Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Johnson: Vellitt Boe álom-utazása

2018. május 01. - BBerni86

Kalandos, más világos, utazós.

Vellitt Boe matematikát tanít egy kollégiumban, lányoknak. A kedvenc tanítványa a kivételesen okos és csinos Clarie Jurat. Egy este azzal keresik meg a tanítványai, hogy Clarie megszökött egy fiatalemberrel, akit egy egyetemi versenyen ismert meg. Ráadásul a fiú egy álmodó, aki haza akarja vinni magával a lányt. Vellitt egykor nagy utazó volt, és eléri, hogy ő eredhessen a szerelmesek nyomába. Hogy Clarie átjusson, egy álomkapuhoz kell menniük. Vellitt a nyomukba ered, és egy macskával együtt szeli át az álomvilágokat, melyek felidézik benne az ifjúságát, a sok kalandot és régi szerelmeket. A célnál azonban azzal szembesül, hogy az istenek káoszt és pusztítást akarnak – csak ő akadályozhatja meg mindezt, ha átlép a valóságba és onnan hozza haza a lányt.

A fantasy egyik leggyakoribb zsánere a más világok létezése a mienk mellett, és ezek kapcsolatai. Múlt héten olvastam a Minden szív kaput nyit című kisregényt, ami ugyanezt a témát boncolgatta nagyon kalandosan és mesésen. A Fumax egy másik kisregényt is megjelentetett, ami szintén más világokkal foglalkozik, de teljesen vellitt_boe_alomutazasa.jpgmás, mint a Minden szív.

A Vellitt Boe egyszerre sokkal kevesebb is, meg több is. Egy teljesen más nézőpontból van megírva, ami a történet nagy ötlete. Az ilyen más világos történetekben általában a főszereplő otthona a mi világunk, és innen indul el másfelé. Gyakran haza akar jutni, mint Blake Crouch Sötét anyagában. Vagy a Sliders, ahol évadokon keresztül keresték a hazavezető utat. A Vellitt Boe mindezen azzal csavar, hogy itt egy másik világ az otthon.

Kij Johnson eléri azt, hogy a mesevilág, vagy inkább mágikusnak lenne jó neveznem, érződik a valósnak, a normálisnak. Ahol minden relatív, istenek uralkodnak a létezők felett és játszanak velük kényükre-kedvükre. Sötétebb ez a világ, nehezebb, de el tudjuk fogadni, annyira ez a realitása a szereplőknek. Akiknek a mi valóságunk tűnik mesének és hihetetlennek.

Nagyon élveztem is, hogy ezzel el tudja érni azt a szerző, hogy olyan dolgokat, melyeket maguktól értetődőnek veszünk, és már régen elfelejtettük értékelni, megtelnek varázslattal. Mint a csillagos ég.

A kisregény leírásokkal teli, hiszen a történet egy utazás, és Vellitt társa benne egy macska, akinek ugyan beszélhet, de kétoldalú kommunikáció kialakulására nincs esély. A tájak,a  különféle lények, ezeknek a világoknak a dinamikája viszont van annyira érdekes és jól kitalált, hogy nem zavaró, hogy a cselekmény hiányát ezek megismerése váltja fel.

Kevés szereplőt vonultat fel a regény, de a két női alakot szépen sikerül neki kibontani. Mindkettő utazik, mindkettő megtud magáról dolgokat, és mindkettő változik is. Vellitt esetében egy egész életút sűrűsödik össze, ahogy a kalandvágyat felváltotta a megelégedés és öregség, a tűz kihunyása. De egy új kaland elég, hogy valami feltámadjon a régi énből, és rádöbbenjen, hogyan lelt otthonra. Clarie ezzel az úttal világlátott lesz, és cselekvővé lép elő addig puszta szemlélődőből. Engem kifejezetten érdekelne is, hogy áll neki az álomvilágot megreformálni, de a kötet pont ott ér véget. Mert ez Vellitt története elsősorban, nem az övé.

Helyenként lírai, tele van fantáziával. Jól működő fantasy, bár lenne kalandosabb kicsit!

 

Vellitt Boe álom-utazása - Mint fantasy: 80% eredeti, szépen megírt, vizuális kisregény. Kitárja a létezés kapuit.

Szubjektíven: 70% elgondolkoztató, de cselekmény szegény. Ahol érdekes lenne, ott a vége.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr2213880028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása