Az irodalomnak és az életnek az utóbbi a lényege. Hogy legyen saját véleményed, láss a sorok közé, és ne csak a száraz tényeket mondd fel az elmédben lévő képek alapján. (Rácz-Stefán: Mikrofonpróba)
Nagyon szerencsés vagy, hogy képes vagy történeteket mesélni magadnak. A képzelet varázslatos dolog, és általa nagyon mély dolgokat fejezünk ki önmagunkról. (Murail: A lélekdoki)
Nem kell minden harcba beleállni, de amiben ott vagy, azt told végig keményen. (Rácz-Stefán: Kapcsolatpróba)
De hát a világ ilyen. Az istenek jönnek és mennek! Úgyhogy biztosan jön majd a fogyasztás istene után is egy újabb, egy másik… valamikor biztosan… mert a Nyugat történelme nem keresztény, hanem istencserélgető. És ez az istencserélgetés lassan már ötezer éve megállás nélkül tart. (Frei: Bábel)
A kedvesség néha kegyetlenség is egyben. (McClellan: A birodalom bűnei)
Ha valamit nem tudsz befolyásolni, akkor próbálj meg nem aggódni miatta. (Dempsey: Fehér Rózsa)
Miért ne lehetne csak élvezni egy olyan történetet, ami szórakoztat és kiragad a hétköznapokból? Amíg Hanna olvasott, nem gondolt a versenyre, a kusza érzelmeire, a nehézségekre. Csak a regény létezett, a főhősök kapcsolata miatt izgult, és jókat nevetett a humoros beszólásokon. Ez a szórakoztató irodalom lényege, nem? (Rácz-Stefán: Kapcsolatpróba)
– Nem szoktam cserben hagyni a barátaimat.
– Elhiszem, de néha ők hagyják cserben magát. (Barker: A hatodik éjszaka)
Figyelte, ahogy a harmadik holttestet – a palót – felteszik a taligán heverő másik kettőre. A kövezet vértől vöröslött, és Michel akaratlanul is azon tűnődött, hány embert ölhetett már meg így Fidelis Jes. Százakat. Talán ezreket. Volt vele valami célja is, vagy csak azért csinálta, mert megtehette?
Talán egy rekordot akart felállítani. (McClellan: A birodalom bűnei)
Van, amit nem lehet pénzen megvásárolni, és annak van igazán értéke. A barátság és a szerelem pedig megfizethetetlen… (Rácz-Stefán: Kapcsolatpróba)
Erről szól az élet. Szembenézünk a kihívásokkal, és kitaláljuk, hogyan győzhetjük le őket. (Childs: Hableány mindörökké)
Csakhogy gyakran a legokosabb emberek idézik elő maguk számára a legnagyobb bajokat. (Kleypas: Érzéketlen aranyifjú)
– De tudd, ha bajba kerülsz, ha az életed a tét, nincs se tiszta, se piszkos védekezés. Csak a túlélés.
– Az életem nem Az éhezők viadala – motyogja Dávid. (Rácz-Stefán: Kapcsolatpróba)
– Tartsd kéznél a kardodat, és ne bízz senkiben.
– Egyértelmű. (McClellan: A birodalom bűnei)
A kérdések adják a tudás, a tanulás, a felfedezés és az újrafelfedezés alapját. (Barker: A hatodik éjszaka)