Igazságszolgáltatós, népeket mentős, szuperképességes.
Carol Danvers egykor vadászpilóta volt, de egy idegen technológia emberfeletti képességekkel ruházta fel. Marvel kapitányként, a Bosszúállók tagjaként küzd az igazságért és rendért, de a Földön már nem talál elég kihívást. Egy évre az űrbe indul, bár hátra kell hagynia a szerelmét. Pillanatok alatt egy bolygóközi incidens közepén találja magát: egy egész népet akarnak elköltöztetni, mert valami mérgezi őket a bolygón. Ők azonban maradnának, és a gyógymódot keresnék. Carol próbálkozik politikával, de végül a nyers erő lesz az, amely majd segíti a rendrakásban. A Galaxis őrzőivel is összefut – akik közül Mordály meg van győződve róla, hogy Carol macskája egy flerken, akit először meg akar gyilkolni, majd inkább kereskedne vele, hogy a kaland végére átértékelje a véleményét.
Marvel kapitány nálunk nem a népszerű képregényhősök között foglalt helyet. Ha saját magamból indulok ki, simán Shazam az, akit Marvel kapitánynak hittem. Jól le is döbbentem, amikor a Marvel filmekben nő lett. Közben már rendeztem magamban a karaktereket – eredetileg Shazam volt Marvel, csak nem védették le a nevét, és a Marvel elhappolta – de még így is barátkozom a karakterrel és a képességeivel.
Mivel a Bosszúállók nem sok mindent tett hozzá az eddigi tudásomhoz, más forráshoz nyúltam. A Marvel kapitány képregényhez, mely Carol pár kalandját tartalmazza. Talán bután hangzik, de leginkább annak örültem, hogy belekerültek a Galaxis őrzői is. Mordály simán az egyik legjobb karakter ebben a történetben is.
Alapvetően igaz a kötetre, hogy a kapitány küldetéseit meséli el, általában 3-4 lapszámban egyet-egyet. Ezek között is vannak laza kapcsolódási pontok, visszatérő szereplők, de az egész köteten átívelő nagyobb történet nincs.
A kalandok változatosak. Van, amikor egy egész bolygót kell megmenteni a vérszomjas uralkodótól, aki a bányászatért akár egy fajt is letörölne a térképről. Háborúznak, taktikáznak. Lesz olyan, amikor egy esküvőt kell összehozni, ráadásul rímekben, hogy a méltó örökös király lehessen és uralkodhasson. De olyan sztori is van, amiben Carol macskáját és kölykeit kell megvédelmezni a gonosz bérencektől és csempészektől.
Az a macska! Ha Mordály az egyik kedvencem, a flerken macska a másik. Már azt is nagyon bírtam, amikor a kapitány és Mordály egymásnak mennek miatta, de amikor ő is aktivizálja magát, az kész. A filmben is szerepelt, ezek szerint a képregényeknek is állandó szereplője, de jópofa is. Állandó humorforrás, hogy nem macska, hanem flerken.
Ahogy az ilyen történetekben, ebben is az igazság, a bajtársiasság és a hűség a kulcsfogalmak. Kalandos, vicces, de azért vannak mögötte pozitív értékek.
Ha Carol múltjáról többet nem is tudtam meg belőle, a karakter jól megismerhető. A képességei, a nő jelleme is kidomborodik a különféle kalandok során. Nem hibátlan, nagyon heves és makacs is, de ezektől csak emberibb és szerethetőbb.
Képregény, vagyis felmerül az a kérdés is, milyen a grafika. Röviden: szép. Ha nem is Disney mese szinten, de esztétikus, és nem bántotta a szemem. (Carol maszkja rémes, de kibírható.)
Nem leszek a kedvéért Marvel képregény gyűjtő, de egyszer érdekes volt elolvasni.
DeConnich & López: Marvel kapitány – Mint képregény: 75% humoros és akciódús, remekül bemutatja Carol Danvers karakterét.
Szubjektíven: 70% egyes történetek nagyon bejöttek, a humora is. A rajzok is szépek.