Csajos, randis, útkeresős.

Sam fél év alatt sem tért magához abból, hogy a vőlegénye elhagyta. A legjobb barátnője, Pam már nem bírja nézni, mennyire szenved és mindent veszni hagy maga körül. Őrült tervet talál ki, hogyan rángassa vissza az életbe a nőt: ha megígéri, hogy 1 éven át minden hónapban elmegy egy általa szervezett randira, nem nyaggatja. Sam belemegy. A felhozatal pedig változatosabb nem is lehetne: találkozik rendőrrel, aki elviszi magával egy szolgálati útra is; sikeres játéktervezővel, aki nem ennyire szétesett életszakaszban még komolyan vehető alapanyag is lenne; de az igazi identitását rejtő meleggel és erőszakos állattal, de még lánnyal is összehozza a sors. Közben visszatér a munka világába is, és Sam rádöbben arra, hogy nem szereti már az újságírást. Miközben hónapról hónapra jön egy randi, azt is átértékeli, mit vár az élettől és mit hajlandó megtenni érte.

Az alapanyag remek komédia alap. Őrült randik, őrült személyekkel, míg valami lelki fejlődést is kapunk a hősnő részéről. Könnyed, egyszerű kis cselekmény és ötlet, amin gyorsan végigszalad az ember.

Meg is kaptam, amiért igazából kikötöttem e könyv mellett. Minimális odafigyeléssel, pillanatok alatt végigfutottam rajta – pont lekötött, de amikor kellett, könnyeden félre is tudtam rakni. Ez nem egy olyan könyv, amibe mélyen el lehetne merülni, de könnyed szórakoztató olvasmánynak elment.

Ahogy olvastam, akaratlanul is felmerült bennem, hogy több is lehetett volna. Ok, kisregény, de még így is összecsapottnak éreztem, főleg a végét. Ahhoz képest, hogy a címben is ki vannak emelve a randik, nem sokat kapunk belőlük. Sam mindent hamar lezavar – pontosabban, az író is rövidíti őket. Jókat beszélgetnek – de az nem derül ki, miről és mit, csak megkapjuk az állítást, hogy mindenki jól érzi magát és összehangolódtak. De olyan is akadt, amikor Sam szinte azonnal asztalt bontott és a randi igencsak rövidre sikerült.

Ötleteket különben ne innen vegyen senki randihoz! Az egyetlen tanulság, amit le lehetett vonni, hogy első randi és mozi nem nyerő párosítás. Akkor nem egymással foglalkoztok, hanem a filmet nézitek. Első randi – beszélgetés. Nem is meglepő, hogy a 12 randiból a döntő többségben beülnek valahova enni és közben beszélgetnek. Kissé hiányoltam is az ötletességet. Ami belekerült, az hiteltelen. Eleve, a járőrök párban járnak dolgozni, nem szólóznak a rendőrök. Azt meg nagyon kétlem, hogy kockáztatva az állását és a másik biztonságát elvinne egy igazi rendőr egy ismeretlen nőt, akit 2 perce ismer, magával.

Ami még furcsa: hiába annyira jó komédia alapanyag az ötlet, nem lett vicces a kötet. Legfeljebb mosolygós, az is ritkán. Az összecsapott randi leírások miatt ott esély sincs valami jó nevetésre, ami mégis belekerült, azt inkább éreztem kínosnak, mint viccesnek. A gyorséttermes villámrandi – erre mondanám azt, hogy kínjában nevetős.

Ez a kötet inkább fejlődéstörténet. Sam talpra áll, és elkezd jobb és bátrabb döntéseket hozni. Igaz, nagy segítség Pam, aki könnyen kerít neki másik állást, és amikor kell, anyagilag is kisegíti. A csajos, barátnős hangulat megvan, de ez szebb, mint ami valóban megtörténhet. Ez igaz Sam karrierváltására is: nem hiszem el, hogy egy elsőkönyvesnek kapásból olyan tiszteletdíjat adnak, hogy azzal máris fel tud mondani és nyugodtan elvan abból a pénzből. Talán már fentebb is említettem, túl sima Sam útja. Igazi, éles konfliktus nem volt: inkább mesés, mint hiteles a történet. Ami a hangulatnak jó, a valóságérzékemnek nem éppen.

Összességében kedveltem a könnyed hangulatát, az alapötletét, viszont bonyolultabb karakterek, több humor és hitelesebb cselekmény elfért volna benne. Utazásra remek kis könyv, de komolyabb élményt nem tudott nyújtani.

Wesley: 12 első randi - Mint női: 55% jó a barátnők közti interakció, olvasmányos a sztori, bár kissé összecsapott is.

Szubjektíven: 45% nem igazán szerettem meg a szereplőit, viccesebb is lehetett volna.