Fülszöveg: 

Malájföld, ​1893. Li-lannak, az egykor jómódú, de mára lecsúszott család leányának nem sok reménye lehet. Csakhogy a sors forgandó, és Li-lan különös ajánlatot kap a gazdag és hatalmas Lim családtól: legyen a rejtélyes körülmények között elhunyt, egyetlen fiuk szellemfelesége. Az ősi időkbe visszanyúló, mégis nagyon ritkán alkalmazott szertartással szokták megbékíteni a hazajáró lelkeket. A halott fiú dühös szelleme egyre rámenősebb, a családja egyre erőszakosabban követeli az esküvőt. Egy ilyen házasság biztosítaná Li-lannak a gondtalan életet, de borzasztó árat kellene fizetnie érte. Minden éjszaka átkerül a kínai purgatórium párhuzamos világába, ahol bosszúszomjas kísértetek élnek szellemvárosokban, papírból hajtogatott temetési ajándékok között. Li-lan nemcsak amiatt vonakodik a szellemvilágtól, mert leendő férje háborgatja, hanem mert ő a család új örökösével, Tien-pajjal tudna magának egy boldog életet elképzelni. Egészen addig, amíg nem találkozik a titokzatos Er Langgal, az elragadó, bár szeszélyes védőszellemmel, aki megmenti az életét, és akinek a segítségével visszatérhet az élők közé. A legnagyobb kihívással Li-lan azonban csak ekkor szembesül: választania kell a két világ között.

Szerintem: 

Egy teljesen más világba, más kultúrába mehetünk ezzel a regénnyel. Nehezen is

hangoldótam rá. Az segített, hogy felfedeztem némi hasonlóságot a Chihiro Szellemországban világával, úgy már jobban el tudtam képzelni.

Két zsánert vegyít, amelyek között van annyi eltérés, hogy izgalmas ez a mix. Az egyik fele a történelmi romantikus. Adott egy szép, kedves lány, Li-lan. A családja egykor gazdag volt, de sorozatos balszerencse érte őket, így már csak a régi nevükbe kapaszkodhatnak. A gazdag Lim család tesz neki különös házassági ajánlatot: halott fiuk szelleméhez kellene hozzámennie. A különös ajánlaton túl az is nehezíti a helyzetet, hogy az eredetileg a lánynak kinézett unokaöccs, a most előre lépő Tien-paj szimpatikus a lánynak. Adott minden egy hagyományos, csak keleti kultúrában játszódó történelmi románchoz.
Van is némi háttere, bár csak annyira, mint a viktoriánus regényekben szokott lenni. Vagyis, hallunk a maláj vegyes kultúráról, az angol és kínai hatások keveredéséről, ahogy a kis kereskedővárosban nációk és szokások kezdenek keveredni. Erre jönnek rá a szokások, mint az elrendezett házasságok.

A másik, a fantasy elem. A halott Lim-fiú belép majd Li-lan álmaiba, halálra rémítő és nem ő az egyetlen fenyegetés, ami onnan érkezik. Majd a lány is átmegy, hogy válaszokat találjon és harcoljon azért a jövőért, amit élni szeretne. Így megismerjük ennek a világnak a másvilág képét, szellemeket és védelmezőket, szabályokat. Sokkal inkább felnőttekre szabva, mint pl. A lány, aki a tenger alá esett című ifjúsági történetben.

A történet nagyját Li-lan szellemvilágban tett kalandjai adják. Nem is tud románc lenni, több okból sem. A lány egyedül vág neki a kalandnak, és olyan dolgok is kiderülnek, amelyek elgondolkodtatják, hogy valóban a Lim családban, esetleg Tien-paj mellett van-e a helye. Van egy eszmélése a lánynak: az elején olyan, mint a reménytelen szerelmes, aki fut a happy end után. De aztán elkezdi átlátni, milyenek körötte az emberek, mi mozgatja őket. Felderíti a múlt eseményeit, amelyek a saját helyzetét is átértékelik. Kinyílik a szeme, hogy sokkal több a világ, mint házasodni és feleségnek lenni. Így a végső döntése, amilyen társat választ majd a végén, az egy magáért meghozott döntés is. Nem szerelmet vagy érzelmi alapokat kell keresni benne, hanem azzal maga mellett áll ki. Még akár azt is bele tudnám magyarázni, hogy feminista módon kitöri a neki szánt ketrec rácsait, és megtalálja a lehető legszabadabb, kalandosabb életet, ami abban a korban és világban juthat neki.

Az emlékezetes szereplők a harsány voltukkal, a nagy drámával emelkednek ki. Még Tien-paj is halvány alak, noha az elején ő indul a hősnő álompasijának. De sokkal nagyobb nyomokat tud kialakítani az elárult ágyas, vagy a Hármas Nénénk a maguk kisebb jeleneteiben.

Nehéz kérdés lenne, ha jókat és rosszakat kellene szétválogatni benne. Túl sok a hétköznapiságában gyarló ember benne, akik nem igazán rosszak, ártani se akarnak, és mégis bajt okoznak. Elég csak Li-lan apjára gondolni, aki már elszívta/belőtte a családi vagyon maradékát és nem való már semmire.

Nem is érzelmeket tesz a középpontba. A lány kalandjait és a szellemvilágot látjuk, fontosabb a világ és a cselekmény, mint Li-lan érzelmi élete. A lényeg abból is benne van, de Choo nem azt igyekezett megragadni, éppen mi fáj, kit szeret, stb.

Az egyedi, számunkra újdonságnak ható világát azonban a nyelvezete nem követi. Se a társadalomból, se a másvilágról nem jönnek olyan lények, fogalmak, amik ne lennének nyugatira szabva. Így más is, de közérthető is. Egy plusz íz, amit a maláj alap hozhatott volna, nincs benne.

Egyszer érdekes volt, de a kedvenc történetem nem lesz.