Kamaszos, lovaglós, nyári.

Mika most marad ki a hetedik osztályból, a barátnőjével már a nyári táborba készül. De sok múlik azon, milyen jegyek lesznek a bizonyítványba. Az eredmény siralmas, bukás és rossz jegyek. Fanny, hogy a helyzetet mentse, meggyújtja Mika bizonyítványát és az ablakon is kidobja. Majd azt hazudják tűz volt, elégtek a bizonyítványok. De Mika lebukik, a szülei jobb ötlet híján nyárra leküldik nagyanyjához, akiről eddig nem is tudott. A Kaltenbach tanya lovakkal teli központ, kiderül, a nagyanyja egykor olimpikon lovas volt. Mika a tanulás helyett a farm vad lova, Szélvihar mellett köt ki, akit kezelhetetlennek tartanak. Mika ért a nyelvén, és a lovászfiúval összefogva titokban lovagló leckéket vesz, hogy egy versenyen megmutassa, mire képes Szélvihar. Ám hiába az őstehetség, ha az iskola legjobb díjugratója ármánykodik, mert mindenképpen nyerni akar.

Nem új találmány, hogy egy sikeres film forgatókönyve alapján írnak egy regényt. Nálunk egy időszakban kifejezetten divatos volt ilyeneket kiadni és olvasni. Mára fordult a trend, sikerregényekből készülnek a filmek, de azért akad egy-egy példa a filmből regény lett vonalra is.

Az Együtt, szabadon is ilyen kötet, amely a német siker, a Menedék első része kisregényként. Mindössze 125 oldalas a történet, bármennyire is szeretném regénynek hívni, ez kisregény. Ami meglepőnek is tűnt a kötet kézbe vételekor: a filmet láttam, szerettem, el se tudtam képzelni, hogy lehet belesűríteni 125 oldalba – a kötet készítői is ráéreztek, hogy ez kevés lesz, így jó pár színes fotó került a kötet végébe a filmből. Nagyon kellett bele ez a kis melléklet, tetszett is az ötlet.

A történet ugyanaz, mint a filmen, remek ifjúsági alapanyag. A még önmagát is kereső lány a nyáron beleszerelmesedik a lovaglásba, hivatást és célt talál, miközben mindenféle kalandjai is vannak. Aki látta a filmet, könnyeden újraéli belőle a filmet is, nagyon érezni, hogy a forgatókönyv volt az alap, még a párbeszédek is összecsengenek.

De pont ez okozza a kötet gyengeségét. Annyira a film visszaadása volt a szerző előtt, hogy elsikkad az igazi regényszerűség. A filmben fontos jelenetek, hogy Mika hogyan lovagol és lesz Szélvihar barátja. Így alig pár szóval el vannak intézve jelenetek, amelyek a filmben hangsúlyosak és időt kapnak. A párbeszédekre, Mika belső hangjára tette Wimmer a hangsúlyt, így valami kimaradt, amit a film át tudott adni.

Értem, hogy pörgetni akarta a cselekményt, és Mika szemszögét ennyire kiemelve az olvasókhoz közel hozni a lányt, de olyan szinten mellőzi a leírásokat, hogy itt azt már zavarónak éreztem. Lehet, filmismeret nélkül ennyire nem zavarna, így viszont igen.

Mélyen benne ott vannak az értékes tartalmak, a kamaszokat is megérintő konfliktusok. Az állatszeretet, kombinálva egy kis lázadó szellemmel. (Mika a saját szabályai szerint lovagol, őstehetség, de a versenyek nem az ő világa.) Az anyja és nagyanyja konfliktusa, mert mindig a lovak voltak a fontosak, ami elől a lány elmenekült. Mika és a szülei, akik nem értik a lányuk, aki keresi magát és lázadozik. Ifjúsági, a végére minden megoldódik.

Mivel van a címben egyes, lehet, hogy a 2. film is könyvvé válik? Az talán regényszerűbb.

Wimmer: Együtt, szabadon - Mint ifjúsági: 75% kiskamaszokra szabva, állatszeretettel teli, gyorsan olvasható, könnyed.

Szubjektíven: 60% a filmet nagyon szerettem, nekem a regény azt az élményt nem adta át.