Nyomozós, öngyilkosos, bosszúállós, hangulatos.

Maria nem akar már tovább élni. Meghallgatja még Hunger neki készített számát, majd bevégzi. David ugyanígy tesz. Simon és Vanja még csak készülnek rá, várják a kazettát. A város másik felében egy üzletemberrel több késszúrással végeznek. Az ügyek Jens Hurtig nyomozó asztalán landolnak, aki döbbenten áll a kamaszok öngyilkos hulláma előtt. Ő figyel fel arra, hogy mindannyian Hunger zenéjét hallgatták a végzetes tett előtt. De ki ez a titokzatos zenész, és hogyan lehetne felelősségre vonni? Ahogy beleássa magát a történetbe, megfordul a fejében, hogy Hunger lehet a késelős gyilkos is. Mert minden egyetlen történetet mesél el, ami jó 16 éve kezdődött, és ami személyesen is érinti.

Erik Axl Sund írói álnév, igazából két írót takar, akik együtt írják skandináv, bár erősen pszichés regényeiket. Magyarul a díjnyertes Victoria Bergman sorozat hozzáférhető, és most elindult az újabb sorozat is, amihez szintén kell olyan elmeállapot, mint az előző kötetekhez.

Mert a Sund regények skandináv krimik, de annyira erős hangulati elemmel, ami elég ritka a szórakoztató irodalomba. Ha nem festészeti ág lenne, akkor azt mondanám, hogy impresszionista regények. Az Üvegtestek is. Van cselekménye, de folyamatosan olyan atmoszférát teremtenek, hogy az olvasó szinte belefullad. Tömény, nehéz, fájdalmas, néha zavaros. Mint amikor összecsapnak a fejed felett a hullámok. Van benne szépség, de végzetes és nem lehet kimászni belőle. A kamaszok nihilizmusa, az öngyilkosságra készülés és kiürülés olyan szinten áthatja az egészet, hogy lelkileg azonosít hozzá. Ehhez hozzájön, hogy az egyéb szereplők is, skandináv krimihez illően szenvednek. Olyan érzelmi, hangulati lavina jön ebből ki, hogy valósággal magával ragad, és nem enged el.

Ez a regény egyik nagy erőssége, aki hajlandó ennyi negatív érzelemnek kitenni magát, élmény lesz. Nem feltétlenül kellemes, de élmény.

Amihez hozzájön egy nagyon jó thriller történet is. Rengeteg kis mozaikból áll össze a történet, adni kell neki jó 100 oldalt, mire egyáltalán elkezdünk érteni valamit. Addig csak történnek az események, sokakkal, látszólag kapcsolat nélkül. De aztán elkezdünk rájönni, ki és a történtek hogyan kapcsolódnak össze. Minél előrébb tartunk, annál többet értünk és a tetőponton a megoldás is meglepően, de logikusan üt be. Van csavar, meglepő is, és annyira jó a szerkesztés, hogy nem találhatjuk ki előre, de azt az érzést kelti, hogy csak így van értelme. Okos könyv, ahogy szeretem hívni a hasonlókat.

Nagyon erős a regény karakterek szemszögéből is. Igaz, skandináv krimibe illő depresszív, szenvedő emberekkel van tele, de itt ez olyan szintre van emelve, hogy tényleg mindenki fuldoklik a nyomorába. A nyomozó, Jens, aki még mindig küszködik a testvére öngyilkossága miatt, és valami eltört benne. Aiman, a környékbeli nő, akinek kijutott a traumákból családi bántalmazáson át a legutóbbi nemi erőszakig. A kamaszok, akik vagdossák maguk, majd változatos módon végeznek magukkal és szenvednek. Még a gyilkos is, vagy Hunger is. A tetteik motivációja a fájdalom, egy ponton még sajnáltam is őket.

Nem könnyű olvasmány, nyomasztó is, de valami sötét módon letehetetlen is. Aki valami eredetire, mélyre vágyik, érdemes kipróbálnia. Még a szövege is beszippant.

Üvegtestek - Mint skandináv krimi: 90% erős, impresszionista és sötét hangulat. csavaros, jó karakterekkel.

Szubjektíven: 95% beette magát az agyamba a hangulata. A történet jól összeáll, tetszett. Üt.