Királylányos, átkot megtörős, téli.

Egy királyságban két királylány született. A nagyobb különös teremtés, hiszen nem volt szíve. Kedves, szép hangú lánnyá nőtt fel, de a húgán kívül más nem barátkozott vele, hiszen furcsának tartották sápadtságát, világos haját, ahogy a hideg nincs rá hatással. Egy napon három asszony érkezik, és a Tél jussát követeli a királytól, a kisebb lányát. Zelka hercegnő a szeretett húga helyére áll, és ő indul el a Tél országába, hiszen rá nincs hatással a hideg, és megmenti így a húgát. A kastélyba érve egy helytől tiltják csak el: a Jégvirág toronytól. Zelka mégis bemerészkedik, és téli állatok figyelmeztetése mellett egyre magasabbra halad, miközben elvarázsolt lányokat ment meg. Mire a csúcsra ér, megérti, ő lehet az, aki megmenti a Telet is az átoktól, és vele a világukat is.

Gyerekkoromba a klasszikus, szép meséket mesélték nekünk. Az eredeti formában, hogyan szúrta meg az ujját Csipkerózsika, hogyan indult el a király vagy a szegény asszony legkisebb fia szerencsét próbálni. Aztán, a Föld fordult párat a Nap körül, és már más meséket kapnak a gyerekek. Tudom szeretni a Disney meséket is, és van a szívemben hely bőven hely az újraírt meséknek is. De most a kezembe akadt egy, ami visszaidézte a régi, gyerekkori meséket.

A tél menyasszonya egy klasszikus tündérmese, amiben nem a legkisebb királyfi, hanem a királylány lesz az átoktörő megmentő. Ehhez a jósága éppen elegendő fegyver lesz. Vannak benne aranyos állatok – a sarki róka a kedvencem, madárból még a mesei elvarázsolt is túl sok a fóbiámnak – egy kis szerelmi szál és varázslat is.

A cselekménye szépen megidézi a népmeséket. A hősnek próbákat kell kiállnia, hogy a végén övé legyen a jutalom. Nincs túlírva, egyik kaland követi a másikat. Amennyi leírás van benne, az éppen ahhoz elégséges, hogy el lehessen képzelni a helyszíneket és a szereplőket, nem terheli meg a legkisebb meseolvasókat sem.

Valahol mosolygósnak találom, hogy olyan szöveggel láttam reklámozva, hogy ha tetszett a Jégvarázs, ez is fog. Most azt tudom erre reagálni, a Jégvarázshoz csak annyi köze van, hogy mind a két mese télen játszódik. Amúgy semmi közös pont nincsen. Jó, mindkét királylány szőke, de többet tényleg nem találok!

Ellenben, van egy görög mitológiai történet. Amelyben az Alvilág ura, Hádész beleszeretett a Föld istennőjének lányába. Elrabolta, és erre az emberek világa örök télbe borult, hiszen a lányát siratta az anyja. Így végül alku született: a lány fél évet az anyjával tölt a felszínen, fél évet az Alvilágban a férjével. Mikor az anyjával van, jön a tavasz és a nyár. Mikor hazamegy, elindul az ősz és jön a tél. Szerintem sokkal inkább ez a történet van e mese mögött, mint a Jégvarázs. Csak kicsit hozzákevertek egy kis magyar népmeséket. De értem én. A Jégvarázst több gyerek ismeri, mint Hádész és Perszephoné történetét. Utólag is bocs, Percy Jackson olvasók, tudom, ti Hádész történetével is tisztában vagytok!

Ez egy szép mese, amit attól függetlenül jó volt olvasni, hogy milyen gyökereket fedeztem fel a cselekmény mögött. Szimpatikus hősei vannak, és nagyon mesés a mondanivalója is: a jó elnyeri jutalmát, és a happy end elérhető.

Hangulatos a kötet a szöveget kísérő rajzokkal, kislányoknak nyerő ajándék karácsonyra!

Bodor: A tél menyasszonya - Mint mese: 85% eredeti, de ismerős ötlet is, szerethető szereplőkkel, szép kivitelben.

Szubjektíven: 90% aranyos, és kifejezetten tetszett, ahogy a mitológiai alapokat használta.