Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Ludányi: Meghasadt valóság

2018. október 07. - BBerni86

Pszichopatás, fenyegetett, túlélős, szerelembe esős.

Sophia látszólag egyszerű életet él: senkit nem enged közel magához, kapcsolatai kimerülnek egy messze költözött barátnővel és néha egyéjszakás kalandokkal. De akkor besétál az üzletbe egy fiú, aki kéri, hogy rejtse el. Megsajnálja, és amikor egy jóképű, tetovált alak a fiút keresi, félrevezeti a férfit. Nico azonban visszatér, és a két ember érthetetlenül vonzódni kezd egymáshoz. Miközben Sophia múltja is visszatér kísérteni – pszichopata bátyját kiengedik a szanatóriumból, és Sophia retteg, mit tesz majd ellene a fivére – Nico egyre közelebb ér a lány szívéhez. Szenvedélyes viszonyuk szerelembe kezd fordulni, míg Sophia végre képes lesz szembenézni a meghasadt_valosag.jpggyerekkora rémeivel, és rádöbben, nem is az volt a szörnyeteg, akit évekig annak gondolt.

Pszichopata, fenyegetettség, múltbeli titkok – egy jó thriller receptjének tűnik. A regényt sajnos mégsem tudom jó thrillernek nevezni, nekem röviden nem tetszett.

Ennek a legfőbb oka az, amit a cím is előre elmond a cselekményről. De ezt ennél jobban nem akarom kifejteni, akkor az egész cselekmény végső poénját lövöm le. A lényeg az, hogy szerintem ez a végső csavar nincs jól megalapozva, és elég érthetetlenül is van tálalva. Még csak azt sem tudtam igazán eldönteni, hogy akkor mi is a regény vége.

Az meg már jelez valamit előre, ha azzal is gondba vagyok, hogy eldöntsem, ennek most happy end a vége, vagy éppen ellenkezőleg.

Műfaját tekintve is ugyanez a többszörös érzetem van. Alapvetően thriller, méghozzá a női alfajból. Hiszen egy nőről szól, akinek egy múltbeli trauma, családon belüli erőszak fenyegeti a mindennapjait a jelenben is. Csak éppen mellette nagyon erős benne a szerelmi szál is, aki azt szereti jobban, simán lehet úgy is olvasnia, mint Sophie és Nico szerelmi történetét.

Azért az sem egy egyszerű történet. Elég meseien van megragadva, ahogy ezek ketten szerelembe esnek. Sophia konkrétan abból jön rá, hogy Nico több mint egy egyszerű jó pasi, akivel összefekszik, hogy hagyja magát megcsókolni neki. Mit ne mondjak, ezek nem éppen olyan szálak, ami miatt letehetetlennek érzek egy könyvet.

A karakterek néhány vonással jellemzettek, és gyakran zavarosak is. Nico most akkor micsoda? Egy üzletember, vagy egy maffiózó? Az egyik fejezetben azt a Christian Greyt idézi, aki már nősülésre is adná a fejét, a másikban meg szinte várom, hogy a Keresztapa zenéje szól a jelenetei hátterében. De a pszichopata Doriano, ő az, aki leginkább zavaros a cselekményben. Most akkor pszichopata, vagy sem? Ahogy Ludányi összerakta a cselekményt, egyszerre az is, meg nem is. Ezért se voltam oda.

A regény vége meg mindezen csavar még egyet, még rosszabbá téve a véleményem.

A történetnek tanulsága sincsen. Rá is húzom a jelzőt, hogy ez csak egy szórakoztató ponyva, amibe van ugyan némi pszichés, valamivel több erotikus, és még több szerelmi szál, de semmi értelmet és mélységet nem sikerült beleírni. Ez pont olyan könyv, amit influenzásan fuldokolva könnyen követsz, miközben a papírzsepiket dobálod a kukába, és az agyadat belassultnak és majdnem használhatatlannak érzed.

Látható, nekem nem tetszett, a legjobb ötlet benne a borító törése, amit a kép nem ad vissza.

 

Ludányi: Meghasadt valóság - Mint thriller: 45% romantika dominál, eseménydús, de nem izgalmas. Elnagyolt karakterek.

Szubjektíven: 20% ki látta a Nő kétszert? Ez kábé olyan élmény, csak gyengébb a sztori.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr3714287227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása