Emberrablós, csapdát állítós, traumából felépülős.

Sarah Baker egy pap lánya volt, jó házasságban élt, férjével az első babát tervezte. De egy idegen elragadta, foglyul ejtette, hónapokig kínozta és erőszakolta. Volt ereje megszökni, túlélni, a születendő gyermekéért. Ám amikor a babáról kiderült, hogy az elkapott és halálra ítélt gyilkos gyermeke, Sarah még többet vesztett. Örökbe adta a kislányt, de a férje és a szülei így is eltaszították. 12 évvel később Olivia erős nő, aki egy ranch ügyeit intézi. Foglalásokat, túravezetéseket. Semmiben sem akar hasonlítani egykori énjére, az igazi személyazonosságát sem ismeri senki. Mikor a birtok örököse, Cole, hazatér haldokló apjához, a férfi rég feledett érzelmeket kelt fel a nőben. Ahogy Tory is, akit rendőr apja hozott el ide nyaralni. Nem sejti, hogy a kislánynál van egy kisregény, ami felforgatja majd az életét. Nem sejti, hogy a rendőr apa csalinak használja – mert szerinte az igazi gyilkos még szabadlábon van, és itt van, amit igazán akar.

Thriller – kinek mi jut róla eszébe? Sokaknak bizonyára a Lány a vonaton. Ami mintapéldája a női thrillereknek. Egy férfi, aki tönkreteszi a körötte levő nőket. Egy, aki tönkre is ment ebbe, de most összeszedheti magát egy bűnügy kapcsán. Másoknak, remélem, azért beugranak azok a sztorik is, amelyekben egy zseniális gyilkos és egy hasonló formátumú nyomozó közti játszmáknak lehetünk a részesei. Nekem ezek tetszenek jobban, de kinek-kinek ízlése szerint, találni lehet mindkettőt bőven a könyvpiacon.

Ahogy gyakori téma az emberrablás is. Említhetném a Szobát a legnagyobb sikerének, de akad bőven ilyen regény is.

A csali ezeknek akar a kombinációja lenni, csak sajnos nem a nekem tetsző arányokban keverednek a darabkák. Plusz, hozzá kell még írnom a romantikus ágat is, mert e kötetben ez is erőteljesen jelen van. Annyira, hogy szemezek is alul a thriller megnevezéssel, mert női regény thriller és romantikus elemekkel jobban lefedné, mi ez.

Olivia története, abszolút az ő lelkén keresztül az események. Hogyan élte túl, milyen traumái vannak, hogyan épített fel egy új személyazonosságot magának. Egyiket sem tetteiben ismerjük meg, hanem lelkiekben. Minden, Tory és Cole is sokkal fontosabbak, hogy az érzésvilágára hogyan hatnak, mint amit konkrétan együtt tesznek.

Amikor már szereplő szemszögét kapjuk, pl. Cole és Tory, de akár a gyilkos is, akkor is a lelki oldal dominál. Hogy szenved az anyja halálától Tory. Hogy szenved a párja és nevelt fia távozása miatt Cole. A gyilkos meg a szükségtől szenved, csak nála ez párosul a vadászat izgalmával. Szenved itt mindenki, hogy aztán gyógyulni kezdhessenek.

Végig vártam, mikor történik valami. Mikor csap már le a gyilkos? A rendőr csak vár, nem is lesz semmi akció? Csak a regény utolsó pár fejezete mozgalmasabb, addig a fentebb fejtegetett lelki vonal dominál.

Talán jobban tolerálom, ha megszerettem volna a szereplőket. De nem. Sokat nyavalyognak ahhoz. Ha élesebb a rendőr – gyilkos párbaj, de szinte nincs is. Ha inkább thriller – de közelebb áll a romantikus drámához.

Egyszer el lehetett olvasni, de annyival többet vártam, hogy ez most csalódás.

White: A csali - Mint thriller: 50% egy-egy ponton hangulatos, de összességében inkább romantikus, lelkizős.

Szubjektíven: 35% nem szerettem meg a szereplőit, hamar rájöttem a csavarra, elejét untam.