Nyomozós, továbblépős, barátnős, útkeresős.
Carrie 24 éves, szexi és életrevaló lány. Több centis magas sarkakon közlekedik, a családja gazdag, és a férfiak megfordulnak utána. Valaha sikeres festő és fotós volt. De 2 éve az élete a feje tetejére állt, és Carrie gyökeresen változtatott az életén. Még mindig divatcica, de már a rendőrségen. Ugyan a nyomozói kötelékbe nem vették még át, de már a helyszínelőknél segít be, és rendszeresen próbálkozik a feljebb lépéssel is. Ha valamit elhibázna, a gazdag nagyi egy kis adománnyal rendezi a dolgokat. Most élete több színterén is forrósodik a helyzet: az új pszichológusa elkezdi feldolgoztatni vele a vőlegénye öngyilkosságát. Több sorozatgyilkos nyomába is jár. Egy helyes nyomozó udvarolni kezd neki. A barátnők és kollégák szerelmi életébe is jól jön a segítség. De elég egyetlen fordulat, hogy minden újra a feje tetejére álljon.
Greta May, a nyári szezon előtt érdemes lesz megjegyeznem a nevét. Van egy olyan regénytípus, amit könnyeden strandkönyvnek szokás nevezni. Ezek könnyed, általában romantikus, szappanoperás sztorik, amiket agyatlanul is lehet élvezni. Tényleg csak felkapod a nyaraláson, kicsit belemerülsz, aztán könnyeden ledobod, ha jobb program adódik. (Mondanom se kell, ez egy csajos műfaj.)
Greta May lehet a szerző, aki olyan strandkönyvet ír, ami nekem is bejön. Vagy inkább úgy kellene fogalmaznom, hogy olyan romantikus, csajos, krimis sztorikat talál ki, amiket strandkönyvként tudok olvasni. Mert igazából az Egy gyilkos naplója nem krimi, és a borító jobban visszaadja a regény szellemiségét, mint a cím.
Mert van krimi szál. Sőt, a végső csavar akár egy thrillerben is remek fordulat lenne. De ahogy meg van írva, amilyen cselekményszálakon eljutunk addig, az inkább egy csajos romantikus komédia, némi krimi beütéssel. Egy olyan mix, ami könnyeden olvasható, nagyon laza, és legalább annyira része a humor és szerelem, mint a sorozatgyilkosok.
Carrie különben látszólag egy nagy klisé, de May ügyesen elmélyíti. Ad neki múltat, lelki traumákat, és pszichésen is érdekessé teszi. Mintha több énje lenne. Alapvetően túl jónak tűnik, akinek minden összejött, de a felszín alatt több van. A mellékszereplők már nem kapnak több dimenziót, ők papírfigurák, de stílusosan azok.
A regénynek olyan humora van, ami elég sűrűn betalált nálam is. Néha kicsit fekete, néha kifejezetten csajos. (Nekem a fekete jobban bejött.) De változatos is: nyelvi poénok, beszólások, de humoros helyzetek is kerültek a cselekménybe.
A stílusa már megosztóbb. Végig éreztem benne valami amatőr vonalat, mintha nem is idézőjelben komoly regényt olvasnék, hanem egy lelkes amatőrt. De vannak jó megvillanásai, gyakran kifejezetten szórakoztató, lesz ez még jobb is!
Kifejezetten szimpatikusnak találtam, ahogy krimi is, csajkönyv is. Ugyan a keményvonalas krimi és thriller nekem jobban bejön, de üdítő kis kikapcsolódás volt ez a regény mellettük!
Értékelés (Egy gyilkos naplója) – mint női krimi: 65% a regénynek van egy trükkje. Krimiként adja el magát, noha igazából csajregény, csak krimis beütéssel. Szerethető, némileg sablonos karakterei vannak és szerelmi bonyodalmai. A csavar ült a végén. A stílusában egyszerre van valami amatőr, de humoros is. Szubjektíven: 60% a krimi vonal volt az, amit kevesellettem. Ennyire semmilyennek mutatni a rendőri munkát: kb., mint egy Brooklyn Nine-Nine epizód. Nekem néhol túl bulváros, de ilyesmit nagyon el tudok képzelni magamnak strandkönyvnek.
