Családos, gyászból felépülős, sorozatgyilkosos.

Tom Kennedy élete megtört, amikor imádott feleségét elvesztette. A férfinak már egyedül kell gondját viselnie érzékeny, különc kisfiának. Az emlékek elől menekülve egy kisvárosba költöznek. Featherbanks idillinek tűnik, de hamar kiderül, milyen borzalmakat rejt. Jó pár éve egy sorozatgyilkos gyerekeket ragadott el innen, és máig nincs meg minden áldozat teteme. Most pedig újra gyermekek tűnnek el, majd kerülnek elő holtan. Újra keringeni kezdenek a történetek a suttogó hangról, aminek a meghallása után a gyereknek nyoma veszik. Jake is elkezdi hallani a Suttogót, miközben egy képzeletbeli barát megjelenése miatt is aggódik az apja. A rendőrséghez fordul, bár nehezen szánja rá magát: apja, aki elhagyta a családját, máig a Suttogó ügy megszállottja, és most is az ügyön dolgozik.

Alex North regénye nagyon szép kritikákat kapott. Sok olyan szerző is ajánlja elolvasásra, akiknek szeretem a regényeit. A borító is mutatós lett, be is vonzott hamar a Gabo regénye.

Azonban nem pont azt kaptam, amire számítottam. Egy vérfagyasztó thrillert vártam, borzongató elemekkel. Ez azonban valami egészen más. Nem is tisztán thriller, a lényeges részei nem a bűnügy és a krimi területén helyezkednek el.

Hiszen megvan az ügy, nyomoznak is benne, de ez a cselekmény kisebb része. Nincsenek olyan fordulatok, vagy kriminalisztikai részek benne, melyek tartósan lekötnék a figyelmemet. Az ügy sem olyan véres vagy borzalmas, amit a hasonló könyvekben megszoktam. Ha nem gyerekek lennének az elraboltak, az egész nagyon szimpla lenne. A kicsik elrablása, meggyilkolása adja csak a borzongató pluszt, de a 2. gyerek után már ez az érzés is megkopott.

Ami viszont olvastatja a könyvet, ami az értéke, amit a családokból meg tud mutatni. Ez apák és fiúk regénye, sok ki nem mondott érzésé és fájdalomé. Bizonytalanságé, de egyben a szereteté is. Egy család életébe láthatunk majd bele mélyebben, benne két apa – fiú kapcsolattal. Tom és Jake, Peter és Tom. A középpont Tom, aki egyszerre van fiú és apa szerepkörben is. Pszichésen kifejezetten érdekes, ahogy az apja ráhatott arra, hogy a fiából milyen apa lett. Hasonló kétségektől gyötrődnek, és amivel Peter segíteni akart a fián, pont az lett, amivel megsebezte és a saját apai szerepét nem tudta igazán a sajátjának érezni.

Mindketten végtelenül szeretik a gyermekük, komoly áldozatokat képesek meghozni érte. De a kommunikáció nem megy, a saját belső démonaik ugyanúgy rájuk települnek. Pete a gondjait akarta távol tartani a fiától, így biztonságban tudni őt. Tom pedig attól szenved, hogy nem érzi jó apának magát. Mindketten a legjobbat akarják, csak nem sikerül úgy, ahogy akarták. Ahogy elkezdenek beszélni, feldolgozni és kapcsolatot építeni, úgy javul mindkét kapcsolat. Tudom, unalmas, de a kommunikáció a kulcs. A sok sérelem és fájdalom akkor kezd el oszlani, amikor képesek lesznek kommunikálni és kimondani dolgokat.

Ez az emberi oldala, Tom, Pete és Jake hármasa olvastatta a könyvet. Fájdalmas, megható és minden tragédia ellenére szép is, ahogy a szeretet összeköti őket. De az apa-fia kapcsok a Carter férfiak közt is ott vannak ellenpontként. A bűnügy indítéka is ebben van.

Számomra ez apák és fiúk regénye volt, amiben a krimi csak mellékszál.

North: A Suttogó - Mint krimi: 70% érzelmileg és a szereplőkben erős, az ügy és a nyomozás egyszerűbb.

Szubjektíven: 65% a regénybe beletett érzelmek, családi kapcsok megfogtak, a krimi nem.