Hatalmi játszmás, összeomlással szembenézős, kapcsolatos.

II. Grayland a birodalom legnagyobb válságával kell, hogy szembenézzen. Az ár össze fog omlani, a bolygók közti utazás lehetetlen lesz. Ezt nem akarják elhinni, hiába vannak már jelek, a vezető családok a homokba dugják a fejük. Az emperátor ezért kockázatos játszmába kezd: mivel ő a vallási vezető is, azt mondja, látomásokat kapott. A Nohamapetan klán ki is akarja használni a helyzetet, és Nadashe gazdasági, katonai és hatalmi szinten is összeesküvést sző. Azonban vannak még hű emberek, akikre az uralkodó számíthat. Kiva úrnő, aki keményen kézben tartja a gazdaságot, és a Nohamapetan család körmére néz. Marce Claremont, aki a tudós szemével vizsgálja az Ár összeomlását, miközben férfiként II. Grayland szívét is meghódítja, aki az ő számára lehet csak Cardenia, és nem az emperátor.

John Scalzi hírnevét a Vének háborúja alapozta meg. Időnként hallani, hogy a regényekből sorozat is készül. Egyelőre még nem érkezett meg, de a könyvek annyira jók, újra lehet olvasni azokat. Van krimi sorozata, és nagyon szerettem a sci-fi paródiának is beillő komédiáját. Az Egyesülés azonban egy újabb grandiózus próbálkozás.

Scalzi teremtett egy jövőbeli világot, ami sok tekintetben eszembe juttatta a Dűne világát. Annak feldolgozhatóbb változata? Ok, nem kellene őket összevetnem, mások. Maradjunk annyiban, hogy eszembe jutott róla, a családok politikai játszmái miatt, és az egy dolog miatt, ami életben tartja a világot. Ami ott a Fűszer, itt az Ár.

A második kötet az első közvetlen folytatása. Nem kell újraolvasni az elsőt, ha már halványak az emlékeink. Ugyan nincsen mi történt korábban fejezet, de a cselekményben van annyi emlékeztető elrejtve, hogy hamar visszarázódjon az ember ebbe a világba. Annak azonban, aki ki akarja hagyni az első kötetet, azt javaslom: megéri az elsőt is elolvasnia! Összetartoznak, egységet alkotnak, ha a politikai játszmákat érteni is csak a 2. ismeretében, sokkal nagyobb az élmény, ha ismerjük az előző kötetet is.

Scalzi jó abban, hogy feszültséget keltsen. Jó csatajeleneteket ír – itt, mondjuk, ezekből alig van, ez inkább a politikai és emberi játszmák regénye. Mondanám, hogy űrközi Trónok harca, de annál azért átláthatóbb a családok és játszmák rendszere. Mindenki beveti, amije csak van. Ez okos, sok tekintetben zseniális emberek küzdelme a hatalomért, okosan felépítve.

Scalzi ráadásul kicsit modern meséket is mond. A Nohamapetan egyértelműen a Sötét Oldal, akik a saját hatalmuk és gazdagságuk érdekében cselekszenek. Gyilkolnak, lopnak, csalnak, nincs bűn, ami ne terhelné őket. Cardenia, Marce, Kiva a jó harcosa. Kiva talán személyiségében hordoz lázadó elemeket, de a másik kettő tökéletes hős alapanyag. Bátrak, okosak, másokért küzdenek. Megvalósul a Jó és a Rossz küzdelme.

A mesehatáshoz tartozik Marce és Cardenia kapcsolata is. Bár ebben a jövőben a szexuális kapcsolatokat nagyon szabadon kezelik, köztük megvan a hagyományosabb szerelmi szál.

Scalzi jó mesélő, élvezetesen tálalja a történetet. Hozzá tartozik, hogy a könyv szerkesztése is eltalált.  Izgalmas, feszült végig, nincsenek üresjáratok benne.

Bízom abban is, hogy a történet nekem tetsző véget fog érni. De ki fog derülni, amint elkészül a trilógia zárlata, és remélhetőleg magyarul is hamar kézbe vehetjük majd.

Scalzi: Pusztító tűz – Mint sci-fi: 85% emlékezetes karakterekkel elmesélt, jól kitalált történet humorral, akcióval.

Szubjektíven: 95% kalandos, okos, nagyon szerettem a szereplőit is. Bízom a végében is.