Fülszöveg: 
Mivel nincs neki - a Népek meséi sorozat kötete, amelyben lengyel népmesék szerepelnek. Megismerhetjük belőle az asszony történetét, aki addig ivott és okozott gondot a férjének, amíg ki nem tették a házból és magának kellett boldogulnia a világban. Fény derül a kísértetkastélynak beillő malom történetére, ahol igencsak ravasznak és bátornak kell lenni, ha valaki őrölni akar. De vannak királyfik, elnyert kisasszonyok, mágia és sok ármány is.
Szerintem:
Hagyományosan a lengyelt baráti népnek tartjuk. Így annyira nem lepett meg, hogy
a lengyel népgyűjtésben hasonló történetekkel és színekkel találkoztam, mint a magyar népmesékben. Ok, az egyetlen emlegetett magyar szereplő egy gonosz földesúr volt, de az már egy más történet.
A szereplők nagyja a népi környezetből kerül ki – leginkább abban van különbség, hogy mennyire szegények vagy jómódúak. Nagyon sok be van ágyazva a mindennapi életbe. Mint A részeges asszony, ahol a férjnek elege lesz abból, hogy mennyire iszákos és problémás a felesége, aki aztán egyedül próbálkozik majd a boldogulással a világban. A gonosz testvér, melyben a szegény és a gazdagabb paraszt testvérpár keveredik kalandba és derül ki, ki milyen ember. Ez különben nálunk is létező mese – a szegény kihallgat egy beszélgetést, megtud olyan titkokat, mellyel környékbéli problémákat tud megoldani, és ezért jól megfizetik. Amikor a báty utána akarja csinálni, őt már elkapják az ördögök és megbüntetik.
Több mese olyan, aminek az európai népmesegyűjteményben több verziója él. A Mese a derék parasztlegényről, aki király lett, és a tengerről hozott magának feleséget történetében az eszével a legkisebb testvér a parasztfiúk közül elnyeri a király örökösének járó helyet, és a következő próbákban majd a beszélő lova segíti ki. Mit sem ér a ravaszság – a Holle anyó egyedi verziója, amiben nem takarítanak Holle anyónál a mostohatestvérek, hanem egy malomba mennek lisztet őrölni, és egy ördög áll lesben. A király keresztfia, ahol a zsivány a hős helyére lép, de lebukik, mert a leölt szörny szájából kivágott nyelveket nem tudja előadni. Az egérbundácska, ami még filmként is létezik, csak ott nem egér, hanem Szamárbőr volt a kérdéses bunda. Ebben különben olyan elem is van, amiben nincs semmi logika. Ebben a mesében a haldokló asszony kéri a férjét, hogy olyan asszonyt vegyen majd el, aki hasonlít a lányukra. Ha nem talál, vegye el a lányt magát. Utána meg segít a lányának, hogy elmeneküljön az apja elől?
De nem csak a népmesék közös cselekményelemei vannak meg. Nem egyben a görög-római mitológia egy-egy története jelenik meg. Bajt keresett, bajt talált – ahogy Odüsszeusz menekült meg a küklopsztól, azt játssza el itt is a banyával a leleményes ifjú. Erósz és Psyche több mesében is megjelenik, hol az eredeti, hol a Szépség és a Szörnyetegre emlékeztetve jobban.
Mondjuk, azon helyenként fent akadt a szemem, hogy milyen keményebb és nem éppen mesébe illő elemet használnak fel. Ott van pl. Mese a kisasszonyról, aki szörnyeteget szeretett – a lengyel verzió Belle-je elfelejt visszamenni a szörnyhöz a kastélyba, későn eszmél, hogy nagyon elidőzött az apjánál. Mire visszaér, a szörnyeteg megdöglött, és bűzlik a bokor alatt levelek alatt a teteme. Így leírva, döggel és bűzléssel. A lány majd életre sírja, de nem erre akartam kitérni.
Amit még vártam, és volt is benne, a vallás megjelenése. A lengyelek híresen erősen katolikus népek. Van is egy csoport népmeséjük, amiben Szent Péter köré mesélnek történeteket. Szerencsére nem ez a többség, de tény, hogy jelen van.
Amit még általános jellemzőként észrevettem, hogy nincsenek igazán címek. Amiket a meséknek adtak, körülírások, amelyekben egy hosszú körmondatban a mese is össze van foglalva. Mint: Mese az emberről, aki nem akarta megadni a kölcsönkapott pénzt, s hogy miféle furfangot eszelt ki. Ez a gyakorlat nem nagyon tetszik, túl bonyolultak, és ki jegyez meg egy ilyet?
A stílusa a Népek meséire jellemző. Érezni benne a szóbeliséget, és nagyon kevés van nagy kedvekkel, anekdotásan elmondva. Inkább a lényegre szorítkoznak, mintha rövidítettek is lennének. A történetek azonban csavarosak, kalandosak, sok a fantasy elem is.
A kultúrkör, a tipikus cselekményelemek kellemesen ismerőssé teszik őket.
Lényegesen otthonosabb volt és könnyebb olvasni, mint egy-egy természeti nép más típusú népmeséit. Sok tetszett is benne.
