Mesés, királylány mentős, kalandos, állatos.

A gazdag és szép királyfi nősülni készült. Két kiszemeltje volt, az igazi énjük alapján akart választani köztük. Szegénynek álcázva magát a közelükbe került, és így megtalálta, aki jellemes is, nem csak szép volt. (A királyfi meg a két lány) Várőrnek meg kell felelnie a király kérdéseire, a legnagyobb lánya segít neki. A király felfigyel a lány okosságára, próba elé állítja, majd feleségül veszi. De még egy leckét mindkettőjüknek meg kell tanulni. (A várőr okos leánya) Pártában nem maradni akaró lány hozzámegy a falu bolondjához. A gazdaságuk züllesztését és a férfi ostobaságát még elnézné, de amikor a gyermekük is áldozatul esik Jankó ostobaságának, az asszony a sarkára áll. (Bolond Jankó) Egy kígyócskát megmentő fiú jutalmul olyan eszközöket nyer, melyekkel legyőzheti a sárkányt és kimentheti a királylányt, akivel egy királyság is jár. (A fiú meg a kígyó)

A Népek meséi sorozat e kötetében erdélyi szász mesék vannak összegyűjtve. Kétszeresen is ismerősek lehetnek így: tulajdonképpen ezek is a magyar népmesék felé hajlanak, történelmi korban összetartoztunk. Másrészt, a Grimm testvérek meséi annyira ismertek nálunk is, hogy a német gyökerű meséket is szinte sajátunknak érezzük. Ezekben a történetekben pedig ez a kettő egyesül: a magyar és a német mesékből táplálkoznak.

Sok akad is benne, amit kicsit másképp a magyar népmesei gyűjteményekben is megtalálunk. Pl. Erős János tipikusan olyan mesehős, aki nálunk is felbukkan. Legfeljebb abban van különbség, hogy mitől lett olyan erős. De ahogy legyőzi a sárkányokat, megmenti a hercegnőket, ugyanaz a történet.

Ebben a kötetben sincs megnevezve a szerkesztési elv, de olvasás közben határozottan rá lehet jönni. Ennek egyszerre örülök is, meg nem is. Szeretem, ha rendszerezve vannak a dolgok. De ha sorba olvasom a meséket, mivel hasonló követ hasonlót, könnyen bele lehet unni. Főleg, hogy ugyanaz a mese akár több változatban is szerepel egymás után.

A mesetípusok a következők: a klasszikus királyfis, királylányos mesék, melyben a sárkánytól meg kell menteni a lányt, csodaparipákkal és segítő állatokkal kell megoldani a megoldhatatlannak tűnő feladatokat. A népi bölcsességet tartalmazó mesék, annak férfi és női változatai. Vannak, amelyekben a népi furfangot ünneplik. (Hogyan ismert meg egy leány két fiút igazán?) Mondjuk, nem mindegyiket éreztem találónak vagy izgalmasnak. Az, hogy az ablakon belesünk máshoz és kifigyeljük, nem éppen olyan ravasz megoldás, amit hosszan emlegetnék. Másokban a butákat ostorozzák, ezek kifejezetten kegyetlen mesék. Nem is tudom, a bolond feleség vagy a férj meséje borzalmasabb. Vannak csalimesék – szintén kár, hogy egymást követik. Ezek jobban működtek volna elszórva a kötetben. Végül, állatmesék. Ezek külön egységet alkotnak, összefüggenek egymással. A farkas és a róka kalandjai egymás folytonos szívatása, az egyik mesében történtekért állnak bosszút a másik mesében. Érdekesnek találtam azt is, melyik állatot milyennek látták az erdélyi szászok. A ravasz róka toposz, de a farkas meglepően buta ezekben a mesékben. Nekem a büszke vadász jut róluk eszembe, nem a falánk és agyatlan zabagép, aminek itt láttam.

Volt, ami tetszett ebben a mesében, de a végére el is untam, és sok volt a farkasból, rókából.

A csodálatos fa - Mint mesekönyv: 60% több típust felvonultat, gondosan szerkesztett, de nem változatos kötet.

Szubjektíven: 50% az eleje tetszett, még az is, hogy ismerősek a mesék. De az állatosak, jaj.