Szerelmes, trónért harcolós, politikai, családos.

Edyth egy gróf leányaként született a középkori Angliában. Mikor a gróf sérelmezi, hogy helyette egy érdemtelen ifjú kapja a kinevezést, felbosszantja a királyt, és a család száműzetésben találja magát. A walesi királyi udvar fogadja be őket, ahol a karizmatikus harcos, Griffin az úr. Bár a férfi jóval idősebb a lánynál, Edyth és Griffin nagyon vonzódnak egymáshoz, amiből házasság is lesz. Griffin politikája idővel háborúhoz vezet, és az a Harold végez a seregeikkel, akinek a párja Edyth legjobb barátnője. A férfi ki is menti innen az asszonyt a gyermekeivel, hazatérhetnek Angliába. Ahol egy kérdés foglalkoztat mindenkit: Edward halála után kire száll a trón? A helyi urak Harold fejére tennék a koronát, oldalán Edyth királynéval. A nő is el tudja képzelni így, de ezzel nem árulja el barátnőjét?

Joanna Courtney története úgy igazán érdekes, ha együtt látjuk a teljes kompozíciót. Hiszen a témája 1066, amikor három király vetélkedett Anglia trónjáért. (Jó, az egyik akkor még nem volt király, csak herceg.) Courtney mindhármuk történetét megírta egy trilógiában, de nem a férfiak szemszögéből. A feleségeik történetén át meséli el a politikai helyzetet, és mutatja be a szereplőket.

Ugyan még csak az első részt végeztem ki, ez a walesi királyné története, de már előre várom, hogyan érnek majd össze a szálak. Mert az a szereplő, aki itt mellékalak, pl. a másik királyi udvar tagja, a másik történetbe előre léphet. Bízom benne, hogy kifejezetten izgalmas lesz, ahogy megmutatja majd, hogy ugyanazt a helyzetet hogyan értékelte az angliai, a normann és a norvég királyi pár, akiknek a sorsa 1066-ban dőlt el.

Tetszett az is, ahogy női oldalról ábrázolja az eseményeket. A hatalmi játszmákban, a tervezgetésekben ott lehetett a királyné is, ő éppen csak a háborúba nem megy. Így csatajelenetek nincsenek, de a történelmi kor és helyzet tökéletesen bemutatható.

Így lehet romantikus regény is, mert a férfi szereplőkkel ellentétben ezek a nők, a walesi királyné mindenképpen sokat foglalkoznak érzelmekkel, szerelemmel. Edyth első házassága abszolút szerelmi – de szerencsére Courtney nem nyálasan írja meg, itt is inkább a kor jellege dominál, a társadalmi szokások, mint a nagy érzelmek.

A regény második felében egy olyan szerelmi háromszöget mutat be, amely szintén a kor sajátja. Már a kereszténység a vezető vallási ág, nősülnek a nemesek a római úton, ahogy a regényben nevezik. De még élnek a pogány szokások is, akik fogadalmat tettek egymásnak, és ennyi. Ez szült olyan helyzeteket, hogy egy férfinak egyszerre volt pogány szokás szerinti és római módi felesége is. Ilyen helyzetbe kerül Edyth is – akinek ráadásul a pogány szokás szerinti feleség a legjobb barátnője. Érzelmileg alaposan kifejti a szerző, miért és hogyan nehéz ez az érintett asszonyoknak.

Vagyis, ez romantikus regény is, karakterközpontúan, alaposan bemutatva a szereplők érzéseit is, de egyben történelmi is. Szokásokban, hangulatában, még politikában is ott van benne a korszak, sokkal fontosabb a történelem benne, mint azokban a románcokban, ahol a kor csak egy háttér, ami előtt a pár egymásba szeret.

A koncepció nagyon tetszik, Edyth története is érdekes volt, folytatása következik!

A walesi királyné - Mint történelmi romantikus: 70% az alapötlet erős, elég hiteles a korrajz, a szerelem nem a fő.

Szubjektíven: 80% bár volt érzelem is, jól megfogta a történelmi kort. Bejön a koncepció is.