Mentőakciós, kamaszos, jövőépítős.

A földiekkel egyesülve az égből érkezettek egy stabil közösséget hoztak létre, ahol az első télre készülnek. A sikeres aratást megünnepelnék, ahol Bellamy is beszédet mondhat. Clarke büszke is a szerelmére, de félti is. Ő jól tudja, mennyire megviselte, amikor kis híján kivégezték pár hónapja. Még mindig paranoiás, és veszélyt lát a természetben is. Most éppen furcsa levélhalmokról magyaráz, de Clarke megnyugtatja. Így ő érzi magát pokolian rosszul, amikor kiderül, Bellamy érezte jól. Az ünnepségükön egy ismeretlen csoport rajtuk üt, és többeket elrabolnak a terményeikkel együtt. Bellamy máris kész az emberrablók nyomába eredni, és egy kis csapattal szöktetést tervez. Eltérő módszereik miatt lesz nem egy vitájuk – kitart a szerelmük és az elraboltak abban a másik közösségben?

A 100-ak története is sejtem, többeknek ismerős a sorozatból, mint a regényekből. Pedig ez is egy olyan történet, ami eredetileg regény volt. Kass Morgan egész pontosan 4 történetet írt e szereplőkkel – és aki a sorozat miatt érdeklődik, jelzem: lesznek meglepetések!

A regények sokkal korhatárosabbak és kamaszosabbak. Szerintem a célközönsége fiatalabb, mint a sorozat nézői. Ez igaz erre a negyedik részre is, ami különben újra egy erős kötet.

Már nem épít világot, nem kell a szereplőket bemutatni, és igazából már túl vagyunk a happy enden is. Az emberek békében együtt élnek, építenek együtt, és kialakultak a fix szerelmespárok. Most egy filler epizódot kaptunk, ami a nagy egészet, ami le van zárva, nem is viszi tovább, de egy jó kaland, amiben újra láthatjuk a kedvenc szereplőket.

A bemutatott másik embercsoport is jól ki van találva. Leginkább egy szektához tudnám őket hasonlítani, ahol szépen mossák a tagok agyát. Morgan még arra is tesz egy kísérletet, hogy egy pontig alternatívaként látassa őket, ne legyenek az elemien gonoszok. De ezt nem erőlteti túl, ők az ellenség, akik rabolnak és ölnek, ha nem is mindenki teljesen agymosott még – nekik van is esélyük a megmenekülésre. A gyakorlott olvasók pedig hamar átlátnak rajtuk, azért erős nyomok vannak, igazából mit akarnak az elrablottakkal, és hogyan működik a rendszer igazából, a szép szavak mögött.

Ám nem ezt éreztem a hangsúlyos szálnak, ezért is inkább érzem ezt kalandregénynek, nem disztópiának. A szekta szál nem olyan kibontott, mint a mentőakció. Ez egy szórakoztató, kalandos kötet, amiben megmentik a szeretteik, és nem a szektások világa a döntő.

Sokkal hangsúlyosabb az érzelmi elem is. Ugyan Clarke és Bellamy már fix pár, amit a lány szülei is elfogadnak, de most veszekednek. Clarke minden áron a békés megoldást erőltetné, Bellamy előbb odacsapna egyet. Van egy alapvető világnézeti különbségük, ami miatt megkérdőjelezik az egymás iránti érzelmeik. De kicsit ebben éreztem a műséget: igazából egy percre se hittem, hogy szakítanak. Morgan is folyamatosan kiemeli, hogy szeretik egymást, csak nem értenek szót. Amikor éppen haragban is vannak, akkor is éppen azon törik a fejük, hogy nem akarják elveszteni egymást, mert abba belepusztulnak. De kellett ilyen téren is egy kis feszültség, hogy működjön az ifjúsági zsáner.

Azt pedig inkább nem narrálom, milyen tipikus, romantikus zárójelenetet kapunk velük.

Mesésebb a sorozatnál, de bevallom, ez a Clarke – Bellamy páros szimpatikusabb nekem.

Morgan: Lázadók – Mint YA kaland: 80% pörgős, kamaszosan érzelmes, de mellette eseménydús is. Jó folytatás.

Szubjektíven: 95% a 100 világába illő filler, még mindig szeretem a karaktereit, a sztori is ok.