Szakmát tanulós, viszályos, férfiakkal bánós.

Szajuri még csak kislány, amikor édesanyja haldoklik, és kérdésessé válik a lány jövője idős édesapja mellett. Egy városi úr ajánlja fel, hogy örökbe fogadja a két lányt. Ám valójában egészen más tervei voltak: az idősebb, csúnyább lányt egyszerű örömlánynak adja el, míg a szép és különleges Szajuri egy teaház tulajdonába kerül, ahol gésákat is nevelnek. A lányt kezdettől gátolja és ellehetetleníti a ház híressége, a gyönyörű Hatszumomo. Már az örök szolgaság gondolatával kellene megbarátkoznia, amikor a város egyik leghíresebb gésája, Mameha ajánlja fel, hogy a lány gésa nővére lesz. Így a lány felemelkedése elindulhat, ha Hatszumomo továbbra is folyton akadályozza őt és pártfogóját. Szajuri olyan férfiak közelébe kerül, mint a gyáros Nobu, az elismert orvos (Rák) és örök ideálja, az Elnök, aki túl magasan van ahhoz, hogy egy egyszerű gésa a közelébe kerülhessen.

Híres regény. Fent van az 1001 könyv listán. Filmesítették. Magyarul is kifejezetten népszerű, rengeteg kiadást megélt az utóbbi pár évben. Fel is merül a kérdés: mitől lett ez a történet ilyen kapós?

Van benne egzotikum, ha nem is akkora, mint pár évvel korábban. Japán zárt világ volt, sajátos hagyományokkal és szokásokkal. A gésák is olyan részei voltak a kultúrájuknak, ami az európai gondolkodással és neveltetéssel különlegesnek hat. Ez a kötet bevisz a színfalak mögé, az olyan rejtett játszmák és életforma világába, ahova korábban egy átlagos embernek esélye sem volt bepillantani. Ezzel a kötettel megtehette.

Igaz, már a film idejében sem értettem, miért olyan izgalmasak sokaknak a gésák. A modern Európában talán nincs meg a megfelelőjük, de a korábbi korszakokban itt is voltak olyan kurtizánok, akiket nyugodtan említhetnénk a gésákkal egy lapon. A francia királyok hivatásos szeretői, vagy az olyan hölgyek, mint a Dumas megörökítette kaméliás hölgy. Vagy az lett volna benne a pláne, hogy a XX. században nem volt megbélyegzett szakma japán gésának lenni? Arra az időszakra az Államokban és Európában már erősen szégyenbélyeget kaptak az örömlányok.

Itt pedig nem akarok abba belemenni, hogy a gésa nem egyszerű prostituált. A regény szerencsére nem ezt a tételt elemezgeti és érvel/mellette ellene, de a téma azért adott. Ha szigorúan vesszük, a testét árulja. Mellette társaságot és más szolgáltatást nyújt, de az alapot nézve prostituált. Csak több funkcióval, hangozzon ez bármilyen furcsán. Ahogy már említettem, a múltban itt is megvolt a megfelelője.

A történet lineárisan elmesélt, a kisgyerek Szajuri történetétől jutunk el az idős asszonyig, aki az Államokban vezet teaházat (hagyományosat, nem gésákkal, mielőtt bárkinek is kirándulni támadna kedve). Az események nem rohannak, de jó tempóban követik egymást. A szerző megtalálta az egyensúlyi pontot, ahol fontos a cselekmény és a karakterek világa is. Így, ha nem is egy akcióregény sebességével érkeznek a fordulatok, az izgalmas alakok ki tudják tölteni a csendesebb fejezeteket is.

A történet érdekes – egy más gondolkodásra kell hozzá állítani az agyunkat. Nem minden tekintetben sikerült nekem: azt nem vagyok hajlandó elhinni, hogy egy ünnepelten szép 16-19 éves komolyan beleszeret és vonzódik egy 40-es éveiben járó férfihoz. De minden más, ahogy a gésák élnek, tanulnak, vetélkednek, kifejezetten érdekes és szórakoztató volt. Még akkor is, ha rendszeresen elszörnyedtem azon, mennyire kiszolgáltatottak kislányként, később a férfiakkal szemben. Ráadásul, ahogy ebbe bele is törődnek… már írtam, más gondolkodás.

Karakterekben erős a könyv: Mameha, Hatszumomo valósággal él a lapokon.

Jó stílusú, érdekes kötet – de a történelem inkább csak háttér. Ez a gésa életmód regénye.

Golden: Egy gésa emlékiratai - Mint történelmi romantikus: 70% érzelmi és történelmi rész kevés, az életformát mutatja be.

Szubjektíven: 75% a karakterábrázolás és gésák közti viszályok lekötöttek, kellemes mesélős.