötetben. Megcsalod a barátnőd? Rá vagy szorulva, ahogy a hódítások bizonyítsák neked, hogy szerethető és vonzó vagy. Nem áll fel a feleségedre? Megfelelési kényszer. Annyira szereted, hogy a teljesítménykényszer kicsinál. Műnek és belemagyarázónak érzem az egészet. Az külön is zavart, hogy nem derül ki, segített-e valakinek, mert elég gyakran az a történet vége, hogy a beteg elmegy és nem tér vissza.

Akkor sem kielégítő, ha pikáns botránykönyvre vágytam volna. De úgy sem, hogy a pszichológia érdekelt volna jobban.

Engler & Rensin: Férfiak a díványomon - Mint emlékirat: 40% az eseteket igyekszik személyessé is tenni, magyarázni, ismeretet adni.

Szubjektíven: 10% irritált, hogy egynek sincs utóélete benne, és a személyes szál is zavart.

Gyerekszereplők keresik megalkotójukat!

1: Greg Heffley

2: Jonas

3: Anne Shirley

4: Martin

5: Auggie Pullman

A: Jeff Kinney

B: L.M. Montgomery

C: R.J. Palacio

D: Lois Lowry

E: Mészöly Ágnes

Megoldás: Tovább!

Történelmi, merényletet megakadályozó, kamaszos, időutazó.

Viktória 13 évesen nem érzi jól magát a korában. Magányos lány, akivel az iskolában senki nem barátkozik és a könyveibe temetkezik. Imádja a regényeket, és a kedvenc királynéja Sisi, akit élőben is szívesen látna. Kifigyeli, hogy iskolája büfés nénije hogyan tűnik el az iskola udvarán álló fába, követni kezdi, és eltanulja, hogy működik az időutazás. A célja 1867, a kiegyezés éve, amikor Ferenc Józsefet és Erzsébetet királyi párrá koronázták. Azzal azonban nem számol, hogy az egyik osztálytársa követi a fába és így a múltba. Kristóf ráadásul egyike azoknak az osztálytársainak, akiket ki nem állhat. A vörös hajú, kék szemű fiút a lányok szeretik, de Viktória megveti, ahogy mindig aláveti magát valamelyik másik osztálytárs akaratának: csatlósnak tartja, amit meg is mond neki. A jelenbe azonban nem tudja visszaküldeni, hiszen összekeverik őket angol rokonokkal, és meg kell tudniuk, ki rabolta el az igazi fiút és meg kell állítaniuk egy merényletet még a koronázás előtt.

A Pagony Kiadó második kötete az Abszolút Töriből, ezzel már kicsit jobban átlátni, milyen is lesz ez a sorozat. Egy fix osztályt kapunk, de Wéber Anikó nem Mészöly Ágnes bemutatta diákokkal halad tovább. Őket látjuk az osztályban, de csak említés szintjén. Viktória és Kristóf új főszereplők, új korszakba mennek és más problémáik vannak.

Történelmi regény ez is, hiszen meg sem állunk a kiegyezésig, és Wéber sok adatot igyekszik átadni nekünk. Nála is tetszett, ahogy összeveti, hogy nézett ki akkor Budapest a maihoz képest. Más a kultúra, az emberek viselkedése. De a mindennapi dolgok mellett ott vannak a nagyobbak is.

Ez lesz az a rész, ami azért helyenként erőltetett volt nekem. A történelmi személyeket beszélteti, mondhatni, kiselőadásokat tartanak, amelybe bele van tömörítve egy-egy történelmi lecke az olvasónak. Némelyike még elmegy és nem olyan erőltetett. Deák Ferenc, aki elmagyarázza, miért támogatja a kiegyezést. Viszont, azt nagyon nem találom valósnak, ahogy Sisi egy idegennek megmutatja a szobáját és tulajdonképpen olyan nőknek, akiket akkor lát először, mesél a szépsége fenntartásáról. Értem, Wéber így tudja megragadni, hogy a Sisi kultusz mögött milyen munka volt a császárné részéről is, de elképzelhetetlennek tartom, hogy Sisi bárkinek így megnyílt volna az életben, nemhogy idegeneknek.

Mellette kalandregény is, hiszen egy fiút elraboltak, ők álcában nyomoznak a korban és csak két fiatal nemesben, egy testvérpárban bízhatnak. Felnőtt fejjel ez nem nagy kaland adag, de a kisebb olvasóknak éppen megfelelő.

Ami viszont az erőssége a kötetnek: ahogy a történelmi személyek és helyzetek segítenek a két főszereplőnek a személyes problémáik megoldásában. Kristóf azért, hogy szeressék, mások mellé áll, a saját véleményét soha nem mondja ki. Itt tanulja meg, hogy egy embernek fel kell vállalnia magát és a véleményét. Deák lesz a példája, de az ellenállóktól is tud tanulni. Viktória pedig arra lát példákat, hogy nem ő az egyetlen, aki csapdában érzi magát az életében, de ebből kell a legtöbbet kihozni. Mások aranykalitkája (Sisi; a nemes lány, akinél laknak) ráébreszti a saját élete jó dolgaira is. Így a történelmi köntösben ott van az is, hogy meg kell tanulnunk elfogadni magunk, magunk alakítsuk a véleményünk és az életünk, amit fel is kell tudnunk vállalni. Szerettem is a kötetben, hogy olyan témákat tesz bele a történelmi kalandba, ami a jelen kamaszoknak, de mindenkinek igazából, lecke nem szájbarágósan.

Most nem a történelmi szín, de az érzelmi és jellemfejlődés eladta nekem. 3. kötet, jöhetsz!

Wéber: Az ellenállók vezére - Mint ifjúsági: 75% történelmi tények mellett kamasztémákat is behoz. Kalandos, tanulsággal.

Szubjektíven: 60% a történelmi részek néha erőltetettek, és e kamasz témákból már kinőttem.

Cím: A leghihetetlenebb olimpiai történetek

Szerző: Luciano Wernicke - amennyire láttam, ehhez hasonló kötetek jelentek meg tőle. Pl. van neki egy a fociról is.

Műfaj: sport, anekdoták

Cselekmény: a modern kori olimpiák története, de másképpen. A szerző olyan történeteket szedett össze, melyek valamely módon rendkívüliek. Pl. az atléta története, akinek rossz irányba kellett kilométereket futnia, mert egy megvadult kutya üldözőbe vette. Az ikrek, akik kicserélték maguk verseny közben.

Várható megjelenés: július elejére van tervben

Miért várós?

• Pótlólag jön az olimpia nyáron, ez lesz ráhangolódni.
• Bírom az ilyen különös sztori gyűjteményeket, és sportolós még nincsen.
• Be van ígérve, hogy magyar sportolók is lesznek benne. Kíváncsi vagyok, kik.
• Még egy sztori van, ami érdekel, bekerült-e: az úszóé, akit majdnem ki kellett menteni a medencéből.