Szerelmes, kamasz mentős, látszatházasságos.
Karen beleegyezett, hogy segít Michael Wolfe-nak, a nagymenő színésznek. Michael meleg, de a karrierjébe nem fér bele, hogy felvállalja. Kell mellé egy szép nő, és Karen lesz az a nő. Másfél év, amíg játszanak, majd elválnak csendesen. De felbukkan Zach, Michael bátyja, és meghívja magukhoz öccsét és nejét. A kisvárosban aztán Karen nem győz a fejéhez kapni: a család semmit nem tud Michael nemi identitásáról, játszania kell a feleséget. 
Miközben Zach annyira vonzza, hogy az már fáj. Menekülne el innen, de egy bajba jutott kamasz pár miatt marad, míg Michael Kanadában forgat. Becky apja terrorizálja a családját, a lány ráadásul ez kívülálló, nem mormon fiúba szeretett bele. Karen és Zach Becky és Nolan segítségére sietnek, és a közös munka alatt szembe kell nézniük egymás iránti érzelmeikkel is.
Most találtam rá, milyen remek sorozatcímet kapott Bybee regénysorozata! Hétköznapi feleségek, komolyan? Az egyikből hercegné lesz, a másikból szenátor felesége, a harmadik maga egy hercegnő, aki a testőrébe zúg bele, a jelen kötet hősnője meg egy Hollywood-i szívtipró látszatfelesége. Mégis, hol hétköznapi feleségek ők? De lendüljünk túl a címadás okozta sokkon, mert szerencsére a sorozat maga jobb, mint a szerencsétlen címe. (Mert a Szingli szombatra is simán ellentmond a cselekménynek, a Menyasszony szombatra jobban passzolna. De tényleg elég a címből!)
A jelen kötet kicsit más, mint az előző három, miközben mégis ugyanolyan. Itt nem egy látszatházasság válik valódivá, hanem a frigy alatt találja meg a hősnő az igazit, ráadásul a férjére nagyon hasonlító bátyban. A cselekmény kicsi váltásán túl a lépcsők ugyanúgy megvannak: az elejétől a meglevő vonzalom, amit elmélyít egymás megismerése, szex és a happy end. Itt még konfliktus sincs, ami miatt az összejövés után problémája lenne a párosnak. Itt előbb le kell rendezni, a színész testvér szerepét, utána jöhetnek össze.
Nem is véletlenül került bele a regénybe Becky és Nolan szála, az viszi előre a cselekményt, az érdekesebb, mert Zach és Karen sztorija teljesen kiszámítható. A fiatalok esetében vannak veszélyforrások, feszültség. Értük lehet izgulni is, a fő párosnak nagyon elrendeltetett a sorsa.
Nem is tetszett, mennyire végzetszerű, hogy Karen és Zach első látásra kattannak. Mintha nem is egy felnőtt regényben lennénk, hanem egy YA-ban. De felnőtt, szerelmes mese, nyeljük le.
A szereplők is nagyon mesebeliek. A jók hibátlanok, a negatív szereplők meg nagyon elvetemültek. Bajba lennék, ha jellemeznem kellene a főszereplőket, mert nagyon egysíkú itt mindenki. A férfiak nemesek, bátrak, kiállnak a szerelmükért és még helyesek is. Ha belegondolok, Nolan és Zach csak annyiban különböznek, hogy az egyik idősebb, a másik meg éppen csak nem kamasz, 19 évesen. De a nőknél ugyanez a helyzet: szépek, kedvesek, sikeresek, kicsit sebzettek, de ettől csak még erősebbek lettek.
Komoly drámákat érintenek, de nem kaptak ezek súlyt. Családon belüli erőszak, többszörösen. Karen is kapott belőle, most Becky szenved ettől. De egy thrillerhez képest nagyon felületes ez a vonal, mert a szerelmi szálon van a súly.
Legalább Bybee stílusa olvasmányos, ha a sorozat már nem is olyan strandkönyves.
Bybee: Szingli szombatra – Mint romantikus: 50% kevesebb ötlet, tipikus a fő szál, elmegy, de erőltetett folytatás csak.
Szubjektíven: 35% hiányzott a humor, a szerelmek túl végzetszerűek, de Bybee stílusa a régi.
