Kapcsolatos, jó szomszédi iszonyos, kavarós.

Karolina már elmúlt pár évvel 50, de remekül tartja magát. A haja mindig rendezett és szépen festett, odafigyel az alakjára és megvannak a maga elvárásai. Jánoshoz a kényelem vezette, aki jó 30 éve eltartja, akinek szült egy lányt. Akit nem szeret szenvedéllyel, de akitől elvárja, hogy hódoljon előtte. Amit nem tesz meg egy ideje. Karolina aggódni kezd: csak nem a frissen elvált, dögös 40-es szomszéd nőre vetette ki a hálóját? Gabi után kezd el kémkedni, akiről meggyőződése, hogy Jánosra fáj a foga. Így, amikor az önkormányzat felajánlja, hogy fizetnek azért, hogy kertésznek alkalmazzon egy fehérgalléros bűnözőt, az érkező jóképű Attilát Gabira küldi. Indulhat a férj megtartó hadművelet, nem is számít, hogy Gabi mit akart vagy sem!

Az univerzumépítés egy szórakoztató történetben soha nem rossz ötlet. Ha az egyik sikeres lesz, az majd húzza magával a többi projektet is. A legjobb példa a Marvel, de ha regényt akarok mondani, akkor Cassandra Clare árnyvadászait emelném ki. És már minden műfajban épülnek az univerzumok, már romantikusban is. Emlékszem, szörnyülködtem ezen már.

R. Kelényi Angelika története is egy univerzum része. Emlékeztek még a 40-es Emmára, aki attól tartott, hogy pár évvel fiatalabb férje megcsalja? Nos, most megismerhetitek Gabit, aki az ő egyik legjobb barátnője. Felbukkan a sztoriban Emma is, és megtudjuk, mi történt vele azt követően, hogy lezárult a saját regénye. De azért ez Gabi, János, Karolina és Attila regénye. Nem is értem, mi értelme volt ide keverni Emmát. A történet szempontjából semmi, csak így össze lehetett kötni a két regényt. Ahogy mondtam, univerzumépítés.

Karolina, nem tudom, annak szánták-e, de számomra nagyon komikus figura lett, akinek a dolgain nagyon tudtam nevetni. Amiben volt egy kis káröröm is, mert a hozzá hasonlók szenvedéseit tudom élvezni. Annyira unszimpatikus az a nő, hogy nagyítóval kell keresnem benne valami szerethető vonást. Hiú, nagyravágyó, kavarós, sok tekintetben előítéletes is. Az valami brutális, amikor félreérti a lánya párjának a nevét, és azt hiszi, a lánya leszbikus lett. És győzködi magát, hogy a leszbikusok is emberek. És mennyire örül, hogy Marián nem Mariann. Mert így visszatérhet a maga bigott kis nézeteihez.

A regény fele Gabi szemszöge, aki most kezdi kiheverni, hogy a férje lecserélte egy 15-20 évvel fiatalabb nőre. Neki gondjai vannak, színesebb lelki élete, és útkeresése. Amibe túl gyorsan jön bele az Attila szerelem, de mivel romantikus szórakoztató regény, lenyeltem, hogy a szexi, ex-bűnöző kertész jön, lát és győz.

Kevés szereplőt mozgat a szerző, a férfiak nagyon vázlatosak is. Gabit és Karolinát jobban megírta, beenged a lelkükbe, és kicsit mindkettő cipőjét fel lehet húzni. Így nem csak nevettetni próbál, valami mélyebb átadására is törekszik, amit Emma sztorijában ennyire nem éreztem. Csak nem egy kis írói fejlődés?

Itt jól sül el, hogy mennyire agyament a konfliktus. Jól működik hozzá a komédia panel, így nem azon agyaltam, mennyire mondvacsinált az egész helyzet. Még az a csavar is ült, amikor János bejelentett pár dolgot otthon.

Egyszer elment, néhol kifejezetten jópofa, de újraolvasni ezt sem fogom.

R. Kelényi: Váláshelyzet - Mint humoros: 60% kevés, de elkapott karakter, olvasmányos, sok helyzetkomikum.

Szubjektíven: 50% el voltam vele, de a varász nem jött meg. Nem szerettem meg senkit se.