Kamaszos, zenei versenyes, szerelmes, döntéshelyzetes.

Hanna számára tragédiával ér fel, amikor a fővárosi iskolát, a barátait, mindent, ami addig az életét jelentette, hátra kell, hogy hagyjon. A lányt a bátyja neveli, mióta a szüleik meghaltak, és Kornél egy vidéki iskolában kapott állást. Hanna itt kerül kollégiumba, és hamarosan nagyon jó barátokra tesz itt szert. Xiara, a kínai származású lány, aki küzd azzal, hogy egyszerre érzi magát kínainak és magyarnak is. Akinek el kell döntenie, hogy a tánc a hobbija marad, vagy többé válik. Egy iskolai mészárlás sebzett túlélői, Dávid és Áron, akiknek nem csak gyógyulni kell, de azt is megfejteni, van-e jövője a kettősüknek. Még Máté is, a helyes, de mogorva srác, aki sokat szekálja a lányt – akinek szintén tragédia rejtőzik a múltjában. Össze kell fogniuk, mert a kollégium megmentéséhez meg kell nyerniük egy zenés versenyt. Hanna énekel, Máté zongorázik, Xia és Áron táncolnak. Hanna megismerkedik egy helyes könyvmollyal is, aki máskor az igazi is lehetne, de akkor miért Máté jár a fejében?

Tudom, csaltam egy kicsit, de így tudtam legjobban összeszedni, mi mindenről is szól ez a két regény, és még így is szortíroznom kellett. Igazság szerint nem ennyire egyértelmű, ki a regény főhőse/hősnője. Az 5 fiatal egyformán fontos benne, nem lehet azt mondani, hogy Hanna a központi alak. Viszont, ő az, aki új emberként lép be a csapatba, így ő az, akinek a szemszögén keresztül mindenkit a lehető legjobban fel lehet mérni.

Plusz, kicsit elvitt a szubjektív tetszésem is. Hanna és Máté szála volt az, ami a legjobban tetszett a történetben. Ami nem csak szerelmi történet, bár az is. Van egy szerelmi háromszög, aminek a megoldása olvasóként egyszerűnek tűnik, de az is jól meg van írva, hogy benne egy olyan helyzetben, mennyire nem egyértelmű a szituáció. Másrészt, Máté a legjobban Hannához kötődik, és Máté volt, akivel a legjobban együtt tudtam érezni. A családi háttere tragikus: félárva, aki az apjával együtt az anyját is elvesztette, hiszen a nőből alkoholista lett. Veszélyes alkoholista, aki olyan sebet ejtett a gyerekén, amit elképzelni is nehéz. Nem akarok poénokat lelőni, de Máté kapcsán kiemelten fontos a zene és a művészet a történetben. A fiú attól olyan keserű, hogy az anyja elvette tőle azt, amit imádott: a zongorát. Hanna és a közös zenélés kell ahhoz, hogy gyógyulni kezdjen. Szerettem, ahogy fejezetről fejezetre gyógyul a fiú és a végére már új álmokat és küzdelmeket talált az életében.

Közös a szereplőkben, hogy mindenkinek meg kell találnia magát egy tragédia után. Xiara esetében nem is a tragédia a jó szó, hiszen neki a származása, ami miatt önazonossági gondjai vannak. Kemény, ahogy a válság megannyi kezelését a szerző fájdalmasan tudja ábrázolni. Van, aki önmagát kínozza, akad itt szerepet játszó, és olyan, aki a fájdalmát másokon igyekszik levezetni.

Tetszett, hogy a megoldás kétoldalról jön mindenki esetében. Fel kell fogniuk, maguknak kell akarni, hogy jobban legyenek. Majd el kell tudni fogadni a többiek segítségét, hogy újra összerakják magukat.

Érzelmes, pszichésen nagy utazás ez a két kötet, amelyek szorosan összetartoznak, hiszen ugyanazt a történetet mesélik el. Kamaszos gondok, csak felerősítve. Még erősebben, amivel a célközönség találkozhat az életében. Ki vagyok? Kit szeretek? Ki legyek?

Ugyanakkor egy szórakoztató regény is, szerelmi konfliktusokkal és egy izgalmas énekes versennyel. Kicsit azt a Glee feelinget hozta vissza a könyv, amit egy sorozatnak sem sikerült azóta megismételni.

Bírom a szerző stílusát is. Tele van filmes és könyves utalásokkal. Egy-egy ponton talán sokaltam is már őket, de inkább szerettem végig, mint sem.

A 2. rész tetszett különben jobban, de ez egy történet, csak két kötetben jelent meg.

Rácz-Stefán: Szállj a dallal! - Mint ifjúsági: 95% kamasz- és drámai életkérdések, sok utalással, fiatalosan, több hőssel.

Szubjektíven: 90% komoly gondok és mégis szórakoztató cselekmény egyvelege, bejött.