Fülszöveg: 
Gabriella Masini: a nő, akit kísért a múltja, akinek be kell hogy gyógyuljanak a sebei. Az Alliance-nél dolgozó Gabinak remek érzéke van a számokhoz, de amikor átvilágítja az ügynökség legújabb lehetséges ügyfelét, a milliárdos rosszfiút, nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy valami nem stimmel. Amikor elutasítja a milliárdos házassági ajánlatát, a férfi zsarolással ráveszi, hogy mégis igent mondjon.
Hunter Blackwell: a kíméletlen üzletember, aki mindent megszerez, amit akar. A milliárdos szívtiprónak hirtelen sürgőssé vált a nősülés… legalábbis átmenetileg – és úgy gondolja, a gyönyörű, érzéki Gabi tökéletesen megfelelne erre a célra. Ám amikor kikényszeríti, hogy a nő hozzámenjen, még nem is sejti, hogy hamarosan mekkora veszélybe kerülnek mindketten.
Szerintem:
A zárásra Bybee visszatért a sorozat
megszokott receptjéhez: álkapcsolat válik majd nagy szerelemmé. Ezt korrekten is írja, és egy elég jó cselekményt talált ki hozzá.
Bírtam, ahogy Gabriella és Hunter lépésről lépésre közelednek egymás felé. Ugyan a vonzalom kezdettől megvan közöttük, ahhoz mindketten túlzottan sebzettek, hogy egyből az életükbe engedjék a másikat. Ismerkedni, bízni kell a másikban, hogy elkezdjék elmondani a titkaikat, és ne csak az ágyukba, de az életükbe és a szívükbe is beengedjék a másikat. Ugyan itt is gyorsan zajlanak az események, pillanatok alatt lesznek házasok, majd építik ezt a bizalmi kört, de jobban hihető volt, mint a pár, akik vadidegenből egy hét alatt lesznek nagyon szerelmesek és házasok – pont Gabi bátyja volt az egyik ilyen a sorozatban.
Vannak aranyos részei, és ha az egyik felem giccsesnek is talál olyasmit, hogy a végén Hunter azért akar elválni, hogy igaziból is elvehesse a nőt, ne csak egyezségből – Gabi feltétele meg az lesz a válás aláírásért, hogy házasokként élnek tovább…
Most nem irritáltak ezek, inkább viccesnek találtam. Valahogy jobban van tálalva.
Jó volt az is, hogy a romantikát krimivel színezi meg. Gabi első férje, az emberrabló drogcsempész öröksége kísért, és Hunternek is családi ügyeket kell rendbe tennie. Nem igazi krimi, de okoz feszültséget, hogy veszélybe kerülnek, fenyegetik őket, és rá kell jönniük, ki is akar nekik ártani és miért. Ettől kicsit több tud lenni, mint egy sima románc és nem csak azzal tölti az oldalakat, hogy mennyire összeillik ez a két ember. Vagyis, javított a cselekményen.
Ami elég szappanoperás, guilty pleasure elemekkel. Érdeklődve vártam, hogy a végére Hunter mit kezd a semmirekellő ikertestvérével, aki igencsak extrém módot talált ki, hogy a milliomos bátyja tovább pénzelje az életvitelét. Képes volt azért gyereket vállalni, mivel ikrek, a DNS-teszt szerint a fia a bátyja fia is lehet. Lehet perelni apaságért…
Mondjuk, Bybee a párnak legrózsaszínűbb megoldást választotta. A férfi komolyodni kezd, rendes apának lenni, és maga neveli a fiát, akit el is ismer és felhagy a zsarolással. Hunter ugyan kész lett volna maga nevelni az unokaöccsét a fiaként, de így szabad lesz a pálya, hogy csak a saját gyerekeiket nevelje majd Gabival.
Az ilyen mesés húzások, varázsütésre megjavuló alakok különben hihetetlenek, de most jókor talált meg a regény. Most nem húztam fel magam az ilyesmin, pedig az szokásom.
Stílusában is csajos, könnyed bestseller. Álomszerű szereplők, érzelmi betétek, szenvedélyek. Biztos több mindenben láttam meg humort, mint ami annak volt szánva, de így jópofa kikapcsolódás volt számomra is.
