Nyomozós, történelmi, embereket kihasználós, bosszúállós.

1793, Stockholm. Az ország túl van az orosz háborún, a király pompás udvart tart fenn. Ám az utcákon ott a sötétség is: a nyomorultak kihasználása, a gyilkosságok és a korrupció. Egy holttest kerül elő a város tavából: brutálisan megcsonkítva, megvakítva és némítva, minden végtagjától megfosztva. Semmi nincs, amivel lehetne azonosítani, vagy a gyilkosa és kínzója nyomába eredni. A rendőrfőnök az egykori ügyészt, Cecil Wingét kéri, hogy járjon az ügy végére. A férfi haldoklik, de ezzel az üggyel még szembenéz – eljutva az emberi természet mocskos mélyére. Útján találkozik egy megnyomorodott, tönkrement katonával, egy szinte rabszolgasorba taszított lánnyal és egy fiatalemberrel, aki a háború pokla után egy igazi szörnyeteg markába került.

Jó könyvet vártam, történelem és krimi, ez a kombináció szokott nekem tetszeni. De a svéd szerző minden előzetes várakozásomat felülmúlta, és hajlandó vagyok azt leírni, hogy kaptam tőle az 1793-ban egy remek történelmi skandináv krimit.

Ismétlés: mitől skandináv a krimi? 3 fő jellemzőt szeretek felsorolni, nézzük őket erre a regényre vetítve!

1: egyszerre zseniális és nyomorult főhős. Aki a történetben Cecil Winge. Aki már az egyetemen csodagyereknek számított, és a bíróságokon is remekelt. Nem csak az igazságot derítette ki mindig, de a rendszert is igyekezett javítani, ha ezzel ellenségeket is szerzett magának. Ő volt az első, aki a gyanúsítottakat is rendesen meghallgatta, és valóban az igazat kutatta. A magánéletben is sikeres volt – egy helyi szépséget vett el szerelemből. De aztán megbetegedett: tüdőbaj. Hetei vannak csak vissza, elhagyta a feleségét is, hogy ne kelljen végignéznie a halálát. Most magányos, nyomorult és haldoklik. Nagyon jó ember, okos is, és annyira reménytelen a helyzete – komolyan tudtam sajnálni.

2: társadalmi üzenet, korrupció vagy súlyos visszaélések. Aki szegény, azt a rendszer még jobban tönkreteszi. A nincstelen lányokat akár hamis vádakkal is a fonóházakba zárják, ahol éhbérért dolgoztatják őket. A szadista őrök kegyetlenkednek velük, ráadásul enni sem kapnak rendesen. Nyomorult bérük ételre kell költeniük, vagy legyengülnek és dolgozni sem tudnak. Simán hagynának mindenkit éhen veszni a rokka mellett. De az adósoknak sincs jobb világuk: esélyt sem kapnak, szinte eladják őket rabszolgának, és aztán senkit nem érdekel, hogy élnek vagy halnak, arra kényszerítik-e őket, hogy magukat árulják, vagy mér ennél is rosszabb sorsra jutnak. Miközben az urak és vagyonosok dőzsölnek, és élősködnek a szegényeken.

3: komorság, fájdalmak, brutalitás. A fonóházi eseményeken is borzongtam, de amit az egykori sebésztanoncnak kell végigcsinálni… az ő fejezetein szabályosan borzongtam. Az olyan horror, amit az ember Harris Lecter történeteiben várna.

Mindez történelmi környezetben, sok tényanyaggal. A szerző igyekezett minél több forrást bedolgozni, és ezt érezni is a regényen. Nem csak szórakoztató, borzongató, alapos és történelmi tudásunk is tudja növelni.

Ráadásul jó a stílusa is. Falatják magukat a könnyed fejezetek.

Nagyon rákaptam, aki a krimiket, thrillereket, rafinált horrort szereti, ezt érdemes elolvasnia.

Natt och Dag: 1793 - Mint történelmi krimi: 100% skandináv krimis elemek történelemmel, némi horrorral.

Szubjektíven: 95% nagyon jó sztori, borzongtam, izgultam, csak a főhőst sajnálom. Remek!