Kamaszos, balhés, budapesti, hangulatos.

A belvárosban egy lány unja, hogy mindenki csak a magasságát veszi észre. Városi legendát szeretne indítani – segíteni kezd az embereknek. Közben a szerelem is rátalál, és helyi hőssé érik. (Rózsaszín Felhőkarcoló) Kéményseprő felülről nézte végig a dráma tagozatra bejutott lány első szerelmét, a színészetért való küzdelmét és kiégését. (A lány és a kéményseprő) Hanna utálja, hogy költöznek, főleg, hogy Rákospalotára. De így van alkalma letesztelni Bulcsú új találmányát, és tesz egy sétát a múltbeli városban. (A nagy Oculus-teszt) Robi volt a bátyja, akihez a fiú mindig menekülhetett az otthoni balhék elől. Most éppen utazni készül a barátnőjével, de még egyszer át tud menni hozzá. Akkor döbben rá, hogy a környéket végigrabló bűnöző tulajdonképpen Robi. (Alibi)

Ha visszajáró vagy nálam, már tisztában vagy vele, hogy szeretem a novellákat. Ahogy azzal is, hogy rendszeresen fájlalom, hogy nálunk nincs olyan folyóiratos megjelenési lehetőségük, mint az Államokban. Így novellás köteteken élem ki magam, és az utóbbi időben szerencsére ilyenekre is rá tudtam akadni.

A Tilos az Á könyvek ifjúsági zsánerben ad ki köteteket, így az övék elsősorban kamaszoknak készült, de a zsánert kedvelő idősebbek is mosolyogva tudják majd forgatni. Nekem is összejött, az alábbi okokból:

• bejött a tematika. Minden történet szorosan fővárosunk egy részéhez kötődik, és én szeretek olvasva is kirándulni. Jó azért, mert ismerős helyszíneket láthatok egy más szemmel. Újra felfedezem az ismerőst. Ahol még nem jártam, pedig el tudom képzelni. Ilyen volt nekem Rákospalota. Kedvet is kaptam újra Budapesthez, pedig ha főváros és a közelben keresem, inkább Bécset részesítem előnyben.
• bejött a szerzők összeválogatása. Ugyan nincs bajom a pályakezdőkkel se, de ebben nagyon eltalálták azokat is, akiket szeretek itthon olvasni. Mészöly Ágnest sokat emlegetem, mint az egyik hazai ifjúsági szerző kedvencem, ebbe is egy nagyon jópofa kis novellát írt. De vannak benne többen az Időfutár írói közül, vagy a szinte költői Kemény Zsófi, akinek már most nagyon egyedi a hangja. A 13 történetből 9-et olyat írt, akit amúgy is olvasok.
• jók a történetek. Nagyon változatosak cselekményben, de mindegyik érdekes és le tudott kötni. Nagyon szerettem Jeli Viktória műmeséjét Pesti Erzsiről, de volt disztópia, életkép, magyarosan szuperhősködés, és kamaszos fájdalmas, de kellemesen romantikus is. Ha mind nincs is csattanóra kihegyezve, nem is kellett ez. A kedves, néha elgondolkoztató történetek és a szereplők elviszik a hátukon.
• bírtam a dalekot. Ami annyi magyarázatra szorul, hogy nagy Időfutár rajongó vagyok. Megvan a teljes sorozat, könyvbe és mp3-ba is. Bulcsú, vagyis a dalek meg az egyik kedvenc szereplőm, és imádtam, hogy kicsit visszamehetek abba a világba! (erről jut eszembe, nem akar valaki meglepni egy Időfutár társassal? Jön a szülinapom!)

Nem akarom bántani ezt a kötetet, örülök, hogy létezik és olvashattam! Nekem bejött. Maximum annyi, hogy néha a nyelvezet bántotta a fülem, ha értem is, miért olyan lett.

Budapest off - Mint ifjúsági: 90% érdekes történetek, sokféle hang, fővárosunk szeretete áthatja az egészet.

Szubjektíven: 85% szerettem a meséset, a reálisat, az ismerőset – néhol még gondolkoztat is.