Szektás, beépülős, egymásba szeretős, titkos.

Stella élete tökéletesen rendben lehetne: szereti az oknyomozói állását és jó is benne. Van egy barátja, akivel akár komolyabb kapcsolatot is el tud képzelni. De eltűnt a barátnője, és Stella nagyon meg akarja találni. Egyre közelebb kerül egy titokzatos szervezethez, mely a Fénynek nevezi magát, és inkább szekta, mint egyház. Sara bekötött szemekkel, fájdalommal és mozgásképtelenül ébred. Nem emlékszik semmire, a saját nevére sem. Egy férfi van vele, a férje, Jacob. Aki elmondja, autóbalesete volt. Gyógyulnia kell, ő végig mellette lesz. Közben újra kell tanulnia a szabályokat, mert arra sem emlékszik, milyen feladatai vannak a közösségben, ahol élnek, a Fényben. Ahogy a nő egyre jobban lesz, egyre jobban megszereti a férjét, egyre több lesz a kérdése is. Amikor az emlékei is visszatérnek, egy új történet indul. Melyben Jacob is el kell, hogy mesélje a titkait és együtt nézhessenek szembe a szektával.

A történet két kötetes, de érdemes lenne akár külön is kezelni őket. Mert ugyanaz a sztori, egymás közvetlen folytatásai, de elég sok mindenben eltér a két kötet. Nekem az első tetszett jobban, máris mesélem, miért.

A cselekményt nézve az első tele van rejtélyekkel. Stella is nyomoz, Sara története is sok kérdést felvet. Még amikor meg sem kérdőjelezi, ki ő és ki neki Jacob, az olvasó akkor is érezheti, hogy valami itt nem stimmel. Romig elrejt a szövegben egy csomó nyomot, amiből mi tudjuk, hogy Sara igazából nem Sara. De akkor ki ő? Ez az egyik rejtély, amit folyamatosan tippelhetünk. Figyelmesen is kell olvasni, mert a ráutaló elemek el vannak rejtve a történetben. Csak Romig szándékosan és jól leplezi ezeket. Így a nagy leleplezéskor mindenkinek beugranak, logikusnak érzed, de ha szemfüles vagy, előbb is rájöhetsz a titokra.

Jacob történetére is áll, hogy van benne valami titok. Ugyanígy érdemes figyelni az általa elmesélt fejezetekben, bár itt kevesebb a nyom. Sara személyazonosságát kitaláltam, Jacob esetében is valami hasonlóra tippeltem volna. De akkor is tetszett volna a könyv, ha mellélövök. Mert logikus, izgalmas, és ezek a rejtélyek nagyon olvastatták velem.

A második kötetben már nincsenek ilyen titkok. A két szereplő már ismeri a másik igazi személyazonosságát, és együtt küzdenek. Ez már sokkal inkább krimi, mint thriller. Ráadásul a szerelmi szál sokkal erőteljesebb. Az elsőben a thriller dominált, a másodikban az érzelmek. Mindkettő pörgős, mindkettő fordulatos, de valahogy az a plusz, ami az elsőben megvolt, a másodikból hiányzott.

Mindkettő jól van felépítve, több elbeszélővel. Dylan, Stella rendőr barátja lép be harmadik elbeszélőként Stella helyére a 2. részben. Az ő életében is van egy titok, de ez már nem olyan izgalmas, mint Jacob esetében az elsőben. Tetszett, ahogy a 3-3 külön elbeszélésből összeáll egy nagyobb történet.

Jól is vannak megírva. Olvasmányosan, mesélősen, könnyen bele lehet élni magunkat. Az elsőt le se tudtam tenni. A másodikat igen, de az is jó volt, és a szöveg ugyanaz a minőség.

Szórakoztató mindkettő, így mélyebb tartalmat egyikben sem kell keresni. Ha nagyon akarom, a ne ítélj elsőre beleférne, de felesleges ilyesmit ráhúzni.

Határozottan tetszett ez a két kötet, ha lesz 3. rész, biztosan elolvasom azt is!

Romig: A Fény 1-2 - Mint thriller: 80% változatos cselekmény, izgalmas karakterek, többelbeszélős cselekmény.

Szubjektíven: 85% az első rész jobban tetszett: feszült és titokzatos. A második romantikus.