Családi, viszonyos, eltűnős, bosszúállós, leleplezős.

Joe szereti az életét: helyettes tanárként angolt tanít, ő maradt otthon a kisfiával, Williammel, akit imád. Mel, a felesége csinos, sikeres és máig nem érti, mivel érdemelte ki, hogy az övé lett. Ám egy nap hazafelé tartva Will észreveszi az anyja kocsiját, és kéri az apját, köszönjenek rá. Egy hotelbe ment a nő, ahol egy barátnője férjével, Bennel beszélt. Joe próbál eltűnni, de Ben a parkolóban összefut vele. Erőszakosan viselkedik, Joe meglöki, de nem éri rá segíteni az eszméletlen férfinak: a fia asztmás rohamát rohan elhárítani. Ben hazament, Melnek teljesen logikus magyarázata van a történtekre, Joe megnyugszik. Míg Beth neki nem esik egy mobillal és fotókkal: Mel hazudott, viszonya volt Bennel. Aki most eltűnt, és a gyilkossággal Joe-t vádolják. Aki próbál az igazság nyomára bukkanni, nem is sejtve mennyi hazugság rejti el azt előle.

Azonnal kezdem a nagy dicsérettel: 400 oldalas a könyv, de úgy végigértem rajta, hogy fel se tűnt a hossza. Pörgős végig, kedvem lenne a letehetetlen szót is használni rá. Logan nagyon érzi, hogy kell annyira fokozni a feszültséget, hogy a kérdések húzzanak át egyik fejezetből a másikba, akár függő véggel, de nélküle is.

A cselekmény remek. Gyors kezdés után száguld végig az eseményeken. Nincs hosszas felvezetés, és megállás sem. Thriller, annak jellemzőivel, és okosan vannak benne a krimis elemek is. Joe folyamatosan mozgásban van, cselekvő karakter – vele együtt a regény is cselekményközpontú, amit szeretek. És ami jó, hogy Logan okosan is teszi egymás mellé az események. Logikus végig, és a kedvenc csavar típusomat sikerül a végére tenni.

Ami logikus, következik a cselekményből, mégis meglepő. Sokszor éreztem úgy, hogy megértettem mindent, kisebb csavarokat ki is találtam, de a vége így is meglepetés erejével hatott, ami nagyon jó egy thrillerben.

Logan könyve friss, olvasmányos, eredeti. Tetszett, hogy ebben a nők nem úgy szerepelnek, mint gyenge lények, akiket a férfiak kihasználnak, és erről a helyzetről tudósítanak egy thrillerben. Itt a férfi a naiv fél, és nagyon kész, ami a végére kiderül. Itt értem, miért hasonlítgatja a kritika a Holtodiglanhoz. Ilyenkor nem bánom, amikor tényleg van alapja a hasonlításnak.

Logan jó karakterábrázoló is. Elsősorban Joe alakja a jól megrajzolt. Aki olyan ember, akinek az a gyengéje, ami a jósága. Talán naiv kicsit, de hisz az emberekben, a házasságában. Megbocsátó, jó szívvel. Valahol szomorú is, hogy pont ezektől a tulajdonságaitól lesz balek. Ami felveti a kérdést, hogy ezeket lehet-e még jó tulajdonságnak tartani? Csak ezért a kérdésfelvetésért érdemes lett volna elolvasni a könyvet. Szerintem ezek mutatják, hova tart a társadalmunk. Mert milyenek leszünk, ha komolyan azon kell gondolkodnunk, hogy a jóság már nem célravezető a mindennapokban? A pozitív tulajdonságok sebezhetővé tesznek.

De remekül működik Beth és Mel alakja, ahogy Ben is mély benyomást tud tenni rövid jelenlétében. Ők talán kevesebb színnel, de nagyon emberien vannak megrajzolva.

Pörgős, szórakoztató, amiben pipálhatóak a jó thriller kritériumai. Izgalmas cselekmény, meglepő csavar, feszültség, karakteres hős tettei és lelke is. Örülök, hogy a kezembe akadt.

Hazugságok - Mint thriller: 100% fordulatos, logikus, de ütős csavarokkal, eredeti sztori és karakterek.

Szubjektíven: 95% bírtam a főszereplőt, tetszett a stílusa és a csavar is meglepett. Jó lett!