Anyává válós, gyerekrablós, családi titkos.

Agatha kisegítő egy üzletben, ahonnan jó rálátása van a szomszédos kávézóra. Azért szeret itt dolgozni, mert innen jól rálát a kismamákra, akik rendszeresen ott gyűlnek össze és cseverésznek. A kedvence Meg, aki a harmadik gyerekét várja. A nő csinos, a férje sikeres tévés, és a két nagyobb gyereke, az óvodás kisfia és a kisiskolás lánya tündériek. Meg azt az életet éli, amelyet Agatha megálmodott magának. Nem sejti, milyen válsággal küzd igazán a nő. Hogy a házassága lassan már csak látszat, és még azt sem tudja biztosan, ki a baba apja. Agatha csak a tökéletes külsőt látja, és magának akarja. Az apának kiválasztott fiatalember a tengeren szolgál, Agatha pedig egy gyermekkel a karján akarja fogadni, hogy végre neki is családja legyen.

Ha jelzőt keresek erre a regényre, a korrekt mellett fogok kilyukadni. Méghozzá azért, mert tulajdonképpen minden megvan benne, amitől jó thriller lehet, csak éppen nem kiemelkedően jó. Egyszer elolvassa az ember, le is köti, vannak benne jó dolgok, de nem lesz kedve máskor is elolvasni. Ahhoz túlzottan tipikus.

A címe mondjuk jól sikerült – általában az eredeti címeket jobban szeretem a magyar változatnál, de most találóbbnak érzem a magyar verziót. The secret she keeps helyett kaptuk a jópofa Dédelgetett titkokat. Amiben benne van a babavárós téma hangulata is, hiszen a kisdedeket szokták dédelgetni, és a titkos is, melyek a regényben pont az áldott állapot körül forognak. Szóval, ez egy jól eltalált cím.

A téma az anyaság, és a nők, akik anyákká válnak, vagy azok akarnak lenni. Alapvetően az jön le a kötetből, hogy az anya a gyerekhez szervesen hozzátartozik, és a baba átírja az életet. Ő lesz a legfontosabb, és a nők védeni fogják, attól függetlenül, hogyan estek teherbe, vagy milyen titkokat kell őrizni miatta.

A regényben 3 babás titok okozza a konfliktusokat és a feszültséget: Agatha kamaszkori megrontása, aminek terhesség lett a vége és egy anyjától elszakított gyermek (nagyon női thrilleres ez a szál). Agatha jelen helyzete, melyben mindenkivel elhiteti, hogy gyermeket vár. Végül Meg, aki egy veszekedést követően egyéjszakás kalandba bonyolódott, és most nem tudja, ki az apa. Nehezítésképpen a férje melletti jelölt, aki a férje legjobb barátja, szeretné a nőt is, meg a gyereket is, ha az övé. Mindenki titkolózik, és a férfiak egyszerűen felfogni sem képesek, mit rejtegetnek előlük az asszonyaik. Lesz is konfliktus, meg félreértés ebből bőven.

A drámai tetőpontig felviszi a szerző az olvasót, és el is varrja a szálakat. Nem állítom, hogy minden véggel elégedett lennék. Nem derülnek ki olyasmik, amiket szívesen elolvastam volna még, de írói szándék szerint kitalálható, miért ilyen végeket kaptak a szálak.

A cselekmény lassan indul, majd egyre gyorsul. Még amikor nem ismerjük Agatha terveit, akkor is sikerül a hangulatba beletenni, hogy valami nagyon nem stimmel és rossz közeledik. De miután Robotham elvitt minden szereplőt a mélységek aljáig, vissza is hozza őket. Szerintem azért olyan a regény vége, amilyen, hogy mindenki elérhesse a nyugvópontot.

A karaktereire különben is odafigyel a szerző, esendően emberiek, érthetőek.

Vagyis korrekt, jól meg van írva, csak éppen a zsánerből a fordulatai nagyon ismerősek.

Robotham: Dédelgetett titkok - Mint thriller: 75% drámai, jól szerkesztett, a pszichés részekre odafigyelt. Esendő szereplők.

Szubjektíven: 65% a zsáner tipikus elemeit használja, kevés az igazi meglepetés. De korrekt.