Életpályás, karriert építős, boldogulós.
Alekszandr tehetséges orosz fiatalember, aki az egyetemi felvételire vár. Matematikából és nyelvészetből is zseniális, szép reményei vannak az egész családnak. Ám miután apja meggyilkolását megszervezik – amiért szakszervezetet próbált létrehozni – a családja sorsát is igyekeznek rövidre vágni. Özvegyét az egyik felettese kezdi el zaklatni, Alekszandr nem mehet egyetemre, a dokkon akarják dolgoztatni. Nincs más megoldás, mint a
szökés. A kikötőben dobnak fel egy érmét: az Amerikába vagy a Londonba tartó hajón rejtőzzenek el. A történet itt kettéválik: láthatjuk, milyen életet épít magának Amerikában a gazdagodni akaró Alex, míg az egyetemi kiválóságot követően Szása politikai pályára lép. Anya és fia mindkét országban megküzdenek a boldogságért, bár az orosz föld soha nem engedi el igazán őket.
Jeffrey Archer köteteit szeretem, nem is ez az első, amelyről mesélek nektek. Írt önálló köteteket, sorozatokat, de novellái is jelentek már meg nálunk is. A Fej vagy írás különálló regény, ám nem tudom nem megjegyezni, hogy van összekötés más regényvilággal. Igaz csak kicsit, de az univerzumot építő szerzők esetében ezek fontosak: Alekszandr emleget egy regényt, amit olvasott. Amit nem más írt, mint Harry Clifton. (A Clifton Krónikák főhőse.)
E történettől cseppet tartottam: mintha két történetet olvasnánk egy áráért. A cselekmény szó szerint kettéválik ott, ahol anya és fia eldönti, melyik hajóra szálljanak fel. Az egyik fejezetet a New York, a másikat a London felé tartó Alekszandr fókuszában láthatunk. Előzetesen tartottam tőle, hogy az egyik gyengébb lesz a másiknál, vagy nem fogom egyformán kedvelni a két vonalon a szereplőket.
Így kellemes csalódás volt, hogy Archer mindkét vonalat mesterien kezeli. Megvannak a maga kedvenc cselekményelemei, így aki többet olvasott már a szerzőtől, gyakran érzi úgy, hogy ilyen fordulattal már találkozott. De olyan dinamikus a két történet, olyan jól megfelelget egymásnak az amerikai és európai fejezet, hogy ez nem zavart különösebben. Mindkettőben folyamatosak a fordulatok, izgalmas események. Mindketten a karrier és a család körül forognak az események. Mindkettőben színre lép a Nő és mindkettőben van orosz vonal is. Nem is tudtam választani, melyik oldal tetszett jobban.
Az mindkettőben megfogott, hogy Alekszandr mindkettőben alkalmazkodik, és az adott ország sikerembere lesz. Az Államokban az amerikai álom a gazdagodás: Alex milliomossá válik, és hatalmas üzleti sikereket ér el. Anglia a demokráciáról híres, így Szása ennek megfelelően a parlamentben, majd a kormányban remekel. Fejlődésregények, mindkétszer.
Bár látszólag más utat járnak be, a szálak mögötti mélyebb történések megegyeznek. Hasonló típusú nőket vesznek el, ugyanolyan a karaktere mindkét felnövő férfinak, még a fiuknak is ugyanazt a nevet választják. Mintha ezzel azt mondaná Archer, hogy mindegy, merre visz az élet, alkalmazkodsz, de legbelül ugyanaz maradsz. Ugyanaz formált, ugyanazok az értékeid, így a belső lényeged ugyanaz.
Archer stílusa most is tetszett. Nem magyarázza túl a dolgokat, lényegre törő, de így is mesélősnek éreztem a cselekménygazdagsága miatt.
Csak a vége… az megcsapott. De nagyon. A sokk még tart. Ki is teszem a záró pontot.
Archer: Fej vagy írás - Mint fejlődésregény: 85% elgondolkoztató, jó szerkesztéssel, ötletesen a szerző stílusában.
Szubjektíven: 95% nagyon megszerettem a szereplőit, a fordulatait. De a vége megütött.
