Gyerekrablós, rejtélyes, anya – gyerekes, megszállott.

Tessa élete kétszer omlott össze: elsőként, amikor az ikrei születésekor a kislányát elvesztette. De ott volt a fia, Sam, akibe kapaszkodhatott. Ám a kisfiú súlyos beteg lett, alig volt 3 éves, amikor a rák legyőzte. Tessa összeomlott, depressziós lett, végül a férjét is sikerült elüldöznie, aki tovább akart élni. De Tessa azt árulásnak érezte a halottjaikkal. Most kénytelen azt is elfogadni, hogy Scott új társat talált, gyereke lesz mástól. Kimerülten megy haza a kiürült házba, ahol egy 4 éves kisfiút talál. A neve Harry, és azt kérdezi, Tessa az új anyja? Az asszony helyesen akar cselekedni, bár beleszakad a szíve. Szól a rendőrségnek. Harry hazakerül az apjához, a sajtó Tessára támad. Mintha ő rabolta volna el a kisfiút. Tessa az igazság nyomába ered, és olyan titokra bukkan, ami mindent megváltoztat.

A női thriller történeteknek megvannak a tipikus fordulatai. Az egyik leggyakoribb a családon belüli erőszak: amikor a lányt valamely szerette rendszeresen bántalmazza és erőszakolja. Lehet ez a testvér, a szülő, a férj, de a család jó barátja is. Ahogy a bántalmazás skálája is széles. Van, akit lelkileg tesznek tönkre, mást testileg is.

A másik gyakori téma, amikor az anya elveszti a gyermekét – abban széles a választék, miért. Betegség, elrabolták, megölték. Ebbe a sémába illeszkedik Shalini Boland regénye is, amely egyszerre vegyíti is ezeket a szálakat, és ezekre építi a csavart is.

Ami különben egyszerre jó is, meg kiszámítható is. Nem eredeti, olvastam már ilyet, és vannak erős utalások is, hogy erre kell számítani a regény végére. Ugyan egy eredetibb zárlatnak jobban örültem volna, de még így is inkább ki vagyok békülve ezzel, mintha lenne valami eredeti, de nagyon légből kapott. Ezt felépíti az írónő, előkészíti, hihetővé teszi.

A regényben Tessa lelki útja a legfontosabb szál. Hogyan éli meg a gyászát, hogyan akar végre békét lelni, hogyan kezd el nyomozni. A szerző meg tudja írni az anyja fájdalmát, majd a megszállottságot, ami ebből nő ki. Mintha az igazság képes lenne arra, hogy begyógyítsa a múlt sebeit és megadja a továbblépés lehetőségét. (Boland úgy alakítja a történetet, hogy ez meg is történhessen.)

Hozzá képest a többiek kevésbé árnyaltak, egy-egy klisé megtestesítői. Az alapján válnak jóvá vagy rosszá, hogy Tessa szenvedélyével szemben hogyan reagálnak. Ben, aki segít neki és megérti, lesz a jófiú. Scott, aki továbblépett, és azt akarja, hogy tegye ezt Tessa is, negatív színezetet kap. Azonban egy-egy ponton képes megvillantani bennük többet a szerző, egy-egy jelenettel többé teszi őket a kliséjüknél.

A cselekmény lassan halad, a feszültséggel együtt gyorsul a regény végére. Ott már cselekszenek is a szereplők, nem csak megélik és átérzik a dolgokat.

Boland olvasmányosan is ír, könnyen olvasható, gyors fejezeteket írt. A leírások elsősorban a szereplők lelki életére terjednek ki, minden másban tömörebb és gyorsabb. Irodalmi mélység, humor nincs benne, de a célját így is eléri.

Emlékeztetett nem egy thrillerre, amit már olvastam. Volt közöttük jobb is, mint ez. Nem is lesz a kedvenc thrillerem, de egyszer olvasható, zsáneren belül korrekt darab. Akinek a női thrillerek tetszenek, jól ellesz ezzel is.

A titkos mama - Mint thriller: 75% feszültség, a végéig fokozva. A fordulat erős, a karakterek jól felépítettek.

Szubjektíven: 70% a végét ki tudtam találni, lehetett volna meglepőbb is! Tipikus női thriller.