5: Gilman: A harc mestere – Thomas Blackstone választás elé kerül: felakasztják egy gyilkosságért, amit nem ő követett el, vagy íjat ragad és beáll az angol seregbe, akik francia földön háborúznak. A fiatalember így a százéves háborúban találja magát, ahol kiderül, nem csak a fegyverhez, de az emberek vezetéséhez is van tehetsége. Míg túlél egy sérülést, új barátokat szerez, a szerelem is rátalál és a harc mesterévé, hadúrrá érik. Jó a történelmi kor bemutatása, a hétköznapok ugyanolyan alaposan meg vannak írva, mint a csatajelenetek. Szimpatikus szereplők, sok romantikus kalandregény elemmel. Magyarul a folytatása is kijött, az már kevésbé parádés, de attól még várós a sorozat 3. része is.
4: Kristian: Sigurd Saga – a fiatal Sigurd egy jarl kisebbik fia. Született harcos, jó eszű kölyök, aki már alig várja, hogy bizonyíthasson az apja és bátyjai oldalán. Ám királyuk elárulja a családot, módszeresen elkezdi kiirtani őket. Sigurd és húga megmenekülnek a vérfürdőből, és az ifjú bosszút fogad. Szinte semmivel és senkivel egy király ellen – őrültnek vagy zseninek kell lenni, hogy valaki ebbe belevágjon. Sigurd pedig 3 köteten át csatázik, ármánykodik, hogy végül apja gyilkosának egyenlő ellenfele lehessen. Kalandos, sok az autentikus viking motívum is benne. Kiemelném még a karaktereit – több emlékezetes figura is feltűnik Sigurd csapatában.
3: Cornwell: Stonehenge – Bernard Cornwell annyi és olyan jó minőségű történelmi regényt tett le az asztalra, hogy hosszan vitatkozhatnánk, kinek melyik a kedvence. A kedvencem az Excalibur-trilógia, rengetegen vannak oda az Angolszász krónikákért, monumentális a Sharpe-ciklus, emlékezetes a Grál sorozata is, és még hosszan sorolhatnám. A Stonehenge talán kevésbé ismert, így azt nézzük meg kicsit alaposabban! Fivérek története, akik ellenségekké lesznek. De viszályaik közepette nekik köszönhető a Stonehenge felépítése, ami a regény központi elemét adja. Háborúk, szerelmek születnek és hamvadnak el, míg egyre gyűlnek a kövek az angol mezőn. Kalandos, izgalmas, és egy olyan kor rajza, amiről kevesebb regény született. Mondanom se kell, hogy a Stonehenge melletti shopban is polcon van. (Tapasztalatból mondom, jó alaposan átnéztem azt az üzletet.)
2: James: Észak és Dél – biztos vagyok benne, hogy a sorozatot, melyet a regények inspiráltak, elég sokan láttátok, rendszeresen lemegy a tévében is. Az amerikai polgárháború monumentális rajzát adja James, két család történetén keresztül. Orry Main déli arisztokrata család sarja, aki a West Point Akadémián barátkozik össze az északi, gazdag kereskedő család fiával, George Hazarddal. Szereznek közös ellenséget egy kiképzőjük személyében, és mindketten rátalálnak a nagy szerelemre. A családjaik sorsa is összefonódik: George öccse Orry húgainak hálójába keveredik bele végzetesen. Majd jön a háború, melyben ellentétes oldalon találják magukat. Nagyívű, romantikus kalandregény, ami a filmmel ellentétben nem tartogat sokaknak boldog befejezést. Ha fogalmazhatok így, a regény sokkal kíméletlenebb a szereplőivel, mint a sorozat volt. De aki az egyiket szerette, a másikat is fogja. A csataterek és báltermek világa is hiteles, igazi, klasszikus romantikus hősökkel.
1: Rutherfurd: Párizs – Edward Rutherfurd monumentális regényeket ír, általában egy várossal a középpontban. Megénekelte már Londont, New Yorkot, Dublint is. De annyira a saját kedvencem felé irányítom a figyelmetek, hogy most a Párizst emelem ki. Amelyben ott lüktet végig a város rajza, többszáz éven keresztül. Beleshetünk Eiffel műhelyébe épp annyira, mint a forradalmi lázban égő, vérben fürdő városba. Láthatjuk, hogyan harcoltak az ellenállók a nácikkal, vagy hogyan mulattak az arisztokraták Versailles árnyékában. Mindezt néhány család történetén keresztül: polgárok, arisztokraták, bűnözők, hősök és mártírok ők. Ajánlom mindenki figyelmébe a kötet elejére betett családfát: nagyon jól segít átlátni a korszakokat és az eseményeket is. (A New York nem kapott ilyet, de annyira szerettem innen, hogy rajzoltam olvasás közben.) Kalandos, sok zsánert kever. Akad benne megható, sírós történet is, de kifejezetten vicces is. Vannak harcosak, akadnak szerelmesek. Az már csak hab a tortán, hogy a borítója is szépséges. Paris, je t’aime! Ha olvastátok, ti is így fogtok érezni.