Szerelmes, vállalkozást indítós, családos.

Paige Walker előléptetésre vár, a legjobb barátaival dolgozhat együtt, és már álmai városában, New Yorkban él. A pofonok viszont egyre csak érkeznek: előléptetés helyett lapátra teszik, és veszélybe kerül a New York-i élete is. Kénytelen a testvéréhez fordulni, akinek gyerekkori barátjából igazi nagyágyú lett. Jake Romano számára a Walker család igazibb, mint az igazi családja. Kész segíteni most is, amennyire Paige hagyja. Csak éppen a kényszerű közelség régi érzelmeket hoz felszínre: Paige első, nagy szerelme Jake volt. Máig azt hiszi, Jake nem viszonozta még a vonzalmát sem. Pedig Jake számára Paige mindig is rengeteget jelentett, csak nem mert kockáztatni. Egy esetleges szakítás után túl sokat veszthetett volna. Most is nagyon ellenállna a vonzalomnak, de Paige most nem adja fel olyan könnyen, mint kamaszként.

Nem fogom megfejteni, mitől lett ez a sorozat annyira sikeres, hogy már lassan nem elég a két kezemen levő ujj, hogy megszámoljam a folytatásait. Annyira tipikus romantikus regény, hogy attól sikítani tudnék. Egyetlen dolog van benne, ami legalább kicsit megfogott.

New York – a város ragyogó helyszíne a cselekménynek. A hősnő rajong érte, és nem egy olyan bennfentes infó van benne, olyan leírás, ami miatt kitartottam, ha különben nagyon untam is a történetet. Ez a regény nem játszódhat akárhol: pontosabban, a szerelmi szál önmagában működne, de a regény az egyetlen erősségét vesztené el, ha nem lenne ilyen fontos benne a helyszín.

De akkor nézzük is a cselekményt! A romantikus regények egyik legócskább alapja: a fiú a báty legjobb barátja, és tesz egy ígéretet, hogy nem kezd ki a barátja húgával. Naná, hogy a lány mégis beleszeret, ő is a lányba, csak éppen az ígéret közéjük áll. Amíg az ösztönök nem lesznek erősebbek a régi gesztusnál, és kerekedik felül a zsigeri vágy. Annyira tipikus, benne van a zsáner alapkliséje. Ahogy összejönnek, ahogy egy butaság miatt szétmennek, majd a nagy romantikus gesztussal a békülés. Mondanom se kell, hogy előkerül a jegygyűrű is a végére. Nyálas, kiszámítható – aki egy ilyet olvasott, ismeri már mindnek a dinamikáját.

A karakterek is a romantikus regények tipikus hősei. Jake, a milliomos és a helyes, kedves lány, aki nem a pénzéért szereti. Egyikükről se tudnék komolyabb jellemzést adni, annyira üresek. Szépek, helyesek, kedvesek, sikeresek. Ennyi. Noha az alapokban több lehetőség volt: mindkettőnek van egy komoly lelki terhe. Paige komoly szívbetegséggel küzdött kamaszként, Jake családi háttere. De ezt éppen csak bedobja Morgan, véletlenül sem tesz egy kis kitérőt drámai színezetek felé.

Nem tudtam komolyan venni a cselekményt, de sajnos szórakoztatónak sem tudom igazán nevezni. Ahhoz túlzottan lehetett tudni, mire számítsak a cselekményben. Ahhoz túlzottan száraz a szerző stílusa, csak a városképeket szerettem benne.

Szórakoztató és romantikus regény, így mélyebb mondanivalót sem érdemes keresni benne. Itt különben nincs is mit. A szerelem legyőz minden akadályt? Annyira nagyon nem akarom ezt kihozni belőle, de ebben legfeljebb ennyi akad.

Ahogy már említettem, van bőven folytatása. Nem lett kedvem hozzájuk.

Morgan: Álmaimban Manhattanben – Mint romantikus: 40% kissé nehézkes, de jó városképekkel megtűzdelt tipikus románc.

Szubjektíven: 20% tucatnyi ilyen történet létezik, untam is kissé. New York dobta fel kicsit.