Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Child: 61 óra

Jack Reacher 14.

2019. május 13. - BBerni86

Szemtanú életét mentős, korrupt városlakós, akciós.

Jack Reacher egy buszra kéredzkedik fel, különösebb cél nélkül járja az országot. Ám a dakotai vidéken kemény tél tombol, az öregekkel és a volt katonai nyomozóval a busz kisodródik az útról. A közeli város rendőrei sietnek a segítségükre, még szállást is biztosítanak nekik, hiszen a hotelek tele vannak. Van itt egy börtön, és a látogatók 61_ora.jpgrendszeresen megtöltik a szobákat. Reacher, akit hamar lenyomoznak, még jól is jön nekik. Van egy titokzatos katonai létesítmény a határban, talán ő rájöhetne, mi az. Plusz, egy idős asszony, aki szemtanúja lett egy komoly bűnténynek, egy drogkirályt juttathat börtönbe, ha megéli a tárgyalást. Védőőrizetben van, de ha a börtönben helyzet van, minden rendőrnek oda kell mennie. Miközben Reacher a katonai titkokat kutatja, telefonon megismerkedik egy ígéretes nővel, vigyáz Janetre, a maffia és az áruló sem tétlenkedik.

Mostanában futottam bele egy olvasási kihívásba: a cél, hogy férfi szemszögű regényeket olvassunk. A kitalálója arra döbbent rá, hogy mennyivel több az olyan regény, amelyben a női szemszög érvényesül. Nekem eszembe is jutott, hogy ez mennyire zsánerfüggő is.

Ifjúsági? A regények 90%-ában a lány az elbeszélő. Paranormális? Szintén női pálya. Thriller és krimi? Már vegyesebb a kép, de amióta annyira divatosak a női thrillerek, itt is eluralkodik a gyengébbnek mondott nem. Az akció fenegyerekei azonban egyelőre még férfiak. David Baldacci, Lee Child, ők kitartanak karizmatikus hőseik mellett.

Child karaktere, talán a 14. kötetről mesélve, ezzel már senkit nem lepek meg, az egykori katonai nyomozó, Jack Reacher. Azon azért egyik szemem sír, a másik nevet, mennyire stabil karakter Reacher. Vagyis, ő soha nem változik semmit. Most is ugyanazt a jellemzést tudom róla adni, mint a korábbi részekben: magányos farkas, okos, jó megfigyelő, kemény öklű, stabil értékrenddel rendelkező. Egyfajta igazságosztó. Aki képtelen akár egy kapcsolatban is hosszan megmaradni, mert azok kötöttségekkel járnak, ami neki nem kell. Még ruhái sincsenek, a használtakat kidobja és újakat vesz.

Ahogy minden regényben, Child most is kifejti nekünk ezeket a vonásait, így teljesen mindegy az olvasásunk sorrendje is.

A kötet izgalmasan indul, a buszbalesettel. Kicsit a túlélő filmek ugrottak már be, de itt hamar változik a szín és kapunk nyomozást, bűnözőket, korrupt figurákat. Ha nem is történik látszólag semmi, Child képes feszültséget teremteni. Minden fejezet végén ott van a visszaszámoló idő, előre vetítve, hogy amikor letelik, valami szörnyűség érkezik meg. Nyugi, előbb elkezdenek pörögni az események, de a csúcspont a visszaszámláláshoz lett igazítva.

Van okos csavar, vannak addig akciójelenetek. Reacher most is bevetheti a testi erejét és a kiképzését. Mondjuk, sokkal jobban bírom akkor, amikor az eszét használja. A kedvenc részeim között volt, amikor egy laza okfejtéssel segít a körözött terroristát előkeríteni Turnernek, és neki lesz igaza, noha csak levont pár következtetést.

A stílus továbbra is tárgyilagos, férfias, maszkulin. Nincs felesleges lelkizés, tényszerűség és logika a kulcsszavak. Esetleg az adrenalin még belefér…

Nem a legemlékezetesebb Reacher történet, de korrekt és nagyon férfi szemszögű is.

 

Child: 61 óra – Mint akció-krimi: 90% pörgős cselekmény, nyomozás és akció, szokás szerinti kemény hős.

Szubjektíven: 80% tetszett a visszaszámlálás – 24 feeling. Jó a sztori, a csavar, tetszett.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr8614820532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása