Házasságos, sorozatgyilkosos, egymást megismerős.

Samantha egy fájdalmas szakításon van túl, amikor egy újságban felfigyel egy történetre. Egy fiatalemberé, aki 18 évesen került a halálsorra egy kamaszlány meggyilkolásáért. Vonzó fiú volt, jóképű férfi lett belőle, és Sam hinni akar benne. Levelet ír neki, és maga is meglepődik, amikor Dennis válaszol neki. Sam beleszeret a férfiba, elutazik hozzá, és mivel Dennis viszonozza az érzéseit, egybe is kelnek. Mikor egy fegyenc a halála előtt bevallja, hogy ő volt a kis Holly gyilkosa, Dennis szabadul és számíthat egy milliós kártérítési összegre is. Sam reménykedik, hogy igazán boldogok lehetnek egymással, de mintha Dennis már nem ugyanaz az ember lenne. Tartja tőle a távolságot, megváltozott a viselkedése, és amikor hazaviszi a szülővárosába, ahol a gyilkosságok történtek, a nő sejteni kezdi, hogy szörnyű titka van.

Vannak olyan sztorik, amelyekben valaki ártatlanul börtönbe kerül, szabadul és meg kell küzdenie a stigmákkal. Az utóbbi időszakban a Hófehérkének meg kell halnia volt ilyen, ami nagyon tetszett. Amy Lloyd valami hasonlóval játszik el itt is, csak más zsánerben haladva.

Az ártatlanság börtönében női thriller. A fő nézőpont a nőé, aki hinni akar a férfinak, de egyre nehezebben emelkedik felül a kétségein. Igaz, alapból különös alapszituációt talált ki a szerző, ami megadja a regények azt a pluszt, ami kiemeli az átlag női thriller világból.

Mert izgalmas kérdés, hogy mégis milyen az a nő, aki képes beleszeretni egy börtönben – itt ráadásul a halálsoron ülő – senyvedő elítéltbe? Egyáltalán, minek akarna egy ilyen emberrel levelezni? Ahhoz kell eleve valami defektus.

És Sam karaktere van annyira érdekes, hogy érdemes legyen végigkísérni az útját. A sebzett nő, minimális önértékeléssel, aki kapcsolatot keres. Aki úgy érzi, őt mindenki csak eldobhatja, és ronda. Logikus, és jól megírt, ahogy Dennis figyelme bearanyozza az életét. Ilyen szempontból a szerelem és házasság is logikusan következik. Külön érdekesnek találtam, ahogy a szabaduló Dennis milyen érzelmeket vált ki belőle. Ahogy szorong, mert a férje jól néz ki, ő meg nem. Ahogy szenved, mert nincs intimitás a kapcsolatban. Ahogy felbukkan a gyanú – ahogy veszélybe kezdi érezni magát. Egyedül a vége nem logikus nekem. Addig egy pszichésen érthető női alak volt Sam, de a legvégső döntése ezt aláássa. Azt minek kellett?

Tudom, hogy még üssön egy csavart a zárófejezetbe is a szerző. De nekem pszichésen az nem lett logikus. Éppen ellenkezőleg.

A történet különben karakterközpontú, aminek Sam van a középpontjában. Hozzá képest a többiek kevésbé jól ábrázoltak, de akad köztük érdekes figura is. Változó, mennyire vagyok oda érte, amikor párregények születnek, és ugyanazt a történetet olvashatom el egy más figura szemszögéből, de ebben a történetben érdekelne egy Dennis központú sztori is.

Szórakoztató regény, így a mélységét kár keresni. Igaz, ha a végét nem számoljuk, akkor még akár találnék is benne, a báránybőrbe bújt farkastól kezdve a naivitás veszélyfaktorain át az egészséges énkép fontosságáig. De akár még a halálbüntetésről is lehetne beszélni a kapcsán. Csak a vége, az szépen áthúz minden ilyesmit korábban.

Lloyd korrekt mesélő is, jól el tudja mondani a sztorit. Tényleg kár a végéért!

Sok jó ötlet van benne, érdekes is, a vége se szokványos – ha nekem nem is tetszett.

Az ártatlanság börtönében - Mint thriller: 85% eredeti ötlet, feszültséggel teli történetvezetés, és frappáns zárlat.

Szubjektíven: 80% érzelmileg jól összerakott, tetszett a sztori, de Sam végső döntése nem.