Hittételes, tudományos, kalandos, mesés, víziós.

Sokáig senki nem foglalkozott a levegővel, a légzéssel. Mire rájöttek, hogy lassan haldokolnak, már túl kevés idő maradt. (Kilégzés) A középkori Arábiában van egy kereskedő, akinek különleges kapu áll a birtokában. Időkapu, amin keresztül a múltba lehet lépni. Van, akinek sikerül jobbá tenni így az életét, más hiába próbálkozik. Pedig mindenki megkapta a tájékoztatást: minden elrendelt, nincs esély megváltoztatni a jövőt a múlton át. (A kereskedő és az alkimista kapuja) Egy tudós az elméletét gyakorlatban akarja kipróbálni: gyermekét egy robottal nevelteti fel. Mikor rádöbben mit tett, életét a jóvátételnek szenteli. (Dacey szabadalmazott, önműködő dadája)

A második Chiang-kötet magyarul a Kilégzés. Amivel annak is érdemes próbálkoznia, akinek az Érkezés túlzottan elvont és tudományos volt. Chiang most sem hazudtolja meg önmagát, de összességében ezek a történetei sokkal feldolgozhatóbbak, érthetőbbek.

A történetek nagyon sokfélék, cselekményben és stílusban is. Van benne olyan, amely illeszkedik az Ezeregyéjszaka meséi közé, éppen csak egy kis sci-fi öntettel nyakon van öntve. Van benne klasszikus sci-fi robotokkal, meg olyan vízió is, ami Black Mirror epizódot is inspirálhatna. A sokszínűség itt valóban gyönyörködtet. A felfedezés izgalmát hozza, hogy melyik történetben mi fog várni ránk.

Ám e cselekményi színesség mellett megfigyelhetjük, hogy vannak visszatérő témák, amelyek foglalkoztatják a szerzőt. Az egyik ilyen, hogy milyen hatással van a tudomány az emberek életére. A fentebb említett robot dadás történet ugyan a múltba van helyezve, de nem kizárt, hogy a jövő számára is fontos lesz. Erre halad a tudomány? Akarjuk a robotokat a gyereknevelésben használni? Ugyanakkor pszichésen is izgalmas a sztori, eszembe jutotta az egyetemen hallott kísérleteket a kis majmokkal, akik kaptak drótanyát az igazi helyett.

Visszatérő téma a hit is. Miben hiszünk, mindaz, amit a világról megtudunk, hogyan határozza meg a hitünket? Az eleve elrendelés kérdésköre is több történetben megjelenik.

Megint van nyelvészet is. A tények valója, érzések igaza egy történeten belül átveszi, amit egyetemi féléves kurzuson tanítanak nyelv és gondolkodás kapcsolatáról. De izgalmas benne az is, amit József Attilánk is feszegetett. Az igazat mondd, ne csak a valódit. Ebben a történetben is érzékletes a kettő közti különbség.

Az egyik nagy kedvencem volt a Nagy Csend. Chiang többször eljátszik azzal a kötetben, hogy meglepő az elbeszélő személye. Ez is ilyen darab. A környezetvédelem kampányában is megállná a helyét. Töprengésre késztet, hogy valóban, milliárdokat költenek a világűr felfedezésére, keresünk egy másik értelmes fajt, miközben a saját bolygónkon könnyeden leírható, veszni hagyott fajok pusztulnak ki. Mit hagyunk veszni? A novella elolvasása után ez a gondolat beragad.

Igaz a kötetre, hogy mozgatja az elmét, miközben értelmes szórakozás is. Van pörgős, van elméletibb történet is benne. Van lineáris, egyszerűbb, de van csavaros és összetettebb is. Mindenki megtalálhatja a fogára való falatot benne.

Ez olyan sci-fi, amit szeretek. Fogyasztható, intelligens, de kikapcsolódni is jó.

Chiang: Kilégzés és más novellák - Mint sci-fi: 95% változatos történetek, központi témaként a tudomány, az eleve elrendelés.

Szubjektíven: 95% szórakoztatott, de gondolkodtatott is. Kicsit fantasy, kicsit sci-fi, színes.