Vándorlós, elbukós, fennmaradásért küzdős.
Tuor isteni parancsra kezdett vándorútba, de saját vágyaival is egybe vágott az utazás. Lenyűgözte, hogy új tájakat fedezhet fel. Nagyon megszerette a tengert is, de az útja még másfelé vezetett. Létezett egy tünde város, elrejtőzve, a sötétség szívében. Gondolin, elfeledve és elvágva a világtól. Tuor ide kellett, hogy eljusson. Figyelmeztetnie kellett a népet, hogy Melkó, a Sötét Úr harcba indul ellenük. Ám a város csodái, a király lányának szerelme lassan feledtette a figyelmeztetést, és Tuor boldog házas lett, nem készülve a háborúra. A Sötét Úr eljött, és képtelenek voltak megállítani. A kevés túlélő kénytelen volt elmenekülni, és új otthont találni magának.
Tolkien fő műve, és már klasszikus, a Gyűrűk ura. Előzménye, a még sokkal inkább gyerekeknek írt, és lényegesen könnyedebb A hobbit is sikeres lett. De az univerzum nem merül ki ennyiben. Tolkien valóban kitalált egy egész világot, ennek minden vetületével.
Írt neki történelmet, elkészítette évezredek történetét. Népeket teremtett, adott nekik saját nyelvet is. Vannak, akik képesek voltak tanulni az általa megalkotott tünde nyelven, és elvakult rajongók képesek ezen beszélgetni egymással. Sok-sok mellékkötet is kezdi kinőni magát, mindig van valami, ami pluszban megjelenhet a nagy gyűjteményeken túl is.
Gondolin története igazából nem hosszú, kötetben is volt már benne pár oldal hosszúságban. Amiért ez a kötet megszületett, hogy bemutassa a teljes kánonját Gondolin meséjének. Hiszen Tolkien folyamatosan alakított rajta, így fennmaradt több változatban is. A szerző fia sorra veszi ezeket, mesél róluk, és így a kötet nem csak Gondolin története miatt lesz érdekes, hanem az alkotás folyamata miatt is.
Kérdés, van-e erre igény. A magam részéről többre értékeltem volna több és más történeteket, nem ugyanazt olvasni mindig kicsit másképpen. Persze, érdekes és szembesít azzal, hogy az írók megszenvednek az alkotással, kísérleteznek, keresik a tökéletes formátumot. De egy film kapcsán már fejtegettem, a tökéletes megalkotása lehetetlenség. Most ennek látjuk irodalmi példáját. A szerző soha nem nyugszik, mindig kész javítani a munkáján.
Az olvasást nehezítheti, hogy a történet nyelvezete nem az, amit a GYU-ban vagy A hobbitban megszokhattunk. Sokkal archaikusabb annál, egy-egy ponton kifejezetten archaikusnak hat. Ennek is megvan a maga célja. A GYU univerzumban a nagy esemény, amit a jelen pontjának tekinthetünk, a Gyűrű szövetségének kora, Frodó és a Gyűrű útjának időszaka a Végzet hegye felé. Ehhez képest Gondolin története és tragédiája nagyon régen lezajlott. Része annak, amit a GYU film elején is elmondtak. A történelem elhalványul, történetté, legendává, mesévé alakul. Régi, így archaikus. Legenda, így más a stílusa.
Ki kell emelni a kötetből a rajzokat. Amennyire nem találtam szórakoztatónak, hogy újra és újra átrágjam magam Gondolin bukásának változatain, annál szívesebben nézegettem a grafikákat. Röviden szépek, és jól illeszkednek a cselekményhez is.
Mindenkinek nem ajánlható a kötet, hiszen ahhoz speciális érdeklődés kell, hogy a szövegváltozatok közti különbségek szórakoztatóak legyenek. Bennem se volt ez meg. A kiadás szép, a kiadásának jogosultsága már nehezebb kérdés.
Tolkien: Gondolin bukása - Mint fantasy: 70% maga a történet érdekes, illően archaikusan. Alkotás szempontból érdekes.
Szubjektíven: 50% maga a cselekmény ok, de sokszor ugyanazt olvasni kicsit másként, nem.