Versenyes, lovas, felkészítő edzéses.
Casey már kétszeres lovas bajnok, és csak egy győzelemre van attól, hogy a világon másodikként megszerezze a Nagydíjat. A Burghley Lovastusaverseny azonban több ok miatt is nehezebbnek érződik a többinél: nem csak a pálya nehéz, de Vihar is elfáradt az eddigi megterhelésben és Mrs. Smith körül is valami titok lappang. Peter sem tud a lány mellett lenni: élete lehetőségét kapta, hogy Írországban a példaképe mellett tanulhasson egy hónapot. Feltűnik viszont a 19 éves, veszélyesen jóképű Kyle West, aki ugyanolyan csillaga a lovasok edzésének, mint Casey a lovaglásnak. A lány edzője akar lenni, és Casey egyre nehezebben hagyja figyelmen kívül a fiatalember rá is ható vonzerejét. Miközben egy a Casey és Vihar épségére tűnő elem is feltűnik, a lánynak el kell döntenie, kivel és hogyan akarja folytatni az életét és a karrierjét.
Az egydolláros ló végül trilógia lett. Ezzel a kötettel pedig zárul a történet – örülni is tudok neki, nem is. Egyrészt, jó sorozat volt, szerettem a szereplőit, olvastam volna tovább is Casey életének történetét. Másrészt, a szerző talált egy olyan tetőpontot, ahol stílusosan tudott zárni, és elengedhette a szereplőket. Jó zárlat lett ez, aminek örülhetek.
A kötet nagy erőssége, hogy egyszerre működik jól folytatásként és önálló kötetként is. Most olyan történetet sikerült kitalálnia az írónőnek, amiben bőven vannak történések, konfliktusok és az előzmények nélkül is remekül érthető. A sorozat második része ebben jóval gyengébb volt, de most valóban volt olyan ötlete a szerzőnek, amiből izgalmas regényt lehetett írni.
Tetszett benne, hogy St. John több és releváns probléma elé állítja a hősnőjét. Már érezni, hogy Casey hatalmas sikert ért el, és rajongói vannak, egy megváltozott élete. Versengenek érte. Ez új embereket sodor mellé, és a lánynak rá kell jönnie, hogy kik az igazi barátai és segítői az életében, kik csak érdekből vannak mellette. Magában is fel kell mérnie, hogy mennyit változott és hogyan hatott ez a kapcsolataira.
Különösen tetszett, ahogy a háttérben megbúvó szerelmi szálat megírta St. John. Peter mesebelien jó srác, de Kyle méltó ellenfél Casey szívéért a harcban. Végre egy nem elcsépelt szerelmi háromszög! Ahogy Casey lezárja, amilyen felnőtt döntést és megállapításokat tesz a végére, az jóval érettebb, mint az ifjúsági/New Adult regények többségében.
Talán csak azzal nem voltam elégedett, ahogy a lány a karrierjéről dönt a végén két esetben is. Mindkettőben Casey emberileg érthető és nemes döntést hoz, de a bennem levő kisördög ezekkel nem volt elégedett. Túlzottan önzetlenek – értem, ifjúsági, példát kell állítani az olvasók elé, de van ennyire jó ember? Mindkét döntését átérzem és etikailag tökéletesek, de pszichológiailag elhinni, hogy valaki ezeket így valóban meglépi…
A cselekményben most is fontosak a versenyek – amelyek szokás szerint izgalmasak, és St. John ír annyi körítést is, hogy az is érti, aki különben nem néz lovassportot, és pl. nincs tisztában a szakkifejezésekkel.
Most is értékeltem, mennyire állatbarát ez a kötet és milyen karaktert tud adni még a lovaknak is. Kedvet csinál a lovagláshoz!
Ha nem is tetszett benne minden, majdnem minden igen. Méltó zárlat volt.
St. John: Tűzvihar – Mint ifjúsági: 85% önállóan is szórakoztató, de folytatásnak is jó. Érzelmes, izgalmas is.
Szubjektíven: 90% jó a történet, szeretem a szereplőket, és pozitív értékekkel teli kötet.